54 találat a(z) egyéb ráfordítás cimkére
Le nem vonható áfa könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy áfakörös cég, amely vásárol egy kávéfőzőt, ennek az áfáját nem helyezzük levonásba. A kérdésem az lenne, hogy a le nem vont áfarész a bekerülési értékbe megy, vagy az egyéb ráfordítások közé?
A NAV által árverezett tárgyi eszközök könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég ,ahol több kocsit lefoglaltak adófolyószámla-tartozás fejében. Ezeket a kocsikat a NAV, amely a társaság tárgyi eszközei között szerepel, árverésre bocsájtotta, amit a társaság ügyvezetőjének a másik cége vett meg. Ennek a pontos kontírozása érdekel. Jól gondolom-e, hogy az inkasszó részével szemben könyvelem egyéb bevételre (Értékesített tárgyi eszközök), majd kivezetem egyéb ráfordítással az értékcsökkenést és a nettó értéket? Segítségét előre is köszönöm szépen!
Fontos számviteli változások az adócsomagban
Cikk
Az Országgyűlésnek T/625. számon benyújtott adócsomag (a továbbiakban Javaslat) többek között az egyéb bevétel, ráfordítás, az átalakulás számviteli szabályait is módosítaná.
Teszt motor értékesitésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Motor kereskedés, amely új és használt motorokat értékesít, új motort vásárol teszt motornak. A 2-es számla osztályba a készletek között tartom nyilván. Kérdésem: mikor eladja egy év múlva, a könyvelésbe egyéb ráfordításon vezetem-e ki, és a bevétele az egyéb bevétel lesz-e? Ha a 81-es ráfordítás számlán vezetem ki, és a 91-es bevételi számlán könyvelem le, az értékesítést adómentesen, lesz-e ebből probléma az áfánál? Az áfa-bevallás melyik sorába írom be az értékesítés bevételét? Válaszukat köszönöm
Nyílt végű pénzügyi lízing maradványérték áfa-elszámolása
Kérdés
Egy vállalkozás 24 hónapos futamidővel nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépjárműre. A nettó vételár + járulékos költségeket aktiválta és a futamidővel arányos használati időt meghatározva értékcsökkentette. Maradvényértéknek a szerződésben meghatározott nettó maradványértéket rögzítette. Előzetes tervei szerint a futamidő végén nem vásárolta volna meg, de időközben úgy alakult, hogy mégis élni kíván vételi opciós jogával. Kérdésem az lenne, hogy a maradványértékre jutó áfa összegét rá kell-e utólag aktiválni a gépjármű bekerülési értékére vagy egyéb ráfordítás lesz? Köszönettel:
Ipa-túlfizetés elévülése a tao-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Vevői követelés kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari anyagot értékesítő cégnél 2006 és 2009 között jelentős vevői követelés halmozódott fel, amit nem tudtak behajtani. Ez 50 milliós nagyságrendű. Az iratokat átnézve mindegyik cég már felszámolásra került. A cég irataiban van, ahol vannak felszámolási iratok, vagyonfelosztási javaslat, tehát látszik, hogy bent volt a felszámolásban, de nem térült meg. Van ahol csak bírósági végrehajtási irat van, és van, ahol tértivényes és ügyvédi felszólítások vannak. A kérdésem az, hogy mivel felszámolták már a cégeket, ezeket a vevői követeléseket kivezetheti-e a kft. év végével? Egyéb ráfordításként elszámolhatja-e, ebben az esetben nem kell a társasági adónál adóalapnövelő tételként szerepeltetni, mivel felszámolt cégekről van szó? Várom válaszát.
Forgalmi visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nettó forgalom után forgalmi visszatérítést kaptunk. Erről a partnerünk nem állított ki számlát, de már át is utalta a pénzt a bankszámlánkra. Szerintük a forgalmi visszatérítést a szállító egyéb ráfordításként, a vevő egyéb bevételként számolja el a számviteli törvény 2000. évi C. törvény 81. § (5) és a 77. § (7) bekezdései alapján. Ez számviteli szempontból helyes, vagy számlát kellene kiállítania? Köszönöm.
