248 találat a(z) juttatás cimkére
Kölcsönzött munkavállók egyéb juttatásainak áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!
Megtorpedózza Magyarország is a kiküldöttekre vonatkozó brüsszeli javaslatot
Cikk
Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország törvényhozása „sárga lap” felmutatásával próbálja visszavonatni az Európai Bizottság kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslatát. A tíz elégedetlen tagország közül kilenc közép- és kelet-európai, amely versenyelőnyének elvesztését félti a „szociális dömping” visszaszorítását célzó jogszabály-tervezettől.
Pénzt ígér a köznevelésnek a minisztérium
Cikk
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon – közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után. Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta: ezek a dolgozók július 15-ei és december 15-ei dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra.
Forgalomnövelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a szolgáltatásának forgalomnövelése érdekében a termékértékesítő helyek (vállalkozások) között versenyt hirdet, A játékban azokat értékelik, akik a játékot megelőző 30 naphoz képest (március 1–31.) a játék időszakában (2016. március 28–április 26.) összesen több terméket értékesítettek, közülük pedig az első három legtöbb terméket értékesítő árushely alkalmazottait díjazzák. A díj wellness pihenés, illetve Sodexo utalvány. Kérdésem, lehet-e adómentesen adni a juttatást, illetve ha nem, akkor hogyan és kinek kell az adó- és járulékterheket megfizetni? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Cafeteria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megtisztelő válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: A munkáltató, ha a kft. által meghatározott keretösszeg feletti juttatást nyújt egyik dolgozójának, akkor a kft. által meghatározott keretösszeg feletti juttatás hogyan adózik akkor, ha adóköteles elem a feletti rész, vagy ha adómentes ( például biztosítás) a keretösszeg feletti rész? A juttatások a következők: Egészségbiztosítási tagdíj: 96 000 Ft /év Iskolakezdési támogatás: 99 900 Ft /év/3 gyerekre Grawe kockázati életbiztosítás: 83 600 Ft/év Aegon kockázati életbiztosítás: 10 000 Ft/év. A munkáltató az által meghatározott éves keretösszeget bruttó 269 020 forint adókkal növelt összegben határozta meg. Köszönöm előre is megtisztelő válaszát. Dornfeldné Ili
Új kedvezmények és mentességek az szja-ban
Cikk
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok szerint a 15 százalékos adókulcs bevezetésén túl, további kedvező változások várhatóak az szja törvényben.
Orvosi szolgáltatás adóvonzata, számviteli elszámolása
Kérdés
Egyszemélyes kft. egy orvosi egészségmegőrző kft.-vel szerződést kötött. A szerződés értelmében egyéves határozott időtartam alatt a kft. ügyvezetője „egészségfigyelő szűrővizsgálatokat” vehet igénybe. (Például laboratóriumi vizsgálat, emésztési zavarok feltárása, urológiai vizsgálat, sebészet stb.) További szolgáltatások, évi 3 alkalommal térítésmentesen vehetők igénybe: belgyógyászat, gasztroenterológia, urológia, sebészet. Az egyszemélyes kft. egy munkavállalót foglalkoztat, rá nem terjed ki a fenti szolgáltatás. A szolgáltatáshoz kapcsolódó számla teljesítési ideje 2015. április, a szerződés egy évre szól. Az egyszemélyes kft. ügyvezetője tulajdonosa a kft.-nek, és az ügyvezetést megbízási szerződés keretében látja el. A megbízás keretében nem kap díjazást. A kft. adózott eredményéből osztalék címén vesz fel jövedelmet. A kérdéseim a következők: Az ügyvezető által igénybe vett szolgáltatás • Személyi jövedelemadó vonatkozásában milyen juttatásnak minősül? • Terheli-e egyéni járulékfizetési kötelezettség? • A kifizetőt szociális hozzájárulási adó, és szakképzési hozzájárulás kötelezettség? Számviteli szempontból hogyan számoljuk el a felmerülő szja-, egyéni járulék-, szocho-, szakképzési hozzájárulás kötelezettséget? Válaszát előre is köszönöm!
