Tévhitek a szabadság kiadásáról

Megosztás Tetszik

Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. A munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke tekintetében aszerint, hogy a foglalkoztatásra rész- vagy teljes munkaidőben kerül-e sor. Ilyenkor az a speciális, hogy hogyan kell kiadni a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, azaz, amikor a munkavállaló heti öt nap helyett például csak két napon végez munkát.

Szabadság kiadása és nyilvántartása

Abból kell kiindulni, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatására egyenlőtlen munkarendben kerül sor, a szabadságot (betegszabadságot is beleértve) kétféleképpen lehet kiadni és nyilvántartani.

A törvény a szabadságot naptári évenként határozza meg, ezért a munkáltatónak már év elején el kell döntenie, hogy melyik szabadságkiadási módot választja és ezt a naptári év során nem változtathatja meg. Annak azonban nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon.

A munkáltató egyik lehetősége, hogy munkanapban tartja nyilván és abban is adja ki a szabadságot akként, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaszüneti napot és a heti pihenőnapot. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a jogszerű szabadságkiadás szabályai!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.