186 találat a(z) bértámogatás cimkére
Változtak a bértámogatási szabályok, dilemmák azonban maradtak
Cikk
Új rendeletével enyhített a kormány a koronavírus-járvány okozta foglalkoztatási nehézségek miatt igénybe vehető bértámogatás feltételein, azonban a szabályozásban továbbra is vannak hiányok és értelmezési nehézségek.
Új hitelkonstrukciók a munkahelyek megőrzése érdekében
Cikk
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Bértámogatás: már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető lesz
Cikk
Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni – közölte mai sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz, miután a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek majd.
Bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosult a dolgozó munkaszerződése 2020. 04. 01-jétől. Bruttó bére 481 000 forintról 240 500 forintra változik. Számításunk szerint nettó bére az egyéni fejlesztési időre járó bérrel és a maximum bértámogatás összegével összesen 282 858 forint lesz az eredeti 319 865 forint helyett. Van-e a munkáltatónak ezen felül bérkiegészítési kötelezettsége, hogy a teljes munkaidős nettó összeget megkapja a dolgozó?
Bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea
ITM: már igényelhető a bértámogatás
Cikk
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, a vállalkozások csütörtöktől pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenlegi helyzetben a bértámogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Adott egy napi 8 órás munkavállaló, akinek napi 4 órára csökken a munkaideje a koronavírus-járvány miatt. A cég a támogatott tevékenységet folytat, így csak szja- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásai kötelezettség van. Akkor is lehet igényelni bértámogatást? Vagy az egyik kizárja a másikat? Milyen számítással lehet kiszámolni a bértámogatás összegét, amelyet az állam átvállal, ha például nem tartozik a kedvezményes ágazat alá a cég, és normál járulékokat, szochót és szakképzési hozzájárulást számolunk? Köszönettel.
Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: kockázatos a támogatás igénybevétele
Cikk
A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidőben tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.
105/2020. kormányrendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél
Csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása
Kérdés
A 47/2020. kormányrendelet szerinti járulékcsökkentéssel érintett TEÁOR-besorolású munkaadó esetében a 105/2020. kormányrendelet szerinti csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának alkalmazásával kapcsolatos a kérdésem: A rendelet 3. §-a szerint a támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja 2020.03.11. szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti dij általános szabályok szerint megállapított szja-val és járulékokkal csökkentett összegének meghatározott százaléka, tehát nem a 03., már teljes hónapra a 47/2020. kormányrendelet szerint érvényes a járulékok közül kizárólag a 4% levonás (max. 7710 Ft) alapján megállapított? Ennek abban a szempontból is jelentősége van, hogy a rendelet 4. §-a szerint a munkaadó az egyéni fejlesztési időre járó munkabért olyan összegben köteles megállapítani, hogy a támogatás, a csökkentett foglalkoztatás idejére járó bér ezzel együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. De mely szabályok szerint kell megállapítani a 2020.03.11. nettó távolléti díját? Egyébként is kérdés, hogy itt – gondolom – nettó összegről beszél a jogszabály, mivel a megfogalmazása nem egyértelmű, hiszen a távolléti díj alapesetben és az 1. § szerint is bruttó összeg, a támogatás a nettó összeghez adott támogatás, és a fejlesztési időre járó munkabér is eszerint egy nettó összeg lenne, de azt a bérszámfejtés során bruttó összegben kell számfejteni.
Bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új bértámogatással kapcsolatban néhány dolog tisztázatlan maradt számomra, melyben most a segítségét szeretném kérni: 1. Egyéni fejlesztési idő... Ez mit takar pontosan és ezt hogyan lehet igazolni. 2. Munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került... Tehát aki beadja a kérelmet, kellett, hogy alkalmazza a munkaidőkeretet? Aki nem bővített munkaidőkeretet az be sem adhat kérelmet? 3. Ahol már rendelet szerint kapnak járulékkedvezményt, kérhetik a támogatást? A felsorolásban nem látom kritériumnak, bár gondolom, miután egyéni elbírálás alá esik minden kérelem, majd a járási hivatal fogja ezt mérlegelni. 4. Valamint mihez képest nézik, hogy a rendelés vagy az árbevétel visszaesett, és ki vizsgálja, a NAV? És az előző hónapokhoz nézik? Az szezonális cégeknél ez nem reális. Vagy az előző évhez? Köszönöm.
105/2020. kormányrendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Több kérdésem is lenne a fenti kormányrendelettel kapcsolatban. Egy utazásközvetítő cég szeretné igénybe venni a kedvezményt, amely az árbevételének több mint 90%-át elvesztette a veszélyhelyzet alatt, így is igénybe veheti-e? Valamint a cégnek országosan 8 városban van telephelye, és mindenhol vannak alkalmazottak ilyenkor, hogyan lehet beadni a kérelmet? Telephelyenként külön vagy esetlegesen egyben az összes munkavállalót? Szintén felmerülő kérdés még, hogy a cégnél március végén az alkalmazottakat áthelyezték 8 órás munkaidőből 6 órás munkaviszonyra, de így nem éri el a 30%-ot, ha úgy módosítják megint a munkaidőt, hogy elérje a 30-40-50%-ot, akkor ez így lehetséges-e? Valamint még egy dolog nem teljesen érthető, hogyha lejár a 3 hónap támogatás, akkor a munkáltatónak vállalnia kell kötelezően, hogy a munkavállalókat a támogatás lejártával visszahelyezi 8 órás foglalkoztatásba? Segítségüket köszönöm!
105/2020. (IV. 10.) kormányrendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendeletben szereplő támogatás igénybevehető akkor is, ha a dolgozókat home office-ba küldte a munkáltató, de további lépéseket kell megtennie a munkahely megtartása miatt. A dolgozók egy részét a home office keretein belül 4 órás munkaidőben tudná továbbfoglalkoztatni. Így is jogosult lehet a munkáltató-munkavállaló a támogatásra? A kérdésem még az, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy nem az összes, csak egy pár munkavállalót küld részmunkaidőbe, vagy ezt egységesen az összes dolgozóra alkalmaznia kell? Köszönöm válaszukat.
Indulnak a bértámogatási pályázatok, fontolgatják a katás foglalkoztatók megsegítését
Cikk
Április 15-étől pályázhatnak a vállalkozások a kutatás-fejlesztési bértámogatásra, április 16-ától pedig az általános munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet képviselőivel tartott mai videokonferencián.
Járulékkedvezmény és bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kaphat-e egy cég rövidített munkaidőre bértámogatást és járulékkedvezményt egyszerre? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
