Félmillióra bírságolták a gyermekes anyukát elutasító munkáltatót

Megosztás Tetszik

Nem alkalmazták a gyermekét élettársi kapcsolatban nevelő anyukát, aki diszkriminációja miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult. A hatóság 500 ezer forintra bírságolta a munkáltatót. Az alábbiakban ismertetjük az ítélet indoklását és a munkáltató érveit.

A kisgyermekes anyuka a szegedi álláshirdetésre jelentkezett, majd személyesen interjúra hívták a céghez, ahol az interjú előtt kitöltött egy jelentkezési lapot. A jelentkezési lapon egyértelműen megjelölte, hogy van egy hat éves gyermeke, élettársi kapcsolatban él, szülei meghaltak, reggel 7 órától délután 15-16 óráig tudna munkát vállalni. Hivatkozott arra, hogy munkából nem szokott elkésni, és gyermeke nem beteges. Azért fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mert álláspontja szerint a gyermeke miatt nem vették fel. A munkáltató ezzel szemben arra hivatkozott, hogy azért utasította el a jelentkezőt, mert a reggel 7 órai munkakezdést nem tudta vállalni. Mivel a cégnél szigorú munkarend van, ez olyan objektív, a munka jellegével és természetével szorosan összefüggő kritérium, amelyre hivatkozással jogszerűen tagadta meg az alkalmazást.

A hatóság az álláshirdetést feladó cég védekezését nem fogadta el, a következők miatt:

A pályázó munkára jelentkezésekor egyértelműen megjelölte, hogy reggel 7 órától tudja vállalni a munkakezdést. A hatóság felhívására a cég becsatolta a többi jelentkezési lapot is. Ezek kivétel nélkül tartalmaztak információt a jelentkezők családi állapotára, gyermekeik számára, a gyermek felügyeletének megoldhatóságára nézve, ebből a hatóság arra következtetett, hogy a jelentkezőknek kötelező volt ezen információk megadása, és nem önkéntes alapon működött. Ezt támasztotta alá az a körülmény is, hogy az álláshirdetést feladó cég részletes kimutatással rendelkezett arról, hogy a 100-130 munkavállalója közül kinek hány, és milyen életkorú gyermeke van.

A hatóság nem fogadta el a munkáltató azon védekezését sem, hogy a szóban forgó állásinterjú idején már a régi jelentkezők közül válogattak, mivel a cég a későbbiekben is munkaerőt keresett, ennek megfelelően túlórára is szüksége lehetett. A jelentkező ugyanakkor az eljárás során bizonyította, hogy a korábbi munkahelyén kora reggeli munkakezdéssel dolgozott, tehát itt is tudta volna vállalni a 7 órai munkakezdést. Erről egyébként írásban is nyilatkozott a jelentkezésekor. Gyermeke óvodai elhelyezése biztosított volt, az óvodába 17 óráig kellett odaérnie. A cég ezzel szemben az eljárás során arra hivatkozott, hogy a hirdetésre jelentkező munkavállalót azért nem alkalmazta, mert nem tudott túlmunkát vállalni, és nem a 7 órai munkakezdés volt számára problémás.

Az osztott bizonyítás szabályai értelmében a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte valamely védett tulajdonságával összefüggésben. Ennek a kérelmező eleget tett. Már a munkára jelentkezéskor a cég tudomására hozta, hogy kiskorú gyermeke van, élettársi kapcsolatban él és nincsenek nagyszülők, akikkel a gyermek felügyelete bizonyos alkalmakkor megoldható lenne. A továbbiakban már a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a jelentkező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, illetve az egyenlő bánásmód követelményét vele szemben megtartották, vagy nem voltak kötelesek megtartani. A cég által előadottakat a hatóság több ponton is egymásnak ellentmondónak találta, így kimentését arra hivatkozással, hogy a jelentkező az állásinterjún a 7 órai munkakezdést nem tudta vállalni, és emiatt nem vették fel, illetve későbbi hivatkozását arra, hogy a túlmunka nem vállalása miatt nem vették fel, nem tudta elfogadni.

Az érintett munkavállalóval összehasonlítható helyzetben lévő más munkavállalók a jelentkezési lapjukon valamennyien részletes információval szolgáltak családi állapotukról, gyermekeik életkoráról, számáról, felügyeletük biztosításáról, ezért alappal feltételezhető, hogy a cégnél lényeges, az alkalmazásnál jelentős - azonban nem jogszerű és nem okszerű - követelmény volt az, hogy a kisgyermekes anyák gyermekeik felügyeletét biztosítani tudják. A hatóság szerint ilyen információ megadása a munkavállalótól nem várható el, erre vonatkozó kérdést sem lehet feltenni az állásinterjún, és az alkalmazásnak sem jelentheti akadályát, ha a munkára jelentkező gyermeke betegsége, vagy egyéb kívülálló ok esetén nem tud nagyszülőt, vagy házastársat a gyermek felügyeletére biztosítani. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a cég azzal, hogy a jelentkezési lapokon a dolgozóktól információt várt gyermekeik számáról, életkoráról, felügyeletük biztosításáról, majd a válasz ismeretében a korábbi munkatapasztalata alapján egyébként a munkára megfelelő jelentkezőt nem alkalmazta, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, diszkriminációt alkalmazott a jelentkezővel szemben. Fontos ugyanakkor, hogy nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés.

Jelen esetben azonban a cég vezetője semmivel sem tudta bizonyítani, hogy a jelentkezőt azért nem alkalmazta, mert a 7 órai munkakezdést nem tudta vállalni. Az sem szolgált megfelelő kimentési okként, hogy több kisgyermekes munkavállalót is foglalkoztattak, tekintettel arra, hogy a Hatóság f! elhívására becsatolt ilyen dolgozók jelentkezési lapján egyértelműen fel volt tüntetve, hogy a gyermekek felügyelete betegségük esetén nagyszülő vagy más személy által megfelelően biztosított, ellenben panaszos jelentkezési lapján ez nem szerepelt.

A fentiek miatt a hatóság a céggel szemben a jogsértéssel arányban álló, ugyanakkor a jövőre nézve visszatartó erejű szankciókat, egyebek mellett szigorú bírságot alkalmazott, melynek összegét a gazdasági társaság vagyoni helyzetére, és mérleg- illetve eredmény-kimutatására tekintettel állapította meg. Az elutasítás mellett figyelembe vette azt is, hogy a jelentkezési lapon olyan információ közlésére hívták fel a jelentkezőket, amely nem állt összefüggésben az általuk betölteni kívánt munka jellegével vagy természetével. A határozatban kiemelték, hogy a bírság különösen súlyos szankció, mivel az azzal sújtott munkáltató a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének eleget nem téve a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatások többségétől is elesik.

Ferencz Györgyi- Kneitner Lea