Vásárlási utalvány átadása üzleti partner számára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás üzleti partnere számára üzemanyag-vásárlásra jogosító úgynevezett BLUE kártyát kíván ajándékozni, melynek értéke 100 ezer forint. Úgy gondolom, itt térítés nélküli átadást kell könyvelni. Ebben az esetben, mivel a rendkívüli ráfordítás megszűnt, így a 86-os főkönyvi számra egyéb ráfordításként könyvelhetünk. A vállalkozás érdekében merült fel, mivel üzletpolitikai célból kerülnek az utalványok átadásra. Ennek ellenére társasági adóalapot növelő tételként kell kezelni? Az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adót (szja és szociális hozzájárulási adó) kell megfizetni? Válaszukat köszönöm!
Kötbér számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft. és egy "B" Kft., a két cég egymással üzleti kapcsolatban állnak. A "B" Kft. egy olyan hibát vétett a tevékenysége során, amelynek következtében "A" Kft. egy jelentős vevői partnert elveszített. Ezért "A" Kft. kötbért kíván érvényesíteni "B" Kft.-től a köztük érvényben lévő szerződés alapján. "B" Kft. a hibát és a kötbért jogosságát is elismeri. A kötbér mértékében egyezséget kötnek. A kötbér még a 2016-os évhez kapcsolódik. Viszont a "B" Kft. a kötbért a 2017-es évben rendezi "A" Kft. felé. A pénzügyi rendezés időpontja mind a két félnél a mérlegforduló nap után (2016.12.31), de még a mérlegkészítés időpontja (2017.03.31) előtt megtörténik. Kérdés: mind az "A" Kft. mind a "B" Kft. oldaláról szükségem lenne a könyvelési tételre, illetve arra, hogy a kötbért egyéb bevételként/egyéb ráfordításként elszámolhatom-e a 2016-os évre? Válaszát előre is köszönöm.
Végrehajtási joggal terhelt telek vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk telekvásárlás után szembesült azzal, hogy végrehajtási joggal terhelt a telek, holott az eladó tehermentesen adta el. Ügyfelünk kifizette a tehermentesítés összegét és valószínűleg per útján próbálja visszaszerezni a tehermentesítéssel kapcsolatos kiadást. Ügyfelünk szeretné a telek aktiválási értékébe beszámítani a tehermentesítés érdekében kifizetett összeget, de véleményem szerint ez egyéb ráfordításként kell elszámolni. Kérem szíves állásfoglalását a fenti kérdésben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. Időközben a bérbeadó rendkívüli felmondással élt (2016 márciusa) és 72 órán belül a bérleményt el kellett hagynunk. Azóta is jogi vitában állunk és várhatóan perre kerül a sor. A kérdésem az, hogyan számoljuk el helyesen a gazdasági eseményt, amit eddig még nem tettünk meg, és most, az évzáráskor akarunk könyvelni. Helyes az, hogy szimplán terven felüli értékcsökkenést számolunk el és egyéb ráfordításként könyveljük a felmondást követően fennmaradó könyv szerinti értéket, majd ezzel egyidejűleg ki is vezetjük a könyvelésből, ugyanúgy mintha selejtezés történt volna? A társasági adó kiszámításánál be tudom állítani adóalap-növelő és -csökkentő tételként is? Köszönöm előre is.
Fióktelep kapcsolt vállalkozással szembeni évvégi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Ingatlan tehermentesítési díjának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi jogi személy ügyfelünk 2012-ben kereskedelmi szálláshely besorolású ingatlant vásárolt egy magyar beruházó vállalkozástól. Az ingatlan építését a beruházó vállalkozásnak egy magyar pénzintézet finanszírozta, mely pénzintézet az ingatlant – a projekthitel visszafizetésig – első ranghelyi jelzáloggal terhelte meg. 2016. évben a pénzintézet felszólította vállalkozásunkat, hogy a beruházó nem teljesítése miatt a jelzálog törléséért fizessük meg a vállalkozó pénzintézet felé még fennálló tartozását, ennek elmaradása esetére az ingatlant a pénzintézet nem tehermentesíti. Ügyfelünk – perbeli egyezség keretében - megállapodott a pénzintézettel és „ingatlan tehermentesítése” jogcímen megfizette a pénzintézet által követelt összeget. Kérdésem, hogy ez az összeg – bár a Számviteli törvény konkrétan nem nevesíti az eszközök bekerülési értékeként – ráaktiválható-e az ingatlan értékére? Ha nem számolható el az eszköz értékét növelő tételként, akkor az egyéb ráfordításként elszámolt összeg a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül-e? Mielőbbi válaszát köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
