166 találat a(z) export cimkére
Teljesítés helye EU-n kívüli értékesítés, belföldi szállítóval
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cég (eladó) termékértékesítést hajt végre egy német cég részére (vevő). A szállításban úgy állapodnak meg, hogy a német vevő egy magyarországi szállítmányozó cég ("A" fuvarozó) magyarországi telephelyére kéri leszállítani az árut, és őt bízza meg a termék kiszállításával EU-n kívüli szállítási címre, melyről nyilatkozik az eladó felé. A termék eladó telephelyéről történő kiszállítását eladó szervezi "A" fuvarozó telephelyére, egy szintén magyarországi szállítmányozó céggel ("B" fuvarozó). Eladónak hogyan kellene a számlát kiállítania vevő felé, ha eladónak egy olyan szállítólevél van a birtokában, ahol a terméket "A" fuvarozó cég magyarországon átvette? Ezen kívül eladónak egy nyilatkozata van, amelyben vevő nyilatkozik, hogy az "A" fuvarozót bízza meg a szállítás további lebonyolításával Magyarország és az EU-n kívüli szállítási cím között. Belföldi vagy exportértékesítésnek minősül az ügylet? Exportértékesítés esetén milyen tovább dokumentum beszerzése szükséges annak bizonyítására, hogy az ügylet megfelel az exportértékesítés és számlázás szabályainak?
Tovább lassult a termelői árak emelkedése
Cikk
Júniusban az ipari termelői árak összességében 1,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét a májusi 2,7 és az áprilisi 4,4 százalékos emelkedés után – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Továbbra is vámmentesen exportálhatnak a szegény fejlődő országok a brit piacokra
Cikk
A brit kormány az EU-tagság megszűnése után is biztosítja a legszegényebb fejlődő gazdaságoknak a jelenlegi vámmentes hozzáférést a brit piachoz.
Export szolgáltatás
Kérdés
Magyarországi vállalkozás megrendelést kapott svájci adóalanytól, hogy Magyarországon a svájci haszongépjármű raktérburkolását végezze el. A magyar vállalkozás legyártja méretre a rétegelt lemezből a burkolatot és beszereli a svájci rendszámú haszongépjárműbe Magyarországon. Kérdés: export szolgáltatásnak minősül, vagy belföldi szolgáltatásnak?
Bor szállítása, értékesítése Németországba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Leendő ügyfelem Magyarországon csendes bort vásárolna és szállítana ki Németországba, és ott vendéglátó egységeknek értékesítené. Ehhez Magyarországon egy bt.-t kíván létrehozni. Kérdésem: a csendes bor forgalmazása milyen engedélyek, feltételek birtokában lehetséges? Az export, illetve a jövedéki termék miatt milyen plusz nyilvántartások és jelentések szükségesek? Ha kis mennyiségben szállítják (például 500 liter alatt) személygépkocsival, akkor is kell ekáerszámot kérni? A külföldi partnertől (vagy partnerről a német hatóság részéről) kell-e igazolás, hogy a jövedéki adót megfizette? Milyen külföldi jogszabállyal illene tisztában lenni, ami e tevékenységet még a magyar jogon kívül szabályozza? Kérem szíves válaszukat a teljes folyamatot illetően, annak érdekében, hogy jogszerűen lehessen egy kezdőnek is csinálni e különös, érdekes tevékenységet. Köszönettel.
Exportértékesítés harmadik országba EU-s szállítási címmel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországról vásárol orosz vevő terméket, de a termék szállítását EU-n belül Lettországba kéri. A fuvart az orosz vevő szervezi és fizeti is. A kérdésem az lenne, hogy ez az értékesítés exportértékesítésnek vagy EU-s értékesítésnek számít? A számlán az orosz vevő nevét kell feltüntetni vagy a lett szállítási címet EU-s adószámmal? Illetve, hogy a 17A60 nyomtatványon fel kell-e tüntetni az értékesítést? Köszönettel: Karkus Gábor
Láncügylet EU-n kívüli megrendelő és EU-s szállítások
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi ügyletek megoldásában kérnénk segítséget. Svájci cég által megrendelt termékeket szerződés szerint a belföldi gyártó EXW paritással saját raktárában minőségi és mennyiségi átvételt követően leszámlázta. A HU-tól a gyártást követő hónapban eész szállításokkal az alábbiak szerint szállították el. A HU gyártó a szállításban nem vett részt. Minden egyes alkalommal egy-egy harmadik országba többek között Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Svédországba és Angliába a végfelhasználó rendelte a fuvart és fogadta az árut. A belföldi adózó-gyártó nem tudhatta, hogy a megrendelő kinek, milyen célból rendeli a terméket. Üzleti titokként kezelték. A felsoroltakon kívül a svájci megrendelés egy része Izraelbe, Dubaiba, az USA-ba és Hong Kongba került a végfelhasználók fuvarszervezésével. A gyártott termékeket a belföldi adózó közvetlenül a megrendelőnek, a svájci partnernek számlázta le, export értékesítésként. A svájci partner csak CH adószámmal rendelkezik. Jogos volt-e az export számla kiállítása?
