hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tévedett az adóhivatal – mondta ki a Kúria

  • adozona.hu

Az adóhatóság nem fogadta el a vagyonszerző által meghatározott forgalmi értéket, helyette azt maga határozta meg. A Kúria szerint nem eléggé körültekintően.

hirdetés

Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles közölni a jogügylet bejelentésekor. A forgalmi érték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. § (1) bekezdés e) pontja szerint: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

Ha a bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket maga a hatóság határozza helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség esetén külső szakértő bevonásával (Itv. 70.§ (1)–(2) bekezdések).

Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles – más értékmeghatározókkal együtt – mérlegelni (Itv. 70. § (3) bekezdés b) pont): ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók.

Az Itv. rendelkezik tehát a forgalmi érték meghatározásának eljárásáról, amelynek során az adóhatóságnak figyelemmel kell lennie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.) a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét előíró 97. § (4) bekezdésére, valamint az Art. 5. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2. § (3) bekezdésére, amely szerint a közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

Az adóhatóság nem fogadta el az iroda felperes által közölt vételárát forgalmi értékként, ezért azt bizonyítási eljárás lefolytatását követően maga határozta meg. Értékelte az ügy dokumentumait, helyszíni szemlét tartott, összehasonlító ingatlanszerzési adatokat vizsgált. A Kúria egyet értett a felperessel abban, hogy a hatóságnak az ingatlan bérlő által történő használatát is értékelnie kellett volna. Az Itv. 70.§ (3) bekezdése szerint ugyanis az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapításakor az összehasonlító értékadatokat „más értékmeghatározókkal együtt” köteles mérlegelni.

A Kúria álláspontja szerint „az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles – más értékmeghatározókkal együtt – mérlegelni” törvényszöveg olyan gyűjtőfogalom, amely nem zárja ki, amelybe beletartozik az is, hogy az ingatlan értékét befolyásolhatja, ha azt bérlő használja. A mikénti (értéknövelő, értékcsökkentő, az értéket esetleg nem változtató) befolyásolás a konkrét illetékügy egyéni elbírálásához tartozik, ahogyan a felperes által megszerzett vagyontárgy esetében is.   

Az adóhatóságnak tehát – azzal együtt, hogy lakásingatlan megszerzése esetén vizsgálja annak lakottságát – irodaként használt ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor értékelnie kell, mint „más értékmeghatározó”-t az iroda bérlő általi használatát.

A Kúria egyet ért az EBH1999. 74. számú döntésben foglalt azon megállapítással, hogy illetékügyben a forgalmi értéket az Itv., és nem a kisajátításra vonatkozó jogszabályhelyek alkalmazásával kell megállapítani. 

Mindezek folytán a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, továbbá az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az új eljárásban a hatóságnak az Itv. 70. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt „más értékmeghatározókkal együtt” törvényszöveg alapján vizsgálnia és értékelnie kell azt is, hogy a felperes által megvásárolt ingatlan forgalmi értékét befolyásolta-e és miként az, hogy az irodát a vétel időpontjában bérlő használta.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Digitális archiválás

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság és kata

Lepsényi Mária

adószakértő

Eho 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X