További témák
hirdetés
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi adókedvezmény: hogyan kell számolni?

  • adozona.hu

A családi adóalap-kedvezmény igénybevételével, számításával kapcsolatban még ma is számos kérdés akad. Cikkünkben részletes példákkal segítenünk eligazdoni a jogszabályok és azok értelmezése között.

Idén a legkomolyabb, a nettó jövedelmet befolyásoló tényező a családi adóalap-kedvezmény. Az év elején olyan vélemények terjedtek el, miszerint:„A családi kedvezményt év közben az adóelőlegnél csak a munkáltatónál lehet figyelembe venni”.

hirdetés

Ezek azonban álláspontom szerint nem helytálló szakmai vélemények. A tévedés abban áll, hogy az személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: szja-törvény) értelmezésénél nem a 3.§ 14. pontjában leírt „Munkáltató” fogalmát kell alkalmazni. Az szja-törvény 48.§ (3) bekezdése ugyanis az „adóelőleget megállapító munkáltató” összetett fogalmát használja. A 46.§ (6) bekezdése egyértelműen meghatározza ezt a fogalmat:

„Az adóelőleg megállapításra kötelezett kifizető (…) (az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: „adóelőleget megállapító munkáltató”) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szemben nyilvántartásba veszi.”

Így év közben is figyelembe vehető a családi kedvezmény a társas vállalkozó által személyes közreműködés ellenértékeként kapott összegnél, de az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemnél is, ha az kifizetőtől származik és rendszeresen ismétlődő bevételszerzéssel jár. Például havonta vagy negyedévenként kerül kifizetésre.

• A másik tévedést az adóhatóság részéről történt A kitöltési útmutatójában hibás számpéldákat közölt, s ezekben nem tett különbséget az élettársak és az egyedülállók között. Bár a kormány rögtön kijelentette, hogy az élettársakra is hasonló szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra és kilátásba helyezte a törvény ez irányú módosítását is. Ezt még a kormányszóvivő is bejelentette konkrét dátumok megjelölésével (februári beterjesztés, áprilistól alkalmazás). A módosításra azonban nem került sor, az Adózóna információi szerint azért, mert a jogalkotó nem kívánja az élettársi kapcsolatot a házassággal azonosan kezelni. Az élettársi kapcsolat azonban nem egyenlő az egyedülállók helyzetével sem – ahogy ezt alábbi példáinkon is szemléltetjük majd.

• A problémát ez esetben az okozta, hogy az szja-törvényben használt fogalmak meghatározásához egy másik törvényre, a családok támogatásáról szóló törvényre (Cst.) is szükség van.

A kedvezményezett eltartottak számának meghatározása általában nem okoz problémát. Az eltartottak számának meghatározása már annál inkább. Ahhoz, hogy a családi kedvezménnyel kapcsolatosan értelmezni tudjuk a személyi jövedelemadó rendelkezéseit, szükséges a Cst. alapos elemzése. Ezen belül is csak a főszabállyal foglalkozom. A speciális szabályok szűkebb réteget érintenek és a jogértelmezés lényegét nem érintik.  Egy konkrét példákon keresztül fogom megvilágítani, hogy a párkapcsolat miként befolyásolja az eltartottak számát. A párkapcsolat lehet:

• Egyedülálló a Cst. szerint, „az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élt és nincs élettársa” [4.§ a) pont]
• Élettársi kapcsolat: két egymással házasságot nem kötött, érzelmi, gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. [Polgári Törvénykönyv]
• Házastársi kapcsolat (állami hatóság előtti akaratnyilvánítással jön létre).

A három párkapcsolati formában eltérő szabályok vonatkoznak az eltartottak számának meghatározására.

Példa: elvált anya 2 vérszerinti gyermekkel és egy elvált apa 1 vérszerinti gyermekkel.

Amennyiben egyedülállóként kezeljük őket, akkor értelemszerűen egymás gyermekeit nem lehet figyelembe venni a családi pótlék megállapítása során. Tehát az anyának van 2 eltartott gyermeke (akik egyben kedvezményezett eltartottak is), az apának 1 eltartott gyermeke (aki egyben kedvezményezett eltartott is) van. Kérdésként merült fel az alábbi eset is: a házasságban élő férjnek házasságon kívüli kapcsolatából (egyedül élő nőtől) gyermeke született. Apaságát elismerte. Jár-e neki a családi kedvezmény? Nem jár annak ellenére, hogy a férfinak vér szerinti gyermeke. A családi pótlékra a nő jogosult egyedülállóként.

