Jön az új Munka törvénykönyve: viszlát szakszervezeti jogok és munkavállalói védelem

Megosztás Tetszik

Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.

(Cikkünk a törvénymódosítás megszavazása előtt jelent meg.)

A munkavállalói érdekképviseletre vonatkozó szabályozás című fejezet szikár tömörséggel az alábbi kinyilatkoztatással indít: „Az üzemi tanácsok, illetve a -- döntően még mindig a munkahelyeken működő -- szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása kudarcot vallott.” Mióta érdekképviseleti szerv az üzemi tanács, mitől meglepő, ha a szakszervezetek a munkahelyeken működnek? Miből vonta le a szöveg ismeretlen szerzője ezt a velős végkövetkeztetést? Tényekkel alátámasztott indoklást a szöveg nem tartalmaz.

A megoldás a munkáltatói döntésekbe való beleszólás jogának az üzemi tanácsokhoz történő teljes körű telepítése lehet a fenti szöveg szerint. Csakhogy a szakszervezet eddig sem gyakorolt participációs jogokat, ezért nincs is mit tőlük átcsoportosítani. Ennek ellenére a megoldást a szakszervezeti vétójog és a szakszervezeti tisztségviselőket illető kiemelt munkajogi védelem kiiktatásában látja az anyag.

Azaz a munkáltatói jogsértések esetén alkalmazható leghatásosabb eszköztől, az intézkedés végrehajtásának felfüggesztésétől foszthatják meg a szakszervezeteket. A kiemelt munkajogi védelem megszüntetésével pedig lehetőséget kapna a munkáltató az okvetetlenkedő tisztségviselő könnyített eltávolítására. Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény nem helyettesítheti ezt a fontos védelmi eszközt.

Elgondolkodtató, hogy a szöveg írói szerint a szakszervezeti jogok felszámolására azért van szükség, mert „figyelemmel kell lenni az egyes munkáltatói kötelezettségek enyhítésére.”

További sérelmet jelentene a szakszervezetek részére, ha a Kollektív Szerződés kötés kizárólagos jogát kivennék a kezükből és az üzemi tanácsot felruháznák ilyen jogosítványokkal. Tekintettel arra, hogy az utóbbiak nem érdekképviseleti szervek, elhibázott döntés lenne. Ezen elképzelések megvalósulása esetén, figyelembe véve a sztrájkjog jelenlegi korlátozását, a munkavállalói érdekképviseletek eljelentéktelenedése következne be.

Viszló László
munkajogi szakértő, ügyvéd
Adózóna