Semmis megállapodás és társai – így módosult a Munka törvénykönyve

Megosztás Tetszik

Új fogalmak kerültek be az új Polgári törvénykönyvbe, amelynek egyes előírásait a Munka törvénykönyvéhez is hozzá kellett igazítani, emellett módosultak korábban jogbizonytalanságot okozó szabályok is. Áttekintettük a legfontosabb változásokat.

Március 15-én hatályba lépett a Munka törvénykönyve mögöttes szabálya, az új Polgári törvénykönyv. A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében „az egyes törvényeknek az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról” szóló 2013. évi CCLII. törvény – több száz más jogszabály mellett - az Mt. rendelkezéseit is módosította. Ebben olyan szabályokat is találunk, melyek célja a korábbi jogbizonytalanság kiküszöbölése. Azt, hogy a Ptk-ból mely törvényhelyek alkalmazhatók munkaviszony esetén, kifejezetten az Mt. határozza meg. Cikkünkben tényszerűen áttekintjük a változásokat, az elkövetkezendő időszakban pedig részletesen foglalkozunk majd az egyes területekkel. 

Az Mt. főbb módosításai az alábbiak:

-          A törvény kiegészül általános magatartási követelményként a felróhatóság szabályával, mely alapján a másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el.
-          A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
-          A rendeltetésellenes joggyakorlás helyébe a joggal való visszaélés tilalma lép. Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miben változik még a Munka törvénykönyve!