hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jobb képzettségük ellenére kevesebbet keresnek a nők

  • MTI

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak – ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

hirdetés
hirdetés

A Nemek egyenlőségéért: nehéz küzdelem címmel kiadott, a 2015-ös statisztikai adatokra alapozott, több mint 300 oldalas tanulmány szerzői rámutattak: a nemi egyenlőtlenség a társadalmi és gazdasági élet minden aspektusát áthatja, és kivétel nélkül minden országot érinti. Még az OECD-tagállamokban is a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagban 14,3 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, alig változott az arány a 2010-ben mért 14,6 százalékhoz képest.

Az OECD-tagállamokban a 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma 11,9 százalékponttal haladja meg a férfiakét. Ugyanakkor a 15-64 éves korosztályban a munkaerőpiaci részvételben a férfiak aránya 12,2 százalékponttal magasabb, a vállalati vezetők körében pedig 37,7 százalékpont a különbség a férfiak javára.

Az öt évvel ezelőtti, 2012-es tanulmányban az OECD-tagállamok kijelölték a nemek közötti egyenlőtlenségek három legfontosabb témakörét: a nők elleni erőszak, a férfiak és nők fizetése közötti jelentős különbség, valamint a fizetéssel nem járó munka, például a háztartási munka, egyenlőtlen megosztása. Számos ország kiemelten kezeli ezeket a kérdéseket, a legtöbben a nőket sújtó erőszak ellen léptek fel, de egyes országok tettek intézkedést annak érdekében is, hogy több nő kerüljön az állami és magánszektorban vezetői posztokra.

Bizonyos előremozdulás történt a tanulmány szerint. A legtöbb OECD-tagállamban erősebb törvények és szabályok vonatkoznak a munkahelyi zaklatásokra. Több országban, köztük Ausztráliában, Németországban, Olaszországban, Japánban,
Mexikóban és Nagy-Britanniában lépéseket tettek annak érdekében, hogy a lányokat nagyobb arányban bátorítsák a reáltantárgyak (természettudományok, technika, mérnöki tudományok és matematika) választására, a fiúkat pedig az oktatás és az egészségügy felé terelik.

„Minden országnak megvan a maga nehézsége a nemek közötti egyenlőség megteremtésében. Az igazi áttörés eléréséhez meg kell változtatnunk az állami politikákat a sztereotípiákkal, a hozzáállással és a magatartással együtt” – mutatott rá Miguel Ángel Gurría, az OECD főtitkára a szerdán kiadott tanulmányban.

Az utóbbi évtizedekben egyre több nő vállalt munkát, de az összes OECD-tagállamban nagyobb eséllyel indulnak a férfiak a munkaerőpiacon. A nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, kevésbé valószínű, hogy vezető tisztségbe kerüljenek, gyakrabban éri őket faji megkülönböztetés és kevesebbet keresnek. Kevésbé valószínű, hogy nők vállalkozást nyissanak, és a nők által vezetett vállalkozások a férfiakénál általában kevesebb bevételt termelnek. Az anyaság jelentősen mértékű negatív hatást gyakorol a nők munkaerőpiaci részvételére, fizetésére és szakmai előmenetelére.

Az OECD szakértői szerint a nemi egyenlőség megteremtése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Ha 25 százalékkal csökkenteni tudják a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbséget, az 1 százalékponttal emelheti az OECD-országok gazdasági növekedését a 2013-2025-ös időszakban, ha pedig meg tudják felezni, akár 2,5 százalékpontos GDP-többletet érhetnek el.

Ha a vállalkozók száma kiegyenlítődik a férfiak és a nők között, a globális GDP 2 százalékkal, 1500 milliárd dollárral ugorhat meg.

Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60,4 százaléka nő, de a reáltudományos, matematikai és informatikai diplomák terén csak 37 százalékos a nők aránya. A munkaerőpiaci részvétel terén 13,1 százalékpont, a vállalkozásoknál pedig 5 százalékpont a különbség a férfiak javára. A parlamenti képviselők között a nők részaránya 10,1 százalék, ennél csak Japánban kisebb, 9,5 százalékos – áll a tanulmányban.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Online kassza számlamásolat kiadása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Építményadó

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X