355 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újabb válaszát hálásan köszönöm: http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_5_ingatlanertekesites_tarsasagban_clj. Utolsó kérdésem ezzel az üggyel kapcsolatban az lenne, hogy felmerülhet-e bármilyen hatósági szankcionálási alap azzal kapcsolatban, hogy a nagy értékű ingatlannal rendelkező társaság üzletrészét névértéken adta el független félnek a korábbi tulajdonos? Megalapozott lehet-e bármilyen adóhatósági becslés vagy bármilyen más hasonló eljárás az ön véleménye szerint, mely annak tisztázására irányul, hogy ebben az esetben nem valós értéken történt az értékesítés, hanem adókötelezettség alóli kibúvás/mentesülés történt valójában? Nem ez történt, de bennem aggodalmat kelt ez a körülmény, és nem tudom, hogy szükséges-e bármilyen módon ügyvéd vagy közjegyző előtt tisztázni, hogy mi volt a valós oka annak, hogy névértéken került értékesítésre az üzletrész? Köszönöm segítségét.
Ingatlanértékesítés – teljesítés időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant értékesít egy másik kft.-nek alábbiak szerint: adásvételi szerződés kelte: 2018. 03. 01. Vételár megfizetése: a szerződés aláírását követő 90 napon belül. Az ingatlan birtokátruházására a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg kerül sor. Az eladó a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg külön nyilatkozatban járul hozzá vevő tulajdonjogának 1/1-ed arányban történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanra vonatkozóan, vétel jogcímén. Eladó az ingatlanértékesítést adókötelessé tette, így a számlát fordított adózás szerint állítja ki. A vevő a vételár megfizetéséhez számla kiállítását kéri. Kérdésünk: Kiállítható-e a számla az adásvételi szerződés megkötésekor? Ha igen, milyen teljesítési időponttal és melyik időszak áfabevallásában kell szerepeltetni az eladónál, illetve a vevőnél? Elfogadható-e, hogy a vevő az adásvételi szerződés alapján utalja át a vételárat és erről a számlát az eladó a vételár kifizetésével egyidejűleg állítja ki? A számlán a teljesítési időpont a vételár megfizetésének napja, mivel a birtokba adás és a tulajdonjog-átadás is ehhez az időponthoz kötődik. Ebben az esetben melyik időszak áfabevallásában kell szerepeltetni az eladónál és a vevőnél? Kérjük, szíveskedjenek az áfaörvény vonatkozó részére hivatkozni.
Ingatlanértékesítés áfája további kérdés
Kérdés
Tisztelt dr. Bartha László! Köszönöm válaszát! További kérdésem merült fel. Abban kérném a segítségét, hogy ha nem történt meg az áfa korrekciója 2013. és 2015. között a naptári év utolsó adóbevallási időszakában, akkor ilyen esetben mi a teendőm? Önellenőriznem kell az utolsó bevallási időszakot vagy sem, illetve van annak bármilyen következménye, hogy utólagosan fog megtörténni a korrekció? Előre is köszönöm válaszát.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Könyvelek egy kft.-t, ami 2006. október 11-én vásárolt egy edzőtermet (egyéb ingatlan), akkor a cég még áfás volt, így visszaigényeltek 7,8 millió Ft áfát. A cég 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Úgy tervezi, hogy 2018. június 30-án eladná az edzőtermet. Utánanéztem, hogy ilyen esetben, mikor megváltozik az áfastátusz, figyelni kell a 240 hónapos szabályt. Az alábbi számítást végeztem el: 240 hónap – 141 hónap (2006. októbertől 2018. júniusig – vásárlástól az eladásig eltelt idő) = 99 hónap 7 800 000 x (99/240) = 3 217 500 Ft, ennyi lenne a visszafizetendő áfa. Ezzel szemben a cég volt könyvelője így számol: 74 hónapra jár az áfa (2006. októbertől 2012. decemberig – amíg a cég áfás volt) 240 hónap – 74 hónap = 166 hónap 7 800 000 * (166/240) = 5 395 000 Ft, ennyi áfát kell visszafizetni. Ezekben a kérdésekben nem értünk egyet a volt könyvelőjükkel. Az egyik kérdés, hogy melyik a helyes számítási mód, ilyen esetben azt kell figyelnem, hogy a cég meddig volt áfás, vagy azt, hogy a vásárlástól az eladásig mennyi idő telt el? A másik, hogy az értékesítés fordított áfásnak minősül-e vagy sem? Előre is köszönöm válaszát.
Ingatlanértékesítés adókötelessé tétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóalany a lakóingatlannak minősülő, illetve nem lakóingatlannak minősülő beépített, illetve egyes beépítetlen ingatlanai értékesítésére – külön-külön és együtt is – választhatja az adókötelessé tételt, amelyet öt évig nem módosíthat. Kérdésem az, hogy lehetősége van-e az adóalanynak az első választást követően 9 év után kizárólag csak a lakóingatlannak tekinthető ingatlanra vonatkozóan megszüntetni az adókötelessé tételt akkor, ha együttes volt az eredeti választás (mind lakóingatlanra, mind lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozott)? Amennyiben igen, úgy a "maradó" lakóingatlanra vonatkozó adókötelessé tétel mikor változtatható meg újra? 2. Abban az esetben, ha az adóalany megváltoztatja, megszünteti az ingatlanok értékesítésére vonatkozó adókötelessé tételt, úgy ezen megszüntetés után mikor tudja újra adókötelessé tenni az ingatlanok értékesítését? Ehhez mindenképpen meg kell várnia az év végét? Köszönöm a válaszukat.
