hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fizetés nélküli szabadság: nem rúghatja fel a munkáltató egyoldalúan a megállapodást

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A Kúria azt vizsgálta nemrégiben egy ügyben (BH2022.214.), hogy – a szabadsághoz hasonlóan – rendkívüli helyzetben felmondhatja-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról megkötött, kölcsönös egyezségen alapuló megállapodást.

Belgyógyász szakorvos kért fizetés nélküli szabadságot

A munkáltató a korábbi kórtermi beosztást megváltoztatta, amelyet a munkavállaló nem fogadott el. Az intézményből eltávozott, ezt követően a munkát nem vette fel, majd néhány nap elteltével 3 hónap fizetés nélküli szabadság engedélyezése iránt nyújtott be kérelmet. Az orvosigazgató hozzájárult a fizetés nélküli szabadsághoz, majd a munkavállaló kérésére azt 2020. május 25-ig meghosszabbította. Ezen időtartam alatt azonban – a 2020 tavaszán kezdődő koronavírus-járvány miatt – a munkáltató feladatai megnövekedtek. Ennek eredményeképpen a munkáltató 2020. április 21-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. paragrafus (5) bekezdésének b) pontjára hivatkozással (szabadság megszakítása) a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát megszakította, és munkavégzés céljából 2020. április 23-ával az intézménybe visszarendelte, tekintettel a járványhelyzet okozta szakemberhiányra.

Az orvosigazgató tájékoztatta a munkavállalót, hogy ha nem tesz eleget az utasításnak, az a szükséges és arányos mértékű munkáltatói intézkedést vonhatja maga után. A jogorvoslat lehetőségéről is kioktatták a munkavállalót, aki 2020. április 21-én és 22-én elektronikus levélben jelezte ellenérzéseit, hivatkozva az osztályvezető főorvossal kialakult rossz kapcsolatára is. A munkáltató 2020. április 22-én megismételte visszarendelő nyilatkozatát, nyomatékosan felhívta a szakorvos figyelmét arra, hogy másnap reggel 8 órakor köteles az orvosigazgatónál megjelenni. Tájékoztatta, hogy távolmaradása megalapozza a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetését, melyre sor is került.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük a Kúria iránymutató döntését az ügyben!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó – csed, gyed

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Bejelentett részesedés eredménytartalék terhére

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink