Alkalmi munka: bejelentés, munkarend, bér és bérpótlék

Megosztás Tetszik

Olvasónk az alkalmi munkavállalással kapcsolatban kért átfogó tájékoztatást. Kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna munkajogász szakértője válaszolt.

Olvasónk azt tudakolta, melyek azok a dokumentumok, amelyek kiállítása és vezetése kötelező a munkavállaló bejelentésével, illetve munkaidejével, munkabérével kapcsolatban. Alkalmi munkavállalót lehet-e, és ha igen, hogyan munkaidőkeretben foglalkoztatni? Alkalmi munkavállaló alapbérét órabérben vagy napibérben kell meghatározni, illetve van-e erre jogszabályi előírás? Alkalmi munkavállaló bérelszámolásánál milyen bérpótlékokra kell figyelemmel lenni?

A kérdésekre a választ az Mt. (2012. évi I. tv.) és az Efo tv. (2010. évi LXXI. tv.) vonatkozó rendelkezései adják meg – hivatkozott a jogszabályokra Hajdu-Dudás Mária.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

-az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
-egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
-hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
-húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni az Efo tv. szerinti adatokat (munkavállaló neve, adószáma, adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, egyszerűsített foglalkoztatás jellege, a munkaviszony napjainak száma). Ezzel létrejön az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén egyes Mt.-beli szabályokat nem kell alkalmazni. Így a munkaszerződés megkötését követően a feleket nem illeti meg elállási jog, nincs lehetőség a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (régi kirendelés, átirányítás, kiküldetés).

Abban az esetben, ha a kismama visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, a munkáltató nem köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Nem alkalmazható a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó azon rendelkezés, mely arra kötelezi a munkáltatót, hogy a beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban közölje. A vasárnapi munkavégzés nem korlátozott.

Nem érvényesül az Mt. azon korlátozása, hogy milyen esetekben lehet vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, és a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések is kiesnek. Nem alkalmazható a szülési és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabály és a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések sem.

A munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ában meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.

Ha a felek minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek alkalmi munkára irányuló munkaszerződést, nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, továbbá a munkabér elszámolásáról sem kell írásbeli tájékoztatást adni. Ellenkező esetben pedig az Mt. általános szabályait kell alkalmazni.

Lényegesen egyszerűsítő szabály, hogy a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Ha mégis alkalmaz a munkáltató munkaidő-keretet, az Mt. általános szabályait kell alkalmazni.

A díjazás során az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (azaz akár napidíj, akár óradíj alapon is történhet az elszámolás).

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult a munkavállaló az Mt. szerinti bérpótlékokra, a feltételek teljesülése esetén. Ennek megfelelően:

-15 százalék éjszakai pótlékra, ha a munkavégzés ideje 22–06 óra között meghaladja az egy órát,
- a napi nyolc óra feletti munkaidőre 50 százalék bérpótlékra,
- ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység, 50 százalék mértékű vasárnapi pótlékra,
- ha fizetett ünnepen dolgozik, akkor a fizetett ünnepi órákra 100 százalék bérpótlékra.