hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kinek jár a havi 161 ezres garantált bérminimum? Így kell megállapítani

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
6

Jelentősen emelkedett a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege, amely számos munkáltatót és – a statisztikai adatok szerint több mint egymillió – munkavállalót érint. Tapasztalataink szerint a munkáltatóknak továbbra is nagy fejtörést okoz, hogy mely esetekben kell legalább a garantált bérminimumot megfizetni a dolgozóknak.

hirdetés
hirdetés

1. Meg kell állapítani szükséges szakképzettséget, végzettséget

A munka törvénykönyve (Mt.), illetve a vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára minimálbérként garantált bérminimum jár. A kötelezettség ráadásul akkor is érvényesül, ha a munkaköri feladatok egy részére vonatkozóan teljesül ez az előírás.

Első lépésben tehát azt kell tisztázni, hogy az adott munkakör milyen végzettséget igényel. A szakterületéhez kapcsolódóan képesítési követelményeket fogalmaz meg valamennyi szaktárca, így az EMMI, az NGM (GKM), vagy például az NFM is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül fogódzót nyújtunk annak megállapításához, kinek kell garantált bérminimumot fizetni.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, egy HVG magazin csomagot (HVG Extra A Nő és HVG Extra Business) is küldünk önnek, és 25%-os kedvezménnyel vehet részt a HVG Munkajog 2017 Konferencián! Az akció feltételei a 2017. március 20-ától május 2-áig megrendelt, és 2017. május 15-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:

LaszloQozq

Hivatásos gépkocsivezetőként élelmiszer szállítás a munkaköröm. Nekem is jár a garantáltminimálbér?

LaszloQozq

Hivatasos gépkocsivezető vagyok élelmiszer szállítás a munkaköröm. Nekem is. Jár e a garantált bérminimum?

dr. Kéri Ádám

Tisztelt Hozzászólók ! Köszönöm szépen, hogy a véleményüket megosztották. A cikk egyértelmű, és én itt meg is erősítem, amit írtam. Kettős feltétel érvenyesül a garantált bérminimum vonatkozásában. Az egyik a munkakör szintje, a másik pedig a képzettség megléte. Több Kúriai döntés létezik az ügyben, melyek azt fejtik ki, hogy amennyiben valaki úgy kap garantált bérminimumot, hogy a szükséges képzettséggel nem rendelkezik, például azért, mert jogellenesen a munkáltató alacsonyabb végzettségű személyt alkalmaz azaz, nem tesz eleget a képesítési előírásnak, az sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. Nem kaphat ugyanis ugyanolyan magas bért az, aki rendelkezik, és az aki nem rendelkezik a végzettséggel (BH2012.47.). Érthető így ?

Szép estét,
dr. Kéri Ádám
ügyvéd

Lucza G.

Az én értelmezésemben a 3. pontban leírt kifejtés azt jelenti, hogy azzal, hogy valaki szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, még nem jogosult automatikusan a garantált bérminimumra. Arra csak akkor lesz jogosult, ha rendelkezik az adott szakképzettséggel. Ezt én úgy értelmezem, hogy ha valakit pl kőműves FEOR-al alkalmazok, de neki csak 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége, akkor nem jár neki a garantált bérminimum. Ezt viszont ellent mond a kormányrendeletben szereplő megfogalmazással. Ott úgy fogalmaznak, hogy ha szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, akkor jár a garantált bérminimum. Igaza van syssy48-nak, mert így tényleg nem egyértelmű a megfogalmazás.

Bubus53

Itt is az van írva, kedves syssy, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörben, úgyhogy egyértelmű.

syssy48

Egy perben a m.ügyi bíróság döntése az volt, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozóknak, függetlenül a szakképzettségüktől, a garantált bérminimumot kell adni. Akkor most hogyan értelmezzem a fentieket? Én akkor sem értettem egyet a bíróság ítéletével, de nem találtam sehol jogszabályokban az ellenkezőjét sem.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Részvényeladás adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Pénzügyi lízing és cégautóadó

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Nyílt végű pénzügyi lízing

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2017 április
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X