A bor és a pálinka adószabályai a falusi turizmusban

Megosztás Tetszik

Kínálhatják-e vendégeiket borral, pálinkával a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók? Eladhatnak-e néhány palackkal, butykossal az alkoholból? Itt van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közzé arról, hogy a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók milyen feltételekkel kínálhatnak és adhatnak el vendégeiknek pálinkát, párlatot, illetve bort. 

1. Pálinka és párlat falusi turizmus keretében történő értékesítése 

A jövedéki szabályok  szerint párlatnak minősül az az alkoholtermék, amelyet a bérfőzető szeszfőzdében állíttat elő, valamint amelyet a magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén állít elő.

A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény rendelkezései szerint pálinkának az olyan gyümölcs- vagy törkölypárlat nevezhető (azaz kereskedelmi forgalomban az a termék jelölhető meg pálinka elnevezéssel), amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, azaz amely megfelel a pálinkatörvény előírásainak.

a) Bérfőzött és magánfőzött párlat falusi turizmus keretében történő értékesítése

A jövedéki szabályok szerint a bér- vagy magánfőzés keretében adófizetés nélkül (adómentesen vagy 0 adómértékkel) előállított párlat kizárólag a bérfőzető vagy magánfőző háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat.

Az előállított párlat tehát csak adózottan értékesíthető.

Falusi turizmus keretében a bér- vagy magánfőzött párlat értékesítése a saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében lehetséges, amennyiben:

- a bérfőzető vagy a magánfőző a kistermelői élelmiszertermelés, - előállítás és- értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés szerinti kistermelőnek minősül,
- megfizette a jövedéki adót,
- a párlatot palackozta és
- a palackot párlat zárjeggyel ellátta.

A magánfőzött párlat esetében a jövedéki adó megfizetésére és a forgalmazáshoz szükséges párlat zárjegy megrendelésére csak a párlat előállításának a vámhatósághoz történő bejelentésekor van lehetőség. A jövedéki adó megfizetését követően a vámhatóság kiállítja a magánfőzött párlat származási igazolványát és az értékesítéshez szükséges párlat zárjeggyel együtt átadja a magánfőzőnek.

A bérfőzött párlat esetében a jövedéki adó megfizetésére csak a párlat bérfőzdétől történt átvételéig van lehetőség, ugyanis a kereskedelmi célra szánt mennyiséget a bérfőzésről kiállított bérfőzési naplóban fel kell tüntetni. Ha a bérfőzető a párlat átvételekor nem nyilatkozik párlat-értékesítési szándékáról, akkor a párlat nem értékesíthető, mert a jövedéki adó megfizetésére a szeszfőzdei átvételt követően nincs mód. Ha a bérfőzető a párlat bérfőzdétől történt átvételig nyilatkozott a kereskedelmi célról és átvételkor a jövedéki adót megfizette, párlat zárjegyet a származási igazolvány számát megadva igényelhet a vámhatóságtól.

Párlat saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történő kistermelői értékesítésekor nem kell üzlethelyiséggel rendelkezni. E körben a párlat zárjeggyel ellátott párlat palackból kimérve is értékesíthető helyben fogyasztásra, kóstolásra, vagy történhet elvitelre történő bontatlan palackos értékesítés is. A kistermelőnek az értékesített párlat származását, adózott voltát bérfőzött párlat esetében a szeszfőzde, magánfőzött párlat esetében a vámhatóság által kiállított származási igazolvánnyal igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.

b) Kereskedelmi szeszfőzdében előállított pálinka falusi turizmus keretében történő értékesítése 

Pálinka falusi turizmus keretében történő értékesítése a jövedéki törvény általános szabályai szerint történhet, azaz kiskereskedelmi üzletben palackozva vagy vendéglátóhelyen kimérve is. Az üzlethelyiség a fekvése szerint illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően üzemeltethető. A forgalmazott pálinka származását, adózott voltát a kereskedőnek minden esetben tudnia kell igazolnia (egyszerűsített kísérő okmánnyal vagy számlával és szállítólevéllel) hatósági ellenőrzéskor.

A kereskedelmi szeszfőzdék számára pálinka értékesítésére speciális lehetőséget is biztosít a jövedéki törvény, mivel kérelem alapján a vámhatóság engedélyezheti a szeszfőzdében egyszerűsített közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében a szeszfőzdéből elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra értékesíthető a palackozott és zárjeggyel ellátott pálinka. Ebben az esetben a közvetlen értékesítés során kiállított számviteli bizonylatok alapján, a nap végén kell az egyszerűsített kísérő okmányt kiállítani és a vámhatóság részére megküldeni.

2. Bor falusi turizmus keretében történő értékesítése 

A jövedéki szabályoknak megfelelően bor alatt mind a szőlőből (szőlőbor), mind az egyéb gyümölcsből (pl. meggybor, ribizlibor, almabor) előállított bort értjük.

A jövedéki szabályok rendelkezései szerint az adómentesen, adóraktári engedély nélkül előállított bor kizárólag az előállító személyes fogyasztását szolgálhatja, azt értékesíteni nem lehet.

Falusi turizmus keretében kistermelői bor-értékesítésre nem biztosít lehetőséget a jogszabály, tehát falusi vendégasztalon bor jelenleg nem szolgálható fel. Ugyanakkor az egyszerűsített adóraktárban kereskedelmi célra előállított szőlőbor értékesítése üzlethelyiségen kívül is történhet falusi turizmus keretében. Abban az esetben van erre lehetőség, ha a borászatot is magában foglaló ingatlanra az értékesítést végző személy termelői borkimérés (kereskedelmi szabályozási szempontból ez közvetlen értékesítés tevékenységnek minősül) tevékenység folytatására jogosító egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezik. Ez az értékesítési forma a jegyző felé közvetlen értékesítésként jelenthető be, illetve a vámhatóság felé is be kell jelenteni, hogy az egyszerűsített adóraktárban termelői borkimérést kíván folytatni az engedélyes. Termelői borkimérés keretében a szőlőbor helyben történő kóstolására vagy legfeljebb 10 literes edénybe, elvitelre kimérve értékesítésére van lehetőség. Az elvitelre kimérés estén nem kell hivatalos zárat alkalmazni. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek a szőlőbor értékesítését megfelelő bizonylattal (számla, vagy nyugta és nap végén kiállított borkísérő okmány) igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.

Bor falusi turizmus keretében történő értékesítése történhet a jövedéki törvény általános szabályai szerint is, azaz kiskereskedelmi üzletben palackozva vagy vendéglátóhelyen kimérve is. Az üzlethelyiség a fekvése szerint illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően üzemeltethető. A forgalmazott bor származását a kereskedőnek minden esetben megfelelő okmánnyal (borkísérő okmány vagy számla és szállítólevél) igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.