Áfalevonásra jogosult-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy nem adóalany magánszemély saját ingatlanja értékesítésénél, amikor az szja-alapból a felújítási költségei levonásra kerülnek, akkor az építőanyagok és a szolgáltatások áfáját levonhatja-e, ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszukat előre is köszönöm:
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lakóingatlant vásárolt egy társasházban, melyet a kivitelező 5 százalékos áfával értékesített ügyfelem részére, mely áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A használatba vételi engedély még nincs meg, mivel nincs teljesen kész az ingatlan. Ügyfelem most értékesíteni szeretné ezt a lakást. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, ha magánszemély részére értékesíti, akkor a számlát 5 vagy 27 százalékos áfával kell kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Teljesítési időpont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk értékesített egy beépítetlen ingatlant szintén adóalany vevőjének. Az adásvételi szerződés (kelt 2017. 12. 01.) arról rendelkezik, hogy a birtokbaadás csak a teljes vételár kifizetését (várhatóan 2018. 03.31) követően történik meg. Ezen időpontig a földhivatal függőben tartja a tulajdonjog bejegyzését. 2017-ben kifizetésre kerül az "első vételárrész". Kérdésem: ebben az esetben mi lesz a számlán a teljesítés időpontja (az adásvételi szerződés kelte vagy a birtokbaadás dátuma)? Az első kifizetést tekinthetem-e a számla részkiegyenlítésének? Köszönettel: FM
Telephelyet adna-venne interneten? Így lehetséges
Cikk
Magyarországon eddig ismeretlen értékesítési lehetőséget hozott létre online felületén egy magyar aukciószervező vállalkozás. Néhány kattintással akár több százmilliós ipari ingatlanokat, telephelyeket, irodaházakat vásárolhatnak a vállalkozások.
Katás egyéni ügyvéd ingatlanértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi kérdésben: katás, alanyi mentes egyéni ügyvéd 2013-ban magánszemélytől használt ingatlant vásárolt ügyvédi iroda céljára. Most, 2017-ben ezt az ingatlant szeretné értékesíteni. Kérdésem az, hogy jelen esetben a vállalkozásból történő kivonás miatt keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Jelen esetben alkalmazható-e az áfatörvénynek az a pontja, hogy csak akkor kell áfát felszámítani, ha az ingatlanértékesítést adókötelessé tesszük? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel.
Ingatlanértékesítés áfaszabályai
Kérdés
Saját tulajdonú ingatlan értékesítése, amennyiben nem az áfatörvény általános szabályai szerint számolom el az áfát.
Újnak nem minősülő ingatlan értékesítése áfafizetés választása esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-ben építtetett egy négylakásos társasházat. 2016. év végén lejárt a 2 éves időkorlát, tehát az ingatlanok már nem új építésűek. 2017. január 1-től az ingatlanok értékesítésére és bérbeadására az áfakötelezettséget választottuk. Kérdezném, hogy az idén értékesített lakások után az áfafizetési kötelezettség 5 vagy 27 százalék? Válaszát köszönöm!
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2003-ban vásárolt egy üzlethelyiséget, 2013-tól bérbe adja egy bt.-nek. Az ingatlan-bérbeadásra áfafizetési kötelezettséget választott, az ingatlaneladásra viszont nem. A kft. 2018-ban értékesítené a bt.-nek az ingatlant, de még ez évben a tulaj felújításokat végezne rajta. Kérdéseim: a felújítás áfáját levonásba helyezheti-e a kft.? Az értékesítést áfamentesen kell, hogy kiszámlázza, mivel csak a bérbeadásra jelentkezett be áfafizetésre? Figyelembe kell-e venni az áfatörvény szerinti figyelési periódust (120 vagy 240 hónapot)? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Cég a tulajdonában lévő ingatlant értékesít. Szintén cég a vevő. Az ingatlant székhelyként használja több mint 10 éve. Az eladó cég alanyi mentes és ingatlan szempontjából sem kért lehetőséget áfa alkalmazására. Ha eladja az ingatlant, 0 százalékos áfával kell számláznia? Nincs egyéb körülmény, ami ezt befolyásolja? Ha így az árbevétele 8 millió forint fölé kerül, amiatt ugye nem kell áttérnie az áfakörbe? Eddig nem adta bérbe az ingatlant. Köszönöm a választ!
Ingatlan értékesítése felbontás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy ingatlan értékesítésében állapodott meg, az eladó áfa szempontjából az adókötelessé tételt választotta. Az ingatlan értékesítése részletfizetés mellett történt (áfatörvény 10. §-a), a vevő birtokba került. A felek felbontották a szerződést az utolsó részlet megfizetése előtt, és a szerződést visszamenőlegesen bérletté nyilvánították, visszatérítés nem történt. Véleményem szerint az áfatörvény 77. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja sem alkalmazható, mert nincs visszatérítés, és az üzletkötés előtti állapot sem állítható helyre. Miként lehet az adóalapot utólag rendezni, és a bérbeadást utólag – direkt áfa – számlázni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