Ha a példabeli esetben az elvált nő és férfi házasságot köt, akkor esetükben a Cst. 7.§ (1) bekezdését kell alkalmazni. „Családi pótlékra jogosult a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,…” Tehát az elvált nő és elvált férfi, ha házasságot kötöttek, akkor egymás (nem saját vérszerinti) gyermekei után is jogosultak lesznek a családi pótlékra. Mind a nőnek (feleség), mind a férfinak (férj) 3 eltartott gyermeke van, akik egyben kedvezményezett eltartottak is.

És most nézzük a példabeli esetet élettársi kapcsolatra. E párkapcsolati formában már nem számítanak a Cst. szerint (4.§ a) pont) egyedülállónak, de nem alkalmazható rájuk a 7.§ (1) bekezdése sem. Esetükben a Cst. 12.§ a) pont, ezen belül az aa) pont alkalmazható. „A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a (…) nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő (…) családi pótlékra jogosult.”

Az apa nevelt gyermekének minősül az anya két gyermeke, illetve az anya nevelt gyermekének minősül az apa gyermeke, mert az igénylő háztartásában él. Teljesül az a feltétel is [Cst. 12.§ aa) pont], hogy az élettárs szülő családi pótlékra jogosult a saját gyermeke után. Így a példabeli az élettársi kapcsolatban élő anyának két kedvezményezett és 3 eltartott gyermeke, míg az apának egy kedvezményezett és 3 eltartott gyermeke van a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából.

Az eltartottak számának pontos meghatározása azért lényeges, mert 3 eltartott esetén a gyermekenként járó adókedvezmény gyermekenként 33 ezer forint, míg egy és két eltartott esetében 10 ezer forint.

(A jogszabály-értelemzésben a következő értelmezési hiba csúszik több értelmezésben is: 12.§ (1) bekezdés nem arról szól, hogy ki jogosult a családi pótlékra. Ezt a 7.§ határozza meg. Az élettársat tehát nem jogosult a másik gyermeke utáni családi pótlékra, de a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni , tehát nem kedvezményezett eltartott ( 7.§) , csak eltartott( 12.§ ) lesz . A Cst. 12.§ (1) aa) pontjában nem a nevelőszülő, hanem a szülő szövegrészt kell alkalmazni. Példa a fentiek értelmében: Az anya előző házasságából két gyermekkel, plusz egy közös gyermek az élettárssal. A törvény szöveg arra vonatkozik, hogy az apa szemszögéből az anya két gyermeke a közös háztartásban él és ezen felül a "aa) akire tekintettel a szülő, (...) családi pótlékra jogosult,….”. A szülő itt az anyát jelenti, tehát nem a korábbi (elvált) férje jogosult a családi pótlékra! Ez a 12.§ (1) bekezdés pont arról szól, hogy ki az aki után a magánszemély nem jogosult a családi pótlékra, de figyelembe kell venni  a családi pótlék megállapítása szempontjából.)

Részletes indoklás a NAV példája alapján

A NAV korábban közleményben cáfolta a jogértelmezésem. Ezért úgy érzem, ideje tisztázni, hogy a NAV kitöltési útmutatója megfelel-e a törvényeknek. Ehhez egy olyan példán megyek végig, amelyik szerepel a NAV kitöltési útmutatójában és a számítás is jó, csak az indoklás nem. Ha helyesen indokolunk, akkor nyilvánvalóvá válik az adóhatóság téves jogértelmezése.

Példa: Az elvált anyának két saját gyermeke van korábbi házasságából. A gyermekeket nála helyezte el a bíróság( a szülő a családi pótlékra jogosult). Élettársi kapcsolatot létesít egy gyermektelen férfival, akivel élettársi kapcsolatuk alatt 1 közös gyermekük is születik. 

A családi pótlék havi összegét a Cst. 11.§ (1) bekezdése határozza meg. A válás után az anya egyedülállónak minősült, családi pótlékát a d) pont határozta meg: „két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft.”

Miután élettársi kapcsolatot létesített, már nem számított egyedülállónak, ezért a családi pótlékot a c) pont alapján kellett meghatározni „két gyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft”. A családok támogatásáról szóló törvény 11.§ -sa nem tesz különbséget az élettársi és a házastársi kapcsolat között. Mindkettőre a „család” fogalmat használja. Ez volt az NGM nyilatkozata alapján a jogalkotó álláspontja is. Ezt akarta törvénymódosítással egyértelművé tenni.

