hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Védettségi adatok kezelése: mit tehet meg a munkáltató és mit nem?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő
1

A koronavírus járvány elleni küzdelemben újabb és újabb kormányrendeletek születnek, nem könnyű azonban egyértelműen látni, hogy a munkáltató pontosan mely személyes adatok kezelésére jogosult. Az alábbiakban a munkáltató mozgásterét, illetve a munkavállaló tűrési kötelezettségének határait mutatjuk be.

Ahol nincsen oltási kötelezettség: a védettség ténye, illetve időpontja kezelhető kockázatelemzés alapján

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (4) bekezdése, illetve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezései alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit.

Az Mvt. 54. § (7) bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, illetve köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.

Az Mvt. 60. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

A felügyeleti hatóság álláspontja szerint a fenti szabályok alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése. Ez egyrészt a védett munkavállaló, a többi munkavállaló és a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) életének és egészségének védelme szempontjából fontos. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése a felügyeleti szerv szerint járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál.

A témához kapcsolódva olvassa el az Adózóna „Munkajogi kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben” és „Oltásra kötelezhető dolgozók – ezek az új szabályok” című írását!

Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az a bemutatott applikáció, valamint a védettségi igazolvány mint közokirat kormányrendeletben meghatározott adatait (védettség ténye és időpontja) kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen különbség van adatkezelés terén a fentiekhez képest akkor, ha munkahely kötelezővé teszi a védőoltást a munkavállalói számára!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
AsaHollos

Sok hűhó semmiért, mivel a vakcinázottsággal nem érhető el a hivatkozott munkavédelmi cél, azaz nem teremti meg a biztonságos munkavégzési körülményeket, mert - ahogy a kormányinfón is elhangzott és immár köztudomású tény - hogy az oltottak is fertőzhetnek és fertőződhetnek!

Ezek után nem javaslom egyetlen munkáltatónak sem hogy kötelezően előírja bármilyen munkakörben is a vakcinázottságot, mert a fentiek alapján nem tud olyan kockázatelemzést készíteni, amely alátámasztaná a biztonságos munkavégzést (hiszen az oltott is ugyanúgy fertőzhet mint az oltatlan és még ő is fertőződhet, ami az ADE hatás miatt az oltottaknál még súlyosabb lefolyású is lehet)!

Tehát marad a fertőződés elleni hagyományos védelmi eszközök használata!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Védelmező személybiztosítás adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Biztosítási adó sávváltozás 2024

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Átalányadós továbbszámlázása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink