Kirúgta asztmás dolgozóját, de sokallta a kártérítést a munkaadó

Megosztás Tetszik

A munkahelyi körülmények miatt asztmás lett a dolgozó, akinek munkaviszonyát megszüntette a munkáltatója. A munkaügyi perben megítélt kártérítés összegét viszont soknak találta a munkaadó, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A felperes 1998. január 1-jétől állt az alperes alkalmazásában karbantartó munkakörben, 2011 márciusától csoportvezetői feladatokat látott el. Az alperes szauna és tartozékai gyártásával foglalkozik, amelyhez alapanyagként különböző típusú faanyagokat használ. A felperes 1999-2000 telén észlelte, hogy gyakran náthás, és asztmatikus tünetei vannak (köhögés, nehéz légzés stb.). Ezek a panaszok a következő években erősödtek, de nyáron, és otthoni környezetben enyhültek. 2001. év végétől a felperes vény nélkül kapható hörgőtágító gyógyszereket szedett. 2004 júliusában az OMFI-ban jellegzetes panaszai alapján foglalkozási asztma fennállását diagnosztizálták. A felperesnél kialakult foglalkozási asztmás megbetegedés idültté vált, nem gyógyítható, és az emiatt kialakult egészségkárosodása véglegesnek tekinthető. A felperes munkaviszonya az alperes rendes felmondása folytán szűnt meg 2004. szeptember 30-án – írja a Kúria közleménye.

A felperes a módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 4 millió forint és annak kamata megfizetésére kártérítés címén.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 800 ezer forintot és annak kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 2 millió forintra felemelte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos – mondta ki a Kúria.

A jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között lehetett felülvizsgálni [Pp. 275. § (2) bekezdés], az elsőfokú ítélet azon rendelkezése ellen pedig, amelyet a fél fellebbezéssel nem támadott, felülvizsgálati kérelem sem terjeszthető elő [Pp. 271. § (1) bekezdés a) pont, 273. § (2) bekezdés a) pont, BH.1996.98.]. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a felperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen a megállapított munkaképesség-csökkenés mértékét sérelmezte, másodlagosan a már megítélt 800 ezer forint nem vagyoni kártérítés 2 millió forintra történő felemelését kérte késedelmi kamatokkal növelt összegben. Az alperes a kereset jogalapját és a 800 ezer forint nem vagyoni kártérítést kamataival nem sérelmezte, az ítéletet fellebbezéssel, vagy csatlakozó fellebbezéssel nem támadta, így a döntés e körben jogerőre emelkedett. Ezért az Mt. 174. § és a 177. § megsértése nem volt vizsgálható.  Ebből következően a jogalapot és a 800.000 forint nem vagyoni kártérítést vitató felülvizsgálati kérelem nem képezhette a jelen eljárás tárgyát.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdésére, mint megsértett jogszabályhelyre nem hivatkozott, így nem volt vizsgálható a bizonyítékok mérlegelésének helyessége a nem vagyoni kártérítés összegét illetően [Pp. 272. § (2) bekezdés].