adozona.hu
Családi pótlék adózása: mikor és kinek kell nyilatkozni?
//adozona.hu/archive/20090715_apeh_illetek_csaladi_potlek
Családi pótlék adózása: mikor és kinek kell nyilatkozni?
Tetszik
Családi pótlék adózása, örökölt ingatlan után fizetendő illeték, alkalmazottként dolgozó őstermelő adója és járulékai - az olvasók kérdéseire az adóhatóság válaszol.
A 2009. szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának akkor, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság (többek között a családi pótlék 50 százaléka, a nyugdíj, a gyes) címén olyan bevételt szerez, melyet nem a munkáltatója juttat. Azaz a nyilatkozat megtétele alól nem mentesül az a magánszemély sem, akinek a bruttó jövedelme eléri az 1,9 millió forintot. Megjegyzem, hogy nyilatkozat hiányában a munkáltató nem rendelkezne a megfelelő adatokkal ahhoz, hogy a magánszemély adóelőlegét helyesen kiszámítsa. [a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2009. szeptember 1-jétől hatályos 48. § (2) és (6) bekezdése]
Ugyancsak lényeges, hogy az adóterhet nem viselő járandóság a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmét „feljebb tolja” a 18 százalékos kulcsú sávból a 36 százalékos kulcsú sáv felé. Így – ha a magánszemély többi összevonás alá eső jövedelme meghaladja az 1,9 millió forintot – az adóterhet nem viselő járandóságok összege a fizetendő adót 18 százalékkal (a 36 és a 18 százalékos kulcs különbözetével) növeli. Ugyanakkor annak a magánszemélynek, akinek az összevonás alá eső éves jövedelme az adóterhet nem viselő járandóságokkal együtt sem éri el az 1,9 millió forintot, az adóterhet nem viselő járandóságokra tekintett nem emelkedik az adóterhe.
Két unoka, (az egyik kiskorú, a másik egyetemista, tehát keresettel nem rendelkeznek) anyai nagyszülőtől örökölnek 20 millió fointt alatti házat. Azért az unokák öröklik, mert az édesanyjuk meghalt. Kötelesek örökösödési illetéket fizetni?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.
E csoportba tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője. Amennyiben az unokák az örökhagyó háztartásában eltartott szülő nélküli unoka kategóriába tartoznak, és a megszerzett örökrész tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot, abban az esetben mindkét unokát megilleti az illetékmentesség.
Ha az unokák nem tartoznak az I. csoportba, abban az esetben a fenti mentesség nem illeti meg őket, és meg kell fizetni az öröklési illetéket.
Azonban a törvény lehetőséget biztosít a kiskorú örökösnek, hogy nagykorúságának elérése után az illetéket saját maga fizesse meg. Ezt a 18. életévének betöltésétől számított 2 éven belül késedelmi pótlékmentesen teheti meg.
A férjem egy kft alkalmazásában dolgozik, a béréből levonják az adót és az egyéb járulékokat is. Szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt (nyúltenyésztéssel foglalkozik), de továbbra is a kft alkalmazottja lenne főfoglalkozásban. A kérdésem az lenne, hogy kell-e járulékot és adót fizetnie, mint őstermelő? A éves bevétele nem haladná meg a 600 ezer forintot, így milyen adózási formát érdemes választania?
A mezőgazdasági őstermelőnek és az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek nem kell jövedelmet figyelembe vennie akkor, ha az őstermelésből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Így függetlenül a választott adózási módtól (általános szabályok, átalányadózás), az őstermelőnek nem keletkezik személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettsége akkor, ha a bevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg. A korlát átlépése esetén azonban a teljes évi bevételből kell a választott módszer szerint az adókötelezettséget megállapítani.
[szja-törvény 23. §]
Biztosítottnak kell tekinteni a mezőgazdasági őstermelőt, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve:
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
[a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontja]
Amennyiben a magánszemély őstermelői igazolványt vált ki, de ezzel egyidejűleg a kft-ben munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként nem válik biztosítottá, és járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. Amennyiben a bevétele a 600 ezer forintot meghaladja, akkor százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség keletkezik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