Gyorsuló növekedésre számít a GKI
Cikk
Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
Export áfa 90 napon túli szállítás esetén
Kérdés
Ügyfelünk augusztusban állított ki számlát kínai partnerének termékértékesítésről. A termék tényleges kiszállítása a Közösség területéről decemberben valósult meg, tehát a számla kiállításától számított 90 napon túl, de 365 napon belül. Kérdésem: Melyik időpontra kell kiállítani az áfát tartalmazó számlát: a számla eredeti kiállításnak időpontjára (augusztus), vagy a számla kiállítását követő 91. napon? A decemberi szállítást követöen milyen módon kell korrigálni az előző pontban felszámított áfát?
Értékesítés külföldre készpénzért
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi vállalat magyarországi fióktelepeként működünk belföldön, és bérleti szolgáltatást nyújtunk, illetve – ritkán – terméket is értékesítünk. A kérdés az, hogy más EU-országból való partnereink részére történő készpénzes termékértékesítésnél hogyan tudjuk – vagy tudják ők – igazolni, hogy az áru elhagyja az országot? A választ előre is köszönöm.
Svájci cég
Kérdés
Egyik cégem egy svájci székhelyű vállalkozással került kapcsolatba. Mennyi vámot kell fizetni, ha Magyarországról szeretnének Svájcba optikai mérőműszereket és azok alkatrészeit exportálni? (Fém és üveg alapanyagból készülnek.) Kell-e áfát fizetni a svájci cégnek fizetett licencdíj után? Ha a fejlesztési munkát Magyarországon végzik, de a svájci cég megrendelésére, akkor ez a fejlesztés leszámlázva exportnak minősül-e? Mivel kell igazolni, hogy ez export? Köszönettel: Kosztka Katalin
Kínába szállítás, a megrendelő EU-tag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-s partnerünk (közösségi adószámmal rendelkezik) különféle terméket rendelne tőlünk. A megrendelt terméket az EU-s partnernek számláznánk és szállítanánk (EU-ba). Vevőnk ezt továbbértékesíti Kínába. Időnként előfordulna, hogy EU partnerünk kérésére a készterméket mi küldenék Kínába gyorspostával. Ilyenkor a fuvar megrendelését és a vámkezelést mi intéznénk az EU partnerünk megbízása, és az általa megadott vámérték alapján. Ilyenkor a fuvarköltséget - például késve teljesítés miatt - mi fizetnénk, ha a vevő küldte késve a megrendelést - akkor az EU vevő fizetné/továbbszámláznánk felé. A első esetben közösségen belüli termékértékesítésről beszélünk. A második esetben, milyen számlát kell kiállítanunk? A közösségi vevő részére, címére, de megjelölve, hogy az árut 3. országba szállították? Ilyen esetben ez adómentes export értékesítés? Ha a fuvardíjat továbbszámlázzuk, az áfatörvény hatályán kívüli szolgáltatás? Az áfabevallás mely sorában kell ezeket feltüntetni? Köszönöm válaszát
Megugrott augusztusban az ipari termelés
Cikk
2016 augusztusában az ipari termelés volumene 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,5 százalékkal emelkedett – olvasható a KSH friss jelentésében.
Magyar vállalkozás Svájcban rendezett vásárban értékesít
Kérdés
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Értékesítés harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "Ker" Kft. EU-n kívüli vevőnek értékesített. A számlát 0 százalékos áfával állította ki a vevő felé. A magyar exportőr (akit a vevő bízott meg) a kiléptetést követően az alábbi bizonylatokat adta át a "Ker " Kft.-nek: kiviteli kísérőokmány, kiléptetési igazolás, kiviteli tételjegyzék, saját "számlája" másolata. Mindegyik okmányon feladóként az exportőr szerepel, valamint az általa kiállított számla sorszáma. Ezen a számlán (összesítőn) az áruk felsorolása mellett van csak feltüntetve "az eladó cég megnevezése oszlopban" a "Ker" Kft. neve (a számla száma nélkül), a számla kb. 400 tételéből az ő 60 tétele mellett. Elegendőek-e a felsorolt okmányok, (főleg az exportőr számlájával), hogy a "Ker" Kft. értékesítési számlája 0 százalékos maradjon?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
