Osztalékfizetés kiva alatt

Megosztás Tetszik

Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.

A kiva alapját az osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege képezi, a személyi jellegű kifizetések mellett. A kivaalap megállapításakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege.

A jóváhagyott osztalék akkor is kivaalap, ha az nem kerül kifizetésre a tárgyévben. Ilyen esetben a kifizetéskor, a következő évben nem kell adóalapot módosítani.

Nem képezi az adó alapját a tárgyévben kifizetett osztalékelőleg, ez csak a következő évben, az osztalék jóváhagyásakor lesz adóalap.

Nem kivaalap a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyott osztalék.

A kivás adózónak negyedévente  adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége van, melynek a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell eleget tennie.

Az adóelőleg összegének megállapításnál a kivaelőleg-alapot növeli az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Megjegyezzük, hogy az adóalapot és adóelőleg-alapot is csökkenti a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege.

A kiva alanya mentesül a társasági adó és a szocho megfizetése alól. A kiva azonban nem váltja ki a magánszemélyt terhelő osztalék utáni szja-t és az adófizetési felső határhoz kötött szochót.

Az szja-törvény szerint az osztalék után a magánszemélyt 15% szja terheli, amelyet a kifizető von le és vall be a 08-as bevallásban, és fizeti meg az adót az adóhatóság felé.

Az adófizetési felső határhoz kötött szochót addig kell megfizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmei és a törvényben nevesített tőkejövedelmeinek összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2024-ben ez az összeg 6 403 200 forint). E jövedelmek után a magánszemélynek mindaddig adófizetési kötelezettsége van, amíg a kifizetőnek az adófizetési felső határ eléréséről nem nyilatkozik. Nyilatkozhat arról is, hogy a hozzájárulási felső határba beszámító jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha ezt a jövedelmeinek összege mégsem éri el, az adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévi személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.