Tehergépkocsi "saját célú használata"
Kérdés
Gazdasági társaságunk tulajdonában lévő 3,5 tonna tömegűnél kisebb haszongépjárműveink vannak. Saját árut szállítunk, építőipari tevékenységgel foglalkozó cég vagyunk. A tehergépkocsikkal az azt vezető sofőr esetenként hazamegy, tehát nem hozza a telephelyünkre vissza. Menetlevélre kerülhet-e nem telephelyről való indulás, vagy odaérkezés? Ha nem telephelyről indulunk és érkezünk, akkor az egyéb juttatásnak minősül-e? Van-e járulékfizetési kötelezettsége a cégnek, mi az elszámolás módja? Közúti ellenőrzésnél a menetlevelet 3,5 tonna alatti gépkocsinál kérheti-e hatósági személy?
Ktv. jogfolytonosság
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég 2014. január 01.-én megvásárolt egy hasonló szolgáltatást nyújtó céget, melynek alkalmazottait jogfolytonosan vették át. A gondunk ott kezdődik, hogy az így átvett munkavállalók nagy részénél olyan munkaszerződések vannak, amik a javadalmazási rendszert az 1992. XXIII. törvényhez, továbbiakban Ktv. trv-hez köti, és arra hivatkozik. A nevezett törvényt 2012. március 01.-től hatályon kívül helyezték. Anno előtte ők ÁNTSZ-nél dolgoztak, így akkor érvényes volt még rájuk a Ktv. törvény, így amikor jogfolytonosan átkerültek a most felvásárolt cégbe, beleírták munkaszerződésükbe, hogy ez alapján fog változni bérük, juttatásuk. Most azt látjuk, akik az ÁNTSZ-ben jelenleg is dolgoznak, nekik sem a Ktv. szerint jár a bérük, sem az új közszolgálati törvény hatálya alá nem tartoznának. Jogos-e az a feltevésünk, hogy tekintettel a Ktv. hatályon kívül helyezettségére, a munkavállalók továbbiakban nem jogosultak az abban foglaltak érvényesítésére, értve ez alatt a kategóriaugrásokat és fizetésemeléseket? Válaszát megköszönve Bai Katalin
Egyes meghatározott juttatás az egyházi intézményeknél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Intézményünk egy belső egyházi jogi személy, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet. Sokszor rendezünk kisebb előadásokat, szakmai napokat, ahol a meghívott előadók egyéb díjazás helyett valamilyen ajándékot kapnak, leginkább könyveket. Jól gondolom-e, hogy ezek az ajándékok az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak, és terheli az értéküket – az 1,19-es szorzóra vetítve – a 16 százalékos szja és a 27 százalékos eho? Vagy az egyházi intézmények esetében van valamilyen különös kitétel ilyen esetekre? Továbbá, iskolai versenyek díjaként vásárolt könyv, színházjegy, stb. is ebbe a kategóriába tartozik-e, vagy ezekre más szabály vonatkozik? Segítségét előre is köszönöm! Andrea
Adó és tb a munkaviszony megszűnése utáni bérekre, juttatásokra
Cikk
2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését – írja a LeitnerLeitner szakmai blogjában Siklós Márta–Elek Diána szerzőpáros.
Így adható juttatás versenytilalmi megállapodás alapján egyszerűsített foglalkoztatásban
Cikk
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztató nagyon olcsón megússza a közterheket. Mi a helyzet akkor, ha versenytilalmi megállapodás alapján ad juttatást ilyen jogviszonyban? Itt van a NAV jogértelmezése.
Vízautomata felállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő a következő kérdésre szeretnék választ kapni! Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de például ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha a cég - a vízhálózatra köthető - víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között? köszönettel várom válaszukat!
Térítésmentes szolgáltatás
Kérdés
Cégünk szállodát (így éttermet is) üzemeltet. Munkavállalói számára munkahelyi étkezést biztosít havi 12 500 forint érték alatt. Megfizetjük utána a szükséges terheket (szja, eho), valamint az áfa összeget is. Véleményük szerint az áfa megállapításához elégséges havonta egy darab számviteli bizonylat előállítása? Válaszukat köszönöm. CSK
Bérletköltség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk megtéríti a dolgozóknak a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 86 százalékát. Egy másik számviteli oldalon olvastam, hogy ebben az esetben a bérletár 14 százalékát az áfa felszámításával közvetített szolgáltatásként tovább kell számlázni a dolgozóknak, és árbevételként kell elszámolni. Kérdésem: • Igaz-e a fenti állítás? • Ha igen, milyen jogszabály alapján? Köszönettel: Szilassy Szilvia főkönyvelő VITA-Sütő Kft.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