Az élettársi kapcsolatban megszületett a közös gyermek. Az anyának a harmadik, az apának az első vérszerinti gyermeke, aki után a Cst. 7.§ (1) bekezdése alapján családi pótlékra jogosult (kedvezményezett eltartott). A 9.§ (1) bekezdés „Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.” A (3) bekezdés szerint „Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkoztuk szerint gyermekenként.” Az egyértelmű, hogyha az anya az igénylő, akkor a közös gyermek az anyának 3. gyermeke, ezért rá a 11.§ (1) bekezdés e) pontja vonatkozik: „három vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 Ft”. Tehát a közös gyermek után járó családi pótlék 16 000 forint és a család három gyerekesnek minősül. Az szja törvény szerint 33 ezer forint/hó családi kedvezmény jár utána a jogosultnak. Az apa is igényelheti a családi pótlékot a közös gyermek után.

Ugyanazon a gyermek után ugyanakkora családi pótlék jár, tehát jelen esetben a közös gyermek - három gyerekes család alapján - után megállapított családi pótlék összeg (16 000 Ft) jár az apának is, ha Ő igényli a családi pótlékot. Ha helyesen töltjük ki az igénylőlapot, akkor abból ennek kell következnie.

Nézzük meg, hogyan történik az igénylés az apa révén:

• „Kérelem családi pótlék megállapítására” nyomtatványt kell kitölteni.

• Az „I. Kérelmezőre vonatkozó adatok” pont alatt az Apa adatait kell megadni.

• A „II. Kérelmező házastársa/élettársára vonatkozó adatok” alatt az anya adatait kell megadni. Tehát fordítva, mintha az anya nyújtaná be az igénylő lapot.

• „III. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok” 17. pont alatt meg kell adni a „gyermek adatait, aki után a családi pótlék megállapítását jelen kérelem benyújtásával kérem”. Ide az élettársak közös gyermekét kell beírni.

• A „19. Gyermek/ek adatai, akik után már részesül családi pótlékban, illetve a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni Most érkeztünk a lényeghez! Ezen a pontot követően már nem kell olyan adatot megadni, ami befolyásolja a családi pótlék összegét.

• A III.19. ponthoz a kitöltési útmutató a következőket tartalmazza: „Azon gyermekeket kell ebben a táblázatban feltüntetni, akik után már a kérelmező részesül családi pótlékban”. Ide, ha az anya a kérelmező, akkor a két saját, korábbi házasságából származó gyermekének adatait kell beírni. A beszámítás jogcíme: „már részesülök”. Ennek alapján megállapítható, hogy ha az anya a kérelmező, akkor neki 3 kedvezményezett eltartottja van.

• Ha az apa a kérelmező és nem ír be ide semmit, akkor csak az egy gyerekesre vonatkozó családi pótlék járna neki. Ahhoz, hogy a „három gyerekes család” kerüljön figyelembe vételre, a bevétel jogcímébe a „nem részesül utánuk családi pótlékban, de az új kérelem alapján járó családi pótlék összegének meghatározásánál beszámításra kerülhetnek” áll a kitöltési útmutatóban. Ezt követően a kitöltési útmutató idézi a Cst. 12.§ rendelkezéseit. Ha az apa a közös gyermek után járó családi pótlék kérelmezője, akkor a kérelem alapján megállapítható, hogy neki 1 kedvezményezett eltartottja van (17.pont), és ezen felül még 2 eltartott (19.pont jogcím: „nem részesül”).

Tegyük fel, hogy az anya gyesen van otthon a közös gyermekkel. Csak az apa dolgozik. Ő benyújtja nyilatkozatát a családi kedvezmény igénybevételéhez. A család három gyermeke közül a közös gyermekre tehet az apa nyilatkozatot az anyával közösen. Kedvezményezett eltartottként kell megjelölni a közös gyermeket, eltartottként az anya vérszerinti gyermekét. Ez felel meg a Családok támogatásáról szóló törvénynek és ezt kell mögöttes jogszabályként alkalmazni az szja-törvény családi kedvezményére.

Ha az itt kifejtetteket figyelembe vesszük a kitöltési útmutató példáinál, akkor az első példában hibás jogértelmezésen alapul az a szövegrész, hogy „függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat a szülők gyermekenként csak 62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.” Ez helyesen: „a szülők gyermekenként 206 250 forint családi kedvezményre jogosultak.”

