hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldön szerzett jövedelem magyarországi adózása

  • Vágyi Ferenc Róbert

Mennyit kell adózni Magyarországon eladott ingatlan árából külföldön vásárolt lakás után?  EU-s országokban keresett jövedelmet kell-e szerepeltetni a magyar szja-bevallásban? Külföldön bejegyzett cég magyar alkalmazottja hogyan adózik? Olvasóink kérdéseire Vágyi Ferenc Róbert, a MOKLASZ alelnöke válaszolt.

1. Amennyiben  Magyarországon eladok egy lakóingatlant, és a vételárból külföldön (eu-n belül) veszek egy másik lakóingatlant, keletkezik-e, és ha igen, milyen mértékű adófizetési kötelezettségem?

1. A magyarországi ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után – feltételezve, hogy magánszemélyről van szó – 25 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni. A fizetendő adót nem kell megfizetni, ha úgynevezett lakáscélú kedvezményt vesz igénybe az adóbevallás benyújtására előírt határidőig. Lakáscélú kedvezménynek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldön fekvő lakás, lakóingatlan megvásárlása, építtetése. Ennek határideje a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónap, vagy az azt követő 60 hónap. A jogszabály alapján csak a belföldön fekvő lakás, lakóingatlan megszerzésére vonatkozik a lakáscélú kedvezmény igénybevételi lehetősége, ezért az Ön által vásárolt, külföldön fekvő ingatlan alapján Ön nem jogosult ezt igénybe venni.

Tehát az értékesítés jövedelme (eladási ár csökkentve a szerzés és az értéknövelő beruházások számlával igazolt költségeivel, valamint évek számától függő további kedvezményekkel) után meg kell fizetnie a 25 százalék adót. Amennyiben az Ön ingatlanértékesítése kimerítené a rendszeresség vagy az üzletszerűség fogalmát, úgy Ön még az általános forgalmi adó alanyává is válna, s ott is adófizetési, de legalábbis számla-kibocsátási  kötelezettsége keletkezhetne a lakóingatlan használt vagy új jellegétől függően.

2. Tavaly novembertől munkahelyet váltottam, szlovén céghez helyezkedtem el, és nem tudom, az adóbevallásnál hol kell feltüntetni a két havi szlovén fizetést, egyáltalán fel kell-e tüntetni, mivel az adott országban leadóztam ezt a jövedelmet.

2. Ha valakinek Szlovéniában és Magyarországon is keletkezett munkabér jellegű (ún. nem önálló) jövedelme, úgy köteles azt Magyarországon adóbevallást adnia, amelyben minden jövedelméről (ezt hívják ún. világjövedelemnek) számot kell adnia (beleértve a szlovén jövedelmet is). Azonban ezután már Szlovéniában adózott, ezért a magyar szja törvény adóterhet nem viselő járandóságként kezeli a szlovén jövedelmet, amit a 0653-as bevallás 17. sorában kell feltüntetni. De az erre jutó adót nem kell megfizetni. Azonban a magyar jövedelmet – esetlegesen – feljebb tolhatja a magasabb adósávba, hiszen a szlovén jövedelem is része lesz az összevonandó jövedelemnek. Abban az évben, amikor már csak Szlovéniában keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  sem kell beadnia.

3. Fiam 2006.szeptembertől Olaszországban vállalt munkát egy ottani cégnél, ahol hivatalosan bejelentve foglalkoztatják. Olaszországi jövedelme után ott adózott. Kell-e a magyar SZJA bevallásában szerepeltetni a korábbi magyar jövedelme mellett az olaszországi jövedelmet és levont adót is, és ha igen, az SZJA bevallás melyik sorában ? Szeretnénk szabályosan elkészíteni a bevallást, hogyan kezdjünk hozzá?

3. Amennyiben az Ön gyermekének van magyarországi jövedelme is, s ezért  személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett Magyarországon, akkor az Olaszországból származó munkaviszonyból származó jövedelmét adóterhet nem viselő járandóságként be kell vallania a 0653-as bevallás 17. sorában, de az Olaszországból származó jövedelemre jutó adó összegét nem kell megfizetni. Viszont a magyarországi, összevonás alá eső jövedelmét magasabb adósávba tolhatja a külföldi jövedelem.
Abban az évben, amikor már csak Olaszországban keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  sem kell már beadnia.

4. Tavaly  a gyermekem 7 hónapot dolgozott itthon, majd augusztustól
legálisan, letelepedési és munkavállalási engedéllyel Hollandiában
dolgozik. Márciusban benyújtotta a magyarországi jövedelme alapján az szja-t, Hollandiában pedig szintén adóbevallást adott be az ottani törvények szerint. Eddig azt hittem minden rendben van, mivel mind Magyarországon, mind Hollandiában befizette az adókat. Most értesültünk arról, hogy a külföldi keresetét is be kell számítani és Magyarországon is adót kell fizetni utána. Mióta Hollandiában dolgozik itthon semmi jövedelme nem volt. Mi a teendő ebben az esetben? Ebben az esetben nincs szó kettős adóztatásról? Van-e valamilyen jogszabály vagy megoldás a fenti esetre? Nem értjük miért kell összevonni azt a jövedelmet, ami nem is került Magyarországra.

4. A Hollandiából származó munkajövedelemre is hasonló szabályok vonatkoznak, mint a más államból származókra, melyekkel Magyarország egyezményt kötött. Tehát valóban be kell vallani most a holland – Magyarországon adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő – jövedelmet is  a 0653-as bevallás 17. sorában, mint összevonás alá eső jövedelmet, de az erre jutó adó összegét nem kell megfizetni, hiszen ezt a másik országban már megfizette. Viszont a magyar jövedelmet magasabb adósávba tolhatja el a külföldről származó jövedelem. 

Ezeket a rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a holland-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény tartalmazzák. Az szja törvény 2. § (4) bekezdése mondja ki, hogy „a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség)”.  A belföldi illetőségű magánszemély fogalmát a 3. § 2. pontja definiálja. A 2. § (5) bekezdése alapján „a nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást taltalmaz”. 

A 10/1988. (III. 10) MT. rendelet 15. cikke foglalkozik a nem önálló munka adóztatásával: „… a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés ebben a másik Államban adóztatható”. 

Ezért nem kerül Magyarországon adóztatásra, viszont mégis bele kell venni a magyar adóbevallásba, hiszen az szja törvény 3. § 72. pontja meghatározza az adóterhet nem viselő járandóságok fogalmát, amelybe az l) pont alapján beletartozik a: „törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem”. Abban az évben, amikor már csak Hollandiában keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  már nem kell beadnia.

5. A múlt évben 7 hónapot dolgoztam Írországban, a 5 hónapot pedig belföldön, a külföldi jövedelmemről kiadott igazoláson a 17. sorban szerepel az összeg a belföldiről pedig az 1-ben. A külföldi jövedelmemről az igazolást kiadó munkáltató azt állítja, hogy ezt jövedelmet ne szerepeltessem a bevallásban, mert ez már külföldön adózott csak belföldi bérem szerpeljen, felhívtam az APEH segélyvonalát ott úgy tájékoztattak, hogy szerpeltessem a külföldi jövedelmet is, tanácstalan vagyok, mit tegyek? Kérem segítségüket, az idő kezd szorítani.

5. Az Írországban keletkezett jövedelemre is hasonló a válasz, azaz helyesen voltak feltüntetve az igazolásokon  a bevallás sorai. A magyar bérjövedelem az 1. sorban, az írországi jövedelem a 17. sorban kell, hogy szerepeljen. Ugyanakkor az ír jövedelemre jutó adó összegét nem kell megfizetni (mentesítés szabálya), viszont ez a jövedelem a magyar jövedelmet magasabb adósávba tolhatja. Abban az évben, amikor már csak Irországban  keletkezik – és az egyezmény szerint ott adóköteles – jövedelme, akkor erről az évről Magyarországon adóbevallást  már nem kell beadnia.

6. Amennyiben egy  magyar állampolgárt egy Svájcban bejegyzett cég alkalmaz, az éves külföldön  tartózkodása meghaladja a 180 napot, akkor a Svájcban szerzett jövedelme itthon adózik-e, ha igen, hogyan? Mi a helyzet a járulékokkal? Kell-e neki valamilyen bevallást beadnia, illetve járulékot befizetnie?

A Svájcban szerzett jövedelemre is hasonló a válasz, azaz a svájci cégtől kapott bérjövedelem Svájcban adózik, de – amennyiben van magyar jövedelme is - Magyarországon is be kell vallani a 17. sorban – mint adóterhet nem viselő járandóság – összevonás alá eső jövedelemként, az erre jutó adót azonban nem kell megfizetni. Amennyiben a magánszemély csak Svájcban dolgozott, csak onnan származik bérjövedelme, akkor Magyarországon nem kell adóbevallást beadnia.

Általánosságban is elmondható, hogy a külföldről származó jövedelmek tekintetében  adókötelezettség megállapításánál az egyes országokkal, a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezmények az irányadók. A munkaviszonyból származó (fizetés, bér és más hasonló díjazás) jövedelmek általában abban az országban adóznak, ahol a magánszemélyek a tevékenységüket folytatják, ha ez a hely a külföldi államban van. E jövedelmeknél az egyezményekben megjelölt alábbi hármas feltététel teljesülése esetén fordul csak Magyarországra az adókötelezettség:

a) a kedvezményezett a másik Államban ennek az Államnak a pénzügyi évében nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban, és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban, és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla utalása

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

NAV ingó árverése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Bizalmi vagyonkezelő

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink