hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átalányadózók: így kell meghatározni az iparűzési adó alapját

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A jövő évtől kezdődően a jogalkotó jelentősen kiszélesíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózás alkalmazhatóságának kereteit. A bevételi korlát növelése mellett a kiegészítő tevékenység melletti kedvezőtlenebb költséghányadok megszüntetése is vonzóbbá teszi ezen adózási módot az adóalanyok számára. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy az iparűzési adózásban milyen lehetőségek állnak az átalányadózók rendelkezésére.

Mielőtt rátérnénk a részletszabályokra, érdemes két csoportra osztani az átalányadózók körét. Az egyikbe az átalányadózó egyéni vállalkozók tartoznak, akik bevételi értékhatártól függetlenül alanyai az iparűzési adónak.

Az átalányadózók másik csoportját a mezőgazdasági őstermelők alkotják. Ők csakis akkor alanyai az iparűzési adónak, ha éves bevételük meghaladja az éves minimálbér 50 százalékát [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. § 26. pont b) alpont].

A Htv. nem határozza meg sem a minimálbér, sem az éves minimálbér fogalmát, így kérdéses, hogy 2021-ben ezt a kitételt hogyan kell értelmezni. Ráadásul, mivel ez a jogszabályhely nem valamilyen jogosultságot határoz meg, így nem alkalmazható a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. kormányrendelet sem.

Mindenesetre, mivel a törvény ezen rendelkezése logikailag a személyi jövedelemadózásban található fogalomhoz illeszkedik, így álláspontom szerint a 2021. évben azok a mezőgazdasági őstermelők, akiknek bevétele nem haladja meg az 1 004 400 forintot, nem minősülnek vállalkozónak, így iparűzési adó esetükben nem merülhet fel.

Az átalányadózást alkalmazó vállalkozások is megállapíthatják iparűzési adóalapjukat a fő szabályok szerint. Vagyis – bár költséget a bevételükkel szemben nem számolnak el – nettó árbevételüket csökkenthetik a felmerült, igazolt anyagköltséggel, alvállalkozói teljesítések, közvetített szolgáltatások, eladott áruk beszerzési értékével, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell nettó árbevételen érteni átalányadózók esetén, valamint, hogy milyen kedvező egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra az iparűzésiadó-alap meghatározása terén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldön biztosított ügyvezető

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szervizdíj kiosztása éven beül

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Innovációs járulék kétéves szabály

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink