További témák

Brexit: a britek átmenetileg az EU-s vámunióban maradnának?

  • MTI

A brit kormány csütörtökön ismertetett javaslatcsomagja szerint Nagy-Britannia „korlátozott ideig” még tartaná magát az Európai Unió vámuniójának szabályrendszeréhez, ha a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról.

A brit EU-tagság várhatóan jövő márciusban szűnik meg, de a brit kormány és az Európai Unió elvi megállapodása alapján ezután átmeneti időszak következne, amely 2020 végéig tartana, és addig Nagy-Britannia és az uniós kereskedelmi partnerországok a jelenlegi szabályrendszer alapján férnének hozzá egymás piacaihoz.

Továbbra is megoldatlan kérdés azonban, hogy az átmeneti időszak után milyen vámszabályok lépnek érvénybe a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben.

A csütörtökön ismertetett hatoldalas, technikai jellegű dokumentum szerint ha a kétoldalú vámszabályozásról szóló végleges egyezséget nem sikerülne megkötni az átmeneti időszak 2020 végén esedékes lejártáig, akkor gyakorlatilag még egy évvel meghosszabbodna az átmeneti időszak, de csak a kétoldalú kereskedelmi forgalom vámszabályozására szűkítve.

A dokumentum – amelyet az EU-nak is jóvá kell hagynia – leszögezi, hogy a brit kormány várakozása szerint a majdani vámeljárásokat szabályozó végleges megállapodás legkésőbb 2021 végéig életbe lép.

A javaslatcsomag szövege többször is hangsúlyos utalást tesz arra, hogy mindez csak feltételes javaslat, kizárólag arra az esetre, ha a végleges vámszabályozási eljárásra vonatkozó megállapodás késne.

A javaslatról a csütörtöki közzététel előtt komoly vita volt a kormányon belül, mivel az eredeti tervezetben nem szerepelt előirányzott végdátum az átmeneti vámszabályozás időtartamára.

Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint David Davis, a kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium vezetője ezt nem volt hajlandó elfogadni, és állítólag lemondását is kilátásba helyezte, ha nem kerül be a szövegbe valamilyen utalás az átmeneti vámszabályozás lejáratának lehetséges legvégső dátumára.

Erre született kompromisszumos megoldásként az a megfogalmazás, hogy London várakozása szerint legkésőbb 2021 végéig lesz végleges vámegyezség.

A csütörtöki javaslat hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két sarkalatos integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont – mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében –, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból.

Mindez szorosan összefügg azzal a változatlanul megválaszolatlan kérdéssel is, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Ezen a korábban katonai szigorral felügyelt határon – az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként – ma már semmiféle ellenőrzés nincs, és sem London, sem az ír kormány, sem az észak-írországi pártok nem is akarják visszaállítani.

Az Európai Bizottság azonban ennek fejében olyan megoldáshoz ragaszkodik, amely nem kezdi ki az EU vámuniójának integritását, vagyis nem üt rést az unió külső vámhatárán. A bizottság eredeti megoldási javaslata az volt, hogy az ír sziget egésze – ha egyéb megállapodás nem születik – „közös szabályozási térséggé” alakuljon át. London azonban ezt határozottan elveti, azzal az érvvel, hogy így az Egyesült Királyság belső kereskedelmi és területi integritása sérülne, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és Nagy-Britannia közé, az Ír-tengerre kerülne át a vámhatár.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Utazási bérlet

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Számlareklamáció

Verbai Tamás

jogász

Különbözet szerinti adózás

Nagy Norbert

adószakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X