A második példa az általam elemzett példa. Ebben hibás az a szövegrész, hogy ”Az apa tehát a közös gyermekre tekintettel – mint a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy – az egy kedvezményezett eltartott tekintetében jogosult legfeljebb 206 250 forint összegben adóelőleg nyilatkozat megtételére (...) az anya nyilatkozatából megállapítható …”. Az adókedvezmény szempontjából az apa saját adóazonosító jelén ad majd bevallást, saját munkáltatójának nyilatkozik. Az anya semmilyen jogviszonyban nem áll az apa munkáltatójával. A közös nyilatkozat megtételét azért írja elő a törvény, hogy ne fordulhasson elő visszaélés: a közös gyermek után az anya és az apa is figyelembe veszi a családi kedvezményt. Az apa által megtett nyilatkozatban az anya a közös gyermek után járó családi kedvezmény megosztását nyugtázza. A kitöltési útmutató szövege helyesen: „ … egy kedvezményezett eltartott és még két eltartott tekintetében jogosult legfeljebb 206 250 forint összegben adóelőleg nyilatkozat megtételére”

Mit tegyen, aki eddig tévesen nyilatkozott a családi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételénél?

Visszamenőlegesen már nem lehet módosítani az adóelőleget, de a 2011-ről benyújtandó adóbevallásban járni fog az eddig figyelembe nem vett összeg. A jövőre nézve viszont kijavíthatóak a nyilatkozatok. A magánszemélynek joga van év közben bármikor újabb nyilatkozatot tenni, amit a következő kifizetésnél már figyelembe kell venni.

Így az a társas vállalkozó, aki eddig nem nyilatkozott a családi kedvezmény évközi figyelembevételéről, az most még az év hátralévő részére nyilatkozhat. Az az élettársi kapcsolatban élő magánszemély, aki a NAV tájékoztató alapján hibásan jelölte meg nyilatkozatában az eltartottak számát, az is új nyilatkozatot tehet. Fontos: a munkáltatónak, kifizetőnek nincs elbírálási jogköre. Nem teheti meg, hogy nem fogadja el a magánszemély nyilatkozatát! A kedvezményezett eltartottak és eltartottak számának pontos meghatározásában segít az adózóna családi bér kalkulátora.

Mire kell figyelni a családi kedvezmény megosztásánál?

A családi kedvezmény valójában adóalap-kedvezmény. Csak a közérthetőség kedvéért számítjuk át adókedvezményre. Ez azért fontos, mert a családi kedvezmény figyelembe vétele megelőzi az adójóváírás figyelembe vételét. Így előfordulhat, hogy aki túl sok családi kedvezményről nyilatkozik, annak már nem marad adóalapja az adójóváírásra. (A családi kedvezmény megosztáshoz is segítséget kaphat az Adózóna családi bér kalkulátorától. )

A családi kedvezményt évközben főszabályként csak azok oszthatják meg egymás között, akik mindegyike jogosult a családi kedvezményre. Ez házastársak – nem feltétlenül közös - gyermekeire, illetve élettársak közös gyermekeire igaz. Ami bizonytalanságot okoz a nyilatkozat kitöltésében, hogy eltérő a szabályozás az éves adóbevallásban illetve az évközi adóelőleg levonása során. Az eltérés elsősorban az élettársak esetében van. Az éves bevallásban már a nem közös gyerekre is megosztható a családi kedvezmény az élettárssal. Így a családi kedvezmény nem veszik el, ha az előző házasságából származó gyermekével az anya otthon van, de közben élettársi kapcsolatot létesített. Év végén az élettársa megosztás révén igénybe veheti az adóalap-kedvezményt.

Egy klasszikus példát is vizsgáljunk meg élettársak esetében: az én gyerekem, a te gyereked és a mi gyerekünk. Ennek a párnak egy közös gyereke van. Rá nézve kell közös nyilatkozatot tenniük évközben és oszthatják meg a kedvezményt az élettársak. A másik két gyerekre a megosztás csak év végén lehetséges. Az eltartottak száma viszont ez esetben is három, tehát gyermekenként 33 ezer forint adókedvezmény (206 250 adóalap-kedvezmény 16 százaléka) jár. Fontos még, hogy a családi kedvezményre már a 91. napos várandósági igazolás is jogosultságot teremt. Az eltartottak számába be kell számítani a saját háztartásban nevelt, önálló jövedelemmel nem rendelkező, főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató gyermeket is.

Angyal József
okleveles adószakértő

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Könyvelő állás az Audinál Mérlegképes továbbképzés 2014. Takarítson meg adómentesen!

TÖBB, MINT JOGTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés
AJÁNLAT

Széchenyi Kártya Program

Minden eddiginél alacsonyabb kamatok! A KAVOSZ Zrt. által irányított és már 11 hitelintézetnél forgalmazott Széchenyi Kártya Program - részben az állami kamattámogatásnak köszönhetően - napjaink legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldása.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Végelszámolás esetén válaszható-e a mikrogazdálkodói beszámoló?

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Hallgatói szerződés

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Evás cég utólagos számlázás

Bartha Katalin

okleveles adószakértő

2014 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X