Az APEH válaszol: vagyonadó és szuperbruttó - kire mi vonatkozik?

Férjem örökölt a szüleitől egy kb. tízmillió forint értékű családi házat. Ebben a leányunk lakik a családjával. A férjem már negyven éve velem él közös háztartásban az én kizárólagos tulajdonomat képező kb. hétmilliót érő családi házban. Férjemnek nincs más tulajdona, mint a fent említett szülői ház. Kell-e neki vagyonadót fizetnie a hatvanezer forintos rokkantnyugdíjból? A leányom két gyermeket nevel, a férje rokkant nyugdíjas, mi segítjük, hogy élni tudjanak.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (1) b) pontja szerint mentes az adóalany a tulajdonában lévő a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakása, ha a lakás forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el. Szintén mentesül az adó alól az adóalany egy olyan lakóingatlana után, amely nem szolgál lakhelyéül, ha annak forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el. Mivel állítása szerint az ingatlan forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg, vagyonadó fizetési kötelezettsége a férjének nem keletkezik.

(A vagyonadóval kapcsolatos anomáliákra mutat rá Angyal József okleves szakértő kérdés-válasszal kapcsolatos észrevétele: "A példában szereplő férj más (feleség) tulajdonában lévő lakásban lakik életvitelszerűen. Csak egy 10 milliós ingatlana van, amibe nincs bejelentve és nem is lakik ott (gyermekei laknak ott). Ez az ingatlan adóköteles. A 15 milliós mentességi határ csak második lakóingatlanra alkalmazható, csak akkor ha van egy mentes első (mentes további egy...). A kérdésre adott válasz azt állítja, hogy akár az első (egyetlen) ingatlan is mentes az adó alól egyéb feltételektől függetlenül, ha annak értéke 15 millió alatti. Ez a törvény szövegéből nem következik." )

18 éves diák vagyok, és ajándékozás útján kaptam nyugdíjas szüleimtől egy 12 milliós ingatlant. A 2 szülő haszonélvezeti joggal rendelkezik ezen ingatlanra. Az ajándékozási illetéket az APEH elengedte méltányossági alapon (szociális helyzetemre/helyzetünkre való tekintettel). Tavaly nyáron diákmunka keretében dolgoztam 1 hónapot, de más jövedelmem nincs. Hogyan kell eljárnom, adózás szempontjából az ajándékozott ingatlannal kapcsolatosan?

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, több jogosult esetén a jogosultak jogosultságaik arányában minősülnek adóalanynak.

Amennyiben a szüleinek van olyan ingatlana, amelyben a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is élnek, és annak értéke a 30 millió forintot nem éri el, akkor mentesülnek ezen ingatlant terhelő vagyonadó alól.

A szülei az Ön tulajdonában lévő ingatlan után, mint a haszonélvezeti jog jogosítottjai ezen jog arányában válhatnak a vagyonadó alanyaivá, amennyiben azonban az ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg, akkor ezen ingatlan után sem keletkezik adókötelezettségük feltéve, hogy az említett két lakóingatlanon kívül nincs más lakóingatlan a tulajdonukban, illetve más lakóingatlannal kapcsolatban vagyoni értékű joggal nem rendelkeznek.

Vonatkozik-e a szuperbruttósítás a 89500Ft-os minimálbérre?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 29. §-ában foglaltak szerint az adóalap kiegészítést (ún. szuperbruttósítás) valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, mezőgazdasági kistermelői bevételből megállapított jövedelem esetén is alkalmazni kell. Mindezekre tekintettel az adóalap kiegészítést a minimálbérre is alkalmazni kell.