hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szja: mire kell figyelni, ha külföldről származik jövedelem?

  • MTI

Országhatárokon átívelő jövedelemadózási kérdésekben a két ország adójogszabályait, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásait is érdemes figyelembe venni - mondta Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője csütörtökön Budapesten.

A System Media által szervezett, „a külföldről származó illetve Magyarországról külföldre fizetett jövedelmek adóztatása” című előadásában a NAV szakembere, Honyek Péter kifejtette: jóllehet vannak általános szabályok, amelyek érvényesek Magyarországon is, sok külföldi államban különleges szabályozás van érvényben, így érdemes ezeket is figyelembe venni.

A követendő eljárás szerint előbb az illetőséget kell megállapítani, a nemzetközi egyezmények megfelelő cikkeit kell megtekintetni, majd az adóztatásra jogosult államot kell meghatározni. Végül az adóztatás helyi, belső szabályit kell figyelembe venni – tette hozzá.
       
Az illetőség megállapításával kapcsolatosan kijelentette: előfordulhat olyan helyzet, hogy két érintett állam is belföldinek tekint egy magánszemélyt. Elmondta: ebben az esetben a két ország közötti egyezmény a döntő. Ha az egyezmény nem világos, akkor az állandó lakhely dönt, ha mindkét érintett országban van állandó lakhelye az adóalanynak, akkor a létérdekek központja a meghatározó. Ezen túlmenően a tartózkodási hely, illetve az állampolgárság, végül pedig a pénzügyminisztériumok szakemberei döntenek az illetőség kérdésében – magyarázott a NAV szóvivője.
       
Honyek Péter előadásában arról tájékoztatott: általános szabályként a 183 napon túlmutató tartózkodás hoz adófizetési kötelezettséget, jóllehet számos kivétel van. A 183 nap számítását a nemzetközi és országközi egyezmények szabályozzák: Németország naptári évet, az Egyesül Királyság adóévet, míg Szlovákia bármely adott 12 hónapos időperiódust tekinthet – tette hozzá. Az adószakmai szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző tevékenységek más-más szabályozás alá esnek.
       
Az adóamnesztiával kapcsolatosan elmondta: célja, hogy a külföldön tartott vagyont kedvező adófeltételek mellett haza lehessen hozni. Nem csak az úgy nevezett "off-shore" vagyon visszaáramoltatása céljából van ez a lehetőség - tette hozzá.
       
Kifejtette:  csak a 2011. árpilis 30-ig megszerzett jövedelemforrások, illetve bankszámla-befizetésekre érvényes az adóamnesztia keretében meghirdetett 10 százalékos kedvezményes adókulcs. Az adóamnesztia igénybevételére 2012 december 31-ig van lehetőség - tette hozzá. Hangsúlyozta: az eljárás biztosítja az azt igénybe vevők anonimitását.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adott kölcsön kamata

Nagy Norbert

adószakértő

Kockázati életbiztosítás adózása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink