hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felmondás nyugdíj előtt három évvel: ezt teheti a munkáltató

  • adozona.hu
1

Öregségi nyugdíjra jogosultsága előtt három és fél évvel mondana fel a munkáltató dolgozójának. A védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.

"Feleségem 23 éve dolgozik jelenlegi (külföldi tulajdonban lévő) munkahelyén. Nemrégen múlt 60 éves. 2018. október 1-jén lenne jogosult a nők 40 éves jogviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Munkahelyén a vezetője jelezte, hogy július 1-jétől felmondanak neki. Három lehetőséget pályázott meg vállalaton belül hasonló munkakörre, amelyből egyet mindenképpen (a másik kettőt kis jóindulattal) felelősségteljesen el tudna látni. Különböző indokokkal nem őt választották.

Ugyanakkor a felmondás oka sem teljesen érthető, mivel ketten látják el ezt a munkakört, és ki sem látszanak a munkából. Valószínű, nem elég a cégnek az évi 100 milliárdos nyereség. A védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? A jelenlegi nyugdíjtörvények alapján van-e bármilyen lehetősége az öregségi nyugdíj előrehozására egyedi kérvények beadásával?" – kérdezte olvasónk.

A felmondást a munkáltató köteles indokolni, egyúttal a munkavállalót tájékoztatnia kell arról, hogy amennyiben vitatja a felmondás indokának valóságát vagy okszerűségét, 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (például a munkavállaló megszegi a munkáltató utasításait), a képességével (például egészségügyileg vagy szakmai alkalmatlan), vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (például átszervezés, minőségi csere, létszámcsökkentés). Ha jól értem, jelen esetben ezek valamelyikéről van szó.

Az Mt. ismeri a „védett kor” intézményét, mely szerint a nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának – a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli – megszüntetése csak külön feltételek mellett lehetséges.

Ilyen korlátozást jelent, hogy a határozatlan időtartamú munkaviszonyt a munkáltató, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (magatartással indokolt „rendkívüli ok”).

A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor is felmondhat a munkáltató, ha a szervezetnél, illetve a munkaszerződésben meghatározott (ennek hiányában szokás szerinti) munkahelyén nincs más, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Lényeges, hogy nem elegendő a pályázat lehetőségének közlése, vagy a megpályázható állásoknak a belső rendszeren való közzététele, az állásfelajánlásnak kifejezettnek, konkrétnak és személyre szólónak kell lennie. A felajánlási kötelezettség addig terheli a munkáltatót, amíg az állást be nem töltik; ez alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy az állás betöltése érdekében tárgyalásokat folytat.

Jelen esetben tehát az a kérdés, hogy mi a felmondás indoka, az valós, pontos és okszerű-e, másrészről, hogy a munkáltató a fentiek szerint tett-e eleget az állás-felajánlási kötelezettségének. Ezek ismeretében ítélhető meg, hogy érdemes-e munkaügyi bírósághoz fordulni (amennyiben bármely feltétel nem teljesül, a felmondás jogellenes). Mivel a megítélése nem egyszerű, javaslom szakember felkeresését (a per kockázataira is figyelemmel).

A munkaviszony megszüntetésének jogellenessége esetén a munkáltató köteles megtéríteni az ezzel összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

Szakértőnk nem lát lehetőséget a nyugdíjra való jogosultság megállapítására méltányosságból vagy egyedi kérelemre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
lovopapa

A POSTA 54 munkanappal a nyugdíjam előtt egyszerűen kirúgott ! A szakszervezeti jogász azt mondta, ne is menjek sehová, mert a POSTA nyer !!! Milyen SZB az, aki már az elején leírja a munkást ?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó, telephelykérdés

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó tárhely 2025

Szipszer Tamás

adószakértő

Utazásközvetítői jutalék áfa tartalma

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink