Munkavégzés és díjazás munkaszüneti napon

Megosztás Tetszik

Közeledik az ünnepi időszak, ezért ismét érdemes áttekinteni, hogy mely munkavállalók, milyen feltételekkel végezhetnek ilyenkor munkát. Összefoglaltuk a lényeges tudnivalókat.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 101. §-a alapján munkaszüneti nap a január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Fontos, hogy a munkaszüneti napra és nem vasárnapra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnapra vonatkozóan. Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (például strand, étterem, bevásárlóközpont) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (például autómentő), továbbá a vagyonvédelem érdekében (például biztonsági őr alkalmazása) kerül sor.

Az Mt. 108. §-a alapján munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mikor nem naptári nap a munkaszüneti nap, továbbá hogy miként kell kalkulálni a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékét!