31 találat a(z) közös tulajdon cimkére
Közös tulajdon bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár férfi tagja egyéni vállalkozó. Vállalkozását a házastársával közös tulajdonú (50-50%) ingatlanban gyakorolja. Felesége bérbeadhatja-e a tulajdoni hányadát adószámos magánszemélyként a férjének, amit ő vállalkozási költségként elszámolhat? Köszönöm válaszát: CsCs
Közös tulajdon
Kérdés
Tisztelt Császár Zoltán! 2018.10.16-án feltett kérdésemmel kapcsolatban egy újabb lehetséges megoldás merült fel, melyben szeretném a tanácsát kérni. (Az előző kérdés linkje https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_16_Kozos_uzemeltetes_hbo#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) A 326/2011. kormányrendelet 46. § (6) bekezdése szerint egy járműnek lehet több tulajdonosa, amit a törzskönyvben mint „közös tulajdont” jegyeznek be. Ennek megfelelően az autódarut a két cég vásárolná meg olyan módon, hogy a márkaképviselet mindkét cégnek a jármű 50-50 százalékát számlázza ki, így az eszköz két cég tulajdonába kerül. Üzembentartó már csak egy cég lehet, ezért a cégek üzemeltetési szerződést kötnek, amely szerint az egyik cég fogja üzemeltetni a darut. Az üzemeltetési szerződésnek megfelelően a cégek adott időközönként elszámolnak egymás között az eredményről, az üzemeltetés bevételeinek és költségeinek alakulása függvényében. Ennek az eredménynek a felét a főkönyvi kimutatások alapján az üzemeltetést átadó cég számlázná ki az üzemben tartó részére, mint bérleti/használati díjat A számviteli törvény szerint helyesen járunk el, ha a fentiek szerint vesszük meg közösen a tárgyi eszközt? Lehetséges az, hogy az eszköz 50-50 százalékát külön-külön aktiváljuk tárgyi eszközként a könyveinkben, és cégenként számoljuk el az 50%-os tulajdoni hányad alapján az értékcsökkenést? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan-bérbeadás, értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe. A lakásnak két tulajdonosa van (férj és feleség). A két tulajdonost megállapodik, hogy a bérbeadásból származó bevétel az egyik felet illeti 100 százalékban. A jövedelmét tételes elszámolással állapítja meg. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan teljes szerzési értékére számolhat el értékcsökkenést vagy csak a rá eső részre? Köszönöm
Mit tehet a tűzifájával .......
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Elolvastam a "Mit tehet a tűzifájával, és hogyan adózik az erdőtulajdonos? " című cikkét. Az utolsó bekezdéssel vitatkoznék, mert az Szja tv. 3. § 18. pontja igaz, hogy kimondja, hogy a saját gazdaság alatt a bérelt földterületet is érteni kell, de a 6. számú mellékletben már azt mondja, hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermesztés stb., majd rátér arra, hogy "a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, ..." Tehát az erdőgazdálkodásig saját gazdaságról ír a törvény, majd az erdőgazdálkodásnál már saját tulajdonú (és nem bérelt) erdőterületről! Tehát nem biztos, hogy a bérelt erdőterületen az erdőgazdálkodás őstermelői tevékenységnek minősül. Szeretném, ha meggyőzne arról, hogy aggályaim nem jogosak. Egy másik kérdés is felmerült bennem: ha osztatlan közös tulajdonban van az erdő, akkor az egyik tulajdonos erdőgazdálkodó által az egész területen (a közös tulajdonban lévő) végzett erdőgazdálkodás őstermelői tevékenységnek minősíthető-e? Ekkor mondhatjuk-e azt, hogy saját tulajdonú erdőterületen gazdálkodik (nem sajáton, mert többüké a tulajdon, de sajáton, mert minden négyzetméterben van neki is egy kis része)? Előre is köszönöm válaszát.
Bérbe adott lakóingatlan adózása több tulajdonos esetén
Kérdés
Ha a bérbe adott lakóingatlant fele-fele részben tulajdonló, azt közösen hasznosító magánszemélyek úgy állapodnak meg, hogy az egyikük viseli az adóterheket, akkor a.) 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a teljes bevétel után számolhatja el a költséghányadot, vagy csak a bevétel rá eső 50%-os részére? b.) tételes költségelszámolás esetén az amortizációt csak a saját tulajdonában lévő ingatlanrész után számolhatja el? Válaszukat előre is köszönöm.
Társasházi közös tulajdon értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámmal rendelkező társasház közös tulajdonban lévő ingatlanát értékesítené vagy bérbeadná. Eladási ár 9 150 000 Ft lenne és a kapott összeget a társasház felújítására fordítanák, nem lesz felosztva a tulajdonosok között. Kell-e, és ha kell, mennyi adót kell fizetni az értékesítés után a társasháznak? Ha nem értékesítik, hanem inkább bérbeadják magánszemélynek, akkor milyen adókat kell a bérbeadás után fizetnie a társasháznak? Változik-e a helyzet, ha vállalkozásnak adják bérbe a helyiséget? Köszönjük szépen a segítséget!
Közös tulajdonú lakás bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel közös (50-50%) tulajdonú kis lakásunkat közösen kívánjuk bérbeadni. A jövedelem megállapítása a tulajdoni hányadok alapján történik, de a gyakorlatot nem részletezi az szja-törvény. Kérdéseink: hogyan kell számlázni a bérleti díjat? A lakásba vásárolt egyéb tárgyakról, eszközökről, esetleg felújításokról szóló számlát kinek a nevére kell kérni, és közösen vagy csak a vásárló fél számolhatja el költségként a saját bérletidíj-részével szemben? A közüzemi számlák a feleség nevére szólnak, de mivel a bérlő megtéríti, a bevétel részét képezik. Ebben az esetben hogyan kell eljárni? A törvény elolvasása után az első gondolatom az volt, hogy az egy összegben kiszámlázott bérleti díjból az időközben bármelyik fél által bármelyik fél nevére szóló számlák elszámolhatóak, és az év végén számított jövedelmet osztjuk 50-50% arányban, mivel a házassági vagyonközösség az ingatlan vásárlásakor és az ingatlan bérbeadása alatt is fennáll. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Szabóné Sós Ildikó
Lakásbérbeadás több tulajdonossal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakást kívánunk bérbeadni, amiben a tulajdonviszonyok kicsit bonyolultak. 50% magánszemély A 27% magánszemély B 23% kft. - amelyben A személy többségi és B személy egyéb - nem többségi, részbeni - tulajdonosok A és B magánszemély közösen szeretné bérbeadni a lakást, amelynek bérbeadási jogáról a kft. lemondana. Lehetséges-e bérbeadás ily módon, és ha igen, mi a feltétele annak (taggyűlés, lemondó nyilatkozat stb.), hogy a kft. lemondjon a bérbeadás jogáról és bevételéről, "átengedve" azt a két magánszemélynek? Ha lehetséges, akkor milyen arányban kell figyelembe venni a bérbeadás kft.-re eső bevételrészét A és B személyek esetében (például eredeti lakástulajdonuk aránya, vagy a kft.-ben levő tulajdonrész aránya, esetleg 50-50%)? A kft. a lakással kapcsolatban felmerült költségekből nem számol el semmit céges költségként. Hogy kell figyelembe venni a rezsiszámlákat ha azok B magánszemély nevére vannak kiállítva, tehát teljesen függetlenül a tulajdonrésztől (például csak B magánszemély bevételéhez adódnak hozzá)? A bevétel tudomásunk szerint a rezsiköltséggel együtt értendő abban az esetben, ha a számlák nem a bérbevevő nevére szólnak. Szíves válaszukat előre is köszönjük!
Áfa-visszaigénylés osztatlan közös területről
Kérdés
Osztatlan közös tulajdonú telken egy családi ház és egy iroda található (fizikailag különálló épületek). Az iroda tulajdonosa és annak édesanyja 50-50 százalékban tulajdonosok a teljes ingatlanon. Az iroda épületét bérbe adja a tulajdonos saját kft.-nek, míg a családi ház nincs bérbe adva. (A családi házban csak az édesanya lakik, a kft. tulajdonosa máshol lakik). Az ingatlanon egy kapubejárat található, amit a két tulajdonos közösen használ. (Az épületek a kaputól jobbra, illetve balra találhatóak, nem összefüggők.) A telken a bérlő (a kft.) szeretne térkövet letenni, parkolókat kiépíteni és az egész közös udvart rendbe tenni a kft. részére, a két tulajdonos beleegyezésével. Kérdésünk az lenne, hogy a bérlő visszaigényelheti-e a beruházás áfáját, ha igen, akkor milyen mértékben? (A közös bejáratra eső rész nem elkülöníthető, a parkolót pedig már csak a kft. használná.) Tisztelettel Pálkerti Norbert
Ingatlan-bérbeadás magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 50-50 százalékban vagyok testvéremmel tulajdonos egy belterületi lakóingatlanban, amit szeretnénk bérbeadni olyan szerződéssel, amiben mindketten a tulajdoni arányunkkal szerepelnénk bérbeadóként és a bérleti díjat is két átvételi elismervénnyel vennénk át a bérlőtől 50-50 százalékos megoszlásban. Ez alapján természetesen ilyen arányban fizetnénk a negyedéves előleget, illetve vallanánk az éves 1653-as bevalláson év végén a végleges adókötelezettséget. Kérdéseim a következők lennének: I. Amennyiben a bérlő nevén vannak a rezsiszámlák, akkor csak a bérleti díj 50 százaléka lenne mindegyikünk bevétele, a rezsirész nem? Valamint ez esetben is választhatjuk ugye bármelyik költségelszámolást, akár mindketten különbözőt (10 százalék vagy tételes)? II. Amennyiben valamelyikünk nevén vannak a rezsiszámlák – mivel tudomásom szerint a szolgáltatóknál nem tudok szerződni 50-50 százalékban csak kettőnk közül valamelyikünk – ez esetben megfelelő-e az az eljárás, hogy a rezsiköltséget is megosztom, mind a bevételi, mind a költség oldalon? Avagy a bérlő fizet – ebben az időszakban 50 százalék bevétel, amikor a szolgáltatónak mi kiegyenlítjük, akkor abban az időszakban költség 50-50 százalékban? III. Utolsóként a nyilatkozattétellel kapcsolatban az lenne még kérdés, hogy az egyéni nyilatkozattételt hivatalosan kell-e a NAV felé megtennünk, vagy nem kell jelenteni, de meg kell őrizni a nyilatkozatot az elévülési idő végéig és amikor ezt kérik be kell mutatni? Előre is köszönöm, Üdvözlettel: György Krisztina
Társasház közös tulajdonában lévő ingatlan eladásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi eset megoldásában kérek segítséget: Hárommeletes társasházban szintenként van egy közös használatban lévő WC-helyiség, amely funkcionálisan "feleslegessé vált", tekintettel arra, hogy minden lakásban van fürdőszoba és WC. A társasház el kívánja adni ezeket a helyiségeket. A társasház tagjai (ingatlan tulajdonosai) között nemcsak magánszemélyek vannak, hanem cégek, illetve önkormányzat is. Kérem, szíveskedjenek megírni, hogyan kell megállapítani az eladni kívánt ingatlanok bekerülési értékét, illetve a társasház egyes tulajdonosai (magánszemélyek, cég, önkormányzat) hogyan adóznak az ingatlanértékesítésből származó jövedelmük után, a társasháznak ezzel kapcsolatban milyen adókötelezettségei keletkeznek? Amennyiben a társasház nem eladja ezeket a helyiségeket, hanem például 100 évre (haszon)bérbe adja, akkor hogyan változik meg az egyes szereplők (magánszemély, cég, önkormányzat, társasház) adókötelezettsége? Köszönettel: Szekeres Zsolt ,
Ok a családi perpatvarra: közös tulajdon, haszonélvezet
Cikk
Gyakori, hogy hozzátartozó halála esetén többen örökölnek egy ingatlant, amelyen közös tulajdon keletkezik, nem ritkán az özvegy haszonélvezeti jogot is szerez az ingatlanon.
Közös üzemeltetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Két kft. 50-50 százalékban közösen vásárolt magánszemélytől egy hajót. A hajóvásárlás célja a hajó bérbeadásával árbevétel elérése. Vita merült fel az elszámolással kapcsolatban, ezért kérdésem a következő: melyik módszer a helyes? A hajót mint tárgyi eszközt csak az egyik kft. aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, bevételeit? Vagy mind a két kft. a tulajdoni hányadnak megfelelően szerepeltetheti az eszközei között, számolja el a költségeket és bevételeket? Az lenne még a kérésem, hogy a jó megoldáshoz milyen könyvviteli elszámolások tartoznak. Kérem, hogy törvényi hivatkozásokat is írjon hozzá. Köszönettel: Kaukerné
Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonos lakóingatlan bérbeadásra kötött írásbeli szerződést egy magánszeméllyel. Az aláírt bérleti szerződés - amelyben mindkettő tulajdonos szerepel bérbeadóként - ellenére az egyik bérbeadó lemondhat-e a teljes bérleti díjbevételről a másik tulajdonos javára, ha igen, milyen módon (írásban?), illetve helyesen gondolom-e, hogy év végén csak az egyik félnek kell szja bevallást benyújtania erről a jövedelemről, a "lemondó" félnek nem kell? Egyik tulajdonos sem váltott ki adószámot az ingatlan bérbeadásra, csak adóazonosítót használ és áfamentesen végzi a bérbeadási tevékenységet. Köszönöm válaszát.
Magánszemély ingó értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha magánszemély használt ingóságot árusít, akkor ugye évi 600 000 forint bevételig nem kell adóznia. Egyik válaszában ezt írja: "Közös (házastársi, családi) tulajdon esetén a bevételt a tulajdoni hányadok arányában megosztva kell, lehet számba venni." A kérdésem az lenne, hogyan lehet eldönteni, hogy az adott ingóság közös tulajdon-e, például egy ruha, cipő, gyerekjáték, stb. Ha házasságban élek, akkor az közös tulajdon? Vagy, ha a gyereknek vettem ruhát, az közös tulajdon, ha magamnak, akkor az már nem? És a szerzés értékét milyen bizonylattal kell igazolni? Elég a boltban kapott nyugta vagy számla kell róla (mert a nyugta alapján sokszor nem lehet eldönteni, hogy mit is vásároltam, mert olyan a szövegezése)? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
