342 találat a(z) nyilvántartás cimkére
Nyilvántartásban nem szereplő tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemrég vettem át egy vállalkozás könyvelését. Az előző könyvelő egy programváltás során nem nyitott tárgyi eszköz kartont a nullára leírt tárgyi eszközöknek, csak egy excel táblában tartotta őket nyilván és nem szerepelnek az 1-es számlaosztályban sem. Ezeket az eszközöket a vállalkozás jelenleg is használja. Helyes ez így, vagy szerepeltetni kellene őket az 1-es számlaosztályban és a nyilvántartásban? Köszönöm.
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Cikk
Jelentős eredménnyel rendelkező kft. jegyzett tőkét szeretne emelni az eredménytartalékból. Úgy tudom, hogy ebben mivel még az eredménytartalék nincsen leadózva, osztalékként kell leadózni, illetve teljesen külön számlaszámon kell tartani ezt az összeget. Így van? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
GDPR-hajrá: ami biztosan kell az adatvédelmi megfeleléshez
Cikk
Két éve lépett hatályba az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), így hosszú felkészülési időt biztosított. Ennek ellenére a vállalkozások többsége az utolsó pillanatban kezdett hozzá a felkészüléshez, melynek következménye egyértelműen az, hogy május 25-én nem fognak megfelelni a szabályozásnak. A megfeleléshez azonban hozzá kell kezdeni, nem odázhatják el a vállalkozások. Összefoglaljuk a főbb lépéseket az alábbiakban foglaljuk össze.
Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdések merültek fel, és szeretnék ezekben segítséget kérni. Elegendők-e a fuvarlevelek és a tankolási számlák, valamint a számítás részletezve az elszámoláshoz, vagy a fuvarleveleket fel kell vinnem részletezve, elektronikus formában (honnan hová, kilométeróra-állás, fel-, lerakott súly)? Ha nem használom a korrekciós tényezőket (súly, légkondi, téli üzemmód), az baj-e? Sok hibázási lehetőségre ad okot. Attól még érvényesíthetem/elszámolhatom a megtakarítást? (Az elszámolás végére ráírtam, hogy a számítás korrekciós tényezők figyelembe vétele nélkül történt.)
Áfa utazásszervezési tevékenység esetén
Kérdés
Egy társaság utazásszervezéssel foglalkozik, ahol első körben egy mobilapplikáción keresztül közvetít, illetve tájékoztat turistákat az ország nevezetességeiről, majd később szeretne konkrét utazások szervezésével foglalkozni. Szeretném megkérdezni, hogy a cégalapításnál az áfafizetési kötelezettséget 1. az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alapján állapítjuk meg, vagy 2. utazásszervezési tevékenységünkre az adó megállapítása érdekében az önálló pozíciószámként történő nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazom? Szeretném megkérdezni, mi a különbség a kettő között? Várom sürgős válaszát, köszönöm a segítségét.
A transzferár-nyilvántartás új szabályai és értelmezése
Cikk
2018. május 7-én két új tájékoztató is megjelent az adóhatóság honlapján, mely iránymutatásként szolgál a 2017. november 17-étől hatályos, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet alapján elkészítendő transzferár nyilvántartáshoz.
Transzferár-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaságról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: "A" Kft.: Árbevétel: 200 millió Ft Mérlegfőösszeg: 150 millió Ft Létszám: 6 fő "B" Zrt.: Árbevétel: 900 millió Ft Mérlegfőösszeg: 1.500 millió Ft Létszám: 31 fő. "B" Zrt. többségi tulajdonosa az apa 80 százalékban, ebben a gazdasági társaságban a fiának is van kisebb tulajdoni hányada (1%), az apa vezérigazgató, a fiú itt nem. "A" Kft.-ben a "B"-Zrt.-ben lévő fiú az ügyvezető, de tulajdona nincs a kft.-ben, az az édesanyjáé és a testvéréé 50-50 százalékban, de ők csak tulajdonosok, akik egyben az "A" Zrt.-ben lévő apának a közeli hozzátartozói (feleség, lány). A két gazdasági társaság között évente 50 millió forintot meghaladó szolgáltatási és termékértékesítési ügylet bonyolódik. Mind a kettő cég mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Szükséges-e a felek között transzferár- vagy bármilyen nyilvántartás az adott évi ügyletekről?
Tárgyi eszköz vagy készlet
Kérdés
1.000.000--1.500.000 forint értékben beszerzünk terméket, melyet üzletmenetünk során értékesítünk, de ebben az esetben kipróbálási céllal odaadjuk leendő vevőnknek, aki később eldöntheti, hogy ezt a terméket megvásárolja vagy ugyanilyen terméket újat vásárol tölünk vagy visszaadja vásárlás nélkül. Ha újat vásárol vagy visszaadja ezt a terméket egy másik leendő vevőnek adjuk kipróbálásra. Ezeket az ügyleteket miként kell könyveinkben nyilvántartani készletként, vagy tárgyi eszközként? Legyenek szívesek a lépéseket is leírni. Nagy valószínűséggel ezen termék hasznos élettartama 5 év, csak vevőről vevőre átadjuk, míg valamelyik vevő nem vásárolja meg a már használt terméket.
Számlázóprogram és pénztárgép: nem lesz-e belőle zavar a NAV-nál?
Cikk
Sok gazdálkodó a kiállított „készpénzes” számlák ellenértékét a fizetés napján a pénztárgépbe is beüti. Kétféle számlázási gyakorlat figyelhető meg: vagy csak akkor ad számlát az eladó, amikor az mindenképpen kötelező, vagy minden esetben számlát bocsát ki, azaz nem fordul elő, hogy csak nyugtát állít ki. Felvetődik a kérdés, hogy ha 2018 második felében bekötik a számlázóprogramokat a NAV adatbázisába, hogyan működhet tovább az előző gyakorlat és eljárás, hiszen bizonyos esetekben az adóhatóságnál is duplán jelenhetnek meg a készpénzes eladások adatai, a pénztárgépből, illetve a számlázóprogramból is.
Csoportos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Csoportos áfaalanyiság tekintetében lenne szükségem segítségre. Cégcsoportunknak jelenleg 2 magyar tagja van, e kettő szeretne csoportos adóalanyként tevékenykedni. Viszont van rengeteg külföldi cég, akik kapcsoltak (amerikai, ír stb). Esetünkben jól értelmezem, hogy nem lesz kívülmaradó ugye? Hiszen ezen más tagállamok és 3. országbeli társaságok nem felelnek meg a feltételeknek. A másik kérdésem a nyilvántartási kötelezettségre terjed ki. Elegendő lehet, hogy nem főkönyvi szinten szedjük szét, hanem áfakódokat nyitunk a belső tranzakciókhoz? USGAAP főkönyvben nem annyira szeretik a módosítást az amerikaiak. Illetve nálunk ha kapcsolt könyvelés van, mindig tudjuk összesíteni trading partnerre, tehát már most is evidensen kiszűrhető, hogy ki lenne csoporton belül és kívül. Ez is megfelelhet vagy főkönyvi szintű alábontás szükséges? Remélem pontosan fogalmaztam! Köszönöm a választ előre is! Hancz Eszter
Lízing áfa-visszaigénylés és cégautóadó kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az áfa visszaigényelhető. De mivel személygépkocsiról van szó, nyilvánvalóan van magánhasználat. A cég cégautóadót fizet, tehát útnyilvántartás nem kell. Viszont az nem világos, hogy a cégautóadó fizetése miatt a lízingdíj teljes áfája visszaigényelhető-e, vagy az áfa-visszaigényléshez útnyilvántartást kell vezetni, hogy megosztható legyen az áfa, és ez alapján havonta a céges használat arányában lehet levonni?
Cégautóadó
Kérdés
Tisztelt szakértő! Magánszemély tulajdonos a társas vállalkozásában saját gépjárművét használja, nem vezet róla nyilvántartást. Eddig az üzemanyag és a javítás költsége is el lett számolva, azonban a cégautóadót a vállalkozás fizette meg. Jól gondolom, hogy útnyilvántartás vezetése mellett, a céges használat arányában számolható el költség, és az adó alanya a magánszemély mint tulajdonos? Vagy valamennyi költség elszámolható? Válaszát köszönöm, F. József
Transzferár-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégcsoportunkban lévő két cég ügyvezetőn keresztül kapcsolt viszonyba került egymással. Középvállalkozás lévén jogszabály szerint transzferár-nyilvántartási kötelezettségünk van. Egy szakmai fórumon hangzott el, hogy amennyiben két cég között közös ügyvezetés által kapcsolt viszony keletkezik, köthető egy olyan megállapodás a két cég között, hogy a kapcsoltságot eredményező közös ügyvezető nem ír alá a két cég között semmilyen szerződést. Ez által a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megszűnik. Természetesen más aláírásra jogosult ügyvezetővel rendelkezik mindkét cég. Legyen szíves a fenti témában tájékoztatást adni. Köszönöm.
Hogyan lehet visszaszerezni a regisztrált könyvelői minősítést?
Cikk
Évente több ezer könyvviteli szolgáltatást végző, mérlegképes könyvelőt töröl a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján közzétett nyilvántartásból azért, mert nem tudja teljesíteni az előírt kötelező továbbképzési feltételt, vagy csak egyszerűen nem közli időben adataik változását. Hogyan lehet újból elindítani a könyvelési szolgáltatását, s visszakerülni a regisztrált mérlegképes könyvelők közé?
Így használhatja a cégkaput
Cikk
Olvasónk a cégkapu használatával, valamint az értesítési tárhellyel kapcsolatosan feltett kérdéseire dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
