495 találat a(z) alapítvány cimkére
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Adomány – egyéni vállalkozó
Kérdés
Az év vége közeledtével egyre gyakrabban keresik meg a vállalkozásokat az alapítványok támogatásért. A kérdésem az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos. Egy egyéni vállalkozó adományt ad egy közhasznú alapítványnak. Elszámolhatja-e költségként a fizetett adományt, vehet-e igénybe utána adókedvezményt az szja törvény szerint?
Alapítvány építményadó-mentessége
Kérdés
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Alapítvány rendezvénye
Kérdés
Alapítvány rendezvényeket szervez, a vendéglátás után milyen adókötelezettsége van (a rendezvény ingyenes)?
Alapítványi ösztöndíj
Kérdés
Alapítvány ösztöndíjat adományoz legjobb előadónak. Milyen járulékfizetése kötelezettsége van az alapítványnak és annak, aki az ösztöndíjat kapja?
Alapítványi induló vagyon könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2016. évben alakult nyílt alapítvány alapító okiratában az alapító induló vagyonát 18 millió Ft összegben határozták meg. Az alapítói vagyon és annak teljes hozadéka az alapítói okirat szerint teljes egészében alapítványi célra fordítható, nincs visszafizetési kötelezettség az alapító felé. Tudomásunk szerint az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. • Mérlegtétel (Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon • Eredménytétel (Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések Kérdéseink: 1) Ha nincs külön rendelkezés az induló vagyon minősítéséről, akkor azt induló tőkeként (mint mérleg tétel) vagy egyéb bevételként (mint eredmény tétel) kell/lehet könyvelni? 2) Elképzelhető-e, hogy az egész induló vagyon egyéb bevételként kerül elszámolásra, vagyis az alapítványnak nincs a mérlegében induló tőke kimutatva? 3) Az 1. pont szerinti minősítés befolyásolja-e azt, hogy az induló vagyonról ki lehet-e állítani a tagok felé az adományigazolást? A kérdéses alapítványban az induló vagyon teljes összege egyéb bevételként került elszámolásra, vagyis nincs a mérlegben induló tőke adat, és az induló vagyon teljes összegéről adományigazolást állítottak ki az alapító tagok felé. Köszönettel.
Alapítvány általi mézértékesítés
Kérdés
Az alapítvány őstermelő mézét szeretné értékesíteni. Az alapítvány közhasznú tevékenységei között szerepel a termelői méz árusításának elősegítése. Kérdésem, hogy az alapítvány milyen módon tudja az őstermelő mézét értékesíteni, hogyan tud az alapítvány az őstermelő nevében mézet eladni? Fontos megjegyezni, hogy az alapítványnak ebből nem származik haszna. Az alapítványnak lesz-e bármilyen elszámolási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? Megbízási szerződéssel tudja-e értékesíteni az alapítvány az őstermelő mézét? Van-e számla/nyugtaadási kötelezettsége az alapítványnak, ha az őstermelő bevétele nem éri el az évi 600 ezer forintot? Köszönöm.
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk különböző tréningek megtartását végzi egyedi megrendelés alapján. Az egyik ügyfelünkkel kötöttünk egy hosszútávú szerződést oly módon, hogy az első két hónapban tréningeket még nem tartunk, de rendszeresen jelen vagyunk telephelyeiken, a mindennapjaikban, a partnercég szavaival élve ez a beilleszkedés időszaka. Ez időszak alatt semmiféle szolgáltatás nem nyújtottunk. Partnerünk erre az időszakra úgynevezett "támogatásként" egy külön szerződésben rögzített összeget részünkre kiutalt. A kiutalással egy időben jelezte felénk, hogy nyilatkoznunk kell a vállalkozási tevékenységünkkel kapcsolatban, majd a társaságiadó-bevallással egy időben szintén nyilatkoznunk kellene. Ilyen nyilatkozatokkal, bevallom, én csak az alapítványok, egyesületek támogatása kapcsán találkoztam. Abban kérném segítő válaszukat, hogy két gazdálkodó szervezet között jogszerű-e ilyen támogatási szerződés létrejötte, és utalhat-e egyik gazdálkodó a másiknak támogatás címen bármekkora összeget, és ha igen, akkor annak az elszámolási módja ugyanaz, mint az egyéb szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolása? Köszönettel: Dobosi Pálné
Nonprofit szervezet GINOP pályázata – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott, jelenleg gazdasági tevékenységet nem folytató nonprofit szervezeteink (alapítvány, egyesület, NGT) új társadalmi vállalkozást szeretnének indítani GINOP pályázati konstrukcióban. A pályázat sikeressége esetén az új tevékenység gazdasági tevékenységnek fog minősülni, azonban a várható éves bevétel nem feltétlenül éri el az alanyi adómentességi határt. Azonban, mivel a pályázati költségvetésben a nettó tételeket szeretnénk maximalizálni, felmerült, hogy a projekt sikere esetén feladnák az alanyi adómentességet a szervezetek, és a továbbiakban tételesen elkülönítenék a jelenleg is futó, nem gazdasági tevékenység alaptevékenység (A), valamint a pályázati gazdasági tevékenység (B) számláit. Így (A) tevékenység továbbra is az áfa tárgyi hatályán kívül maradna, adólevonási jog nélkül, míg (B) tekintetében a szervezetek áfásan számláznának, és – ami rövid távon a legfontosabb – levonási jogot gyakorolnának a GINOP pályázat keretében beszerzett eszközök, szolgáltatások vonatkozásában, azaz a pályázati költségvetést már nettó áfabontásban készítenénk el. Kérem, legyen kedves megerősíteni, hogy ez az eljárás jogszerű lehet; illetve, ha nem (vagy további feltételekkel), legyen kedves arról is tájékoztatni. Segítségét nagyon köszönöm.
Papírgyűjtés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iskolánk papírgyűjtést szervezett. Az elszállított papírhulladékról a hulladékkezelő felé számlát kellett kiállítania az iskola alapítványának, amin feltüntették az alábbi szöveget: "Fordított adózás a 2007. évi CXXVII. tv. 142. § d) pontja alapján". A számla nem tartalmaz áfát. Az alapítvány mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Van valamilyen teendője az alapítványnak ezzel a számlával? Köszönettel várom válaszát. P. Zsuzsa
Jogviszony megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Van működő alapítvány, mely magánóvodát működtet. Egy ellenőrzés során felhívta a szakellenőri hivatal (MÁK) az alapítvány figyelmét arra, hogy kell egy külön tagintézményt működtetnie, ugyanis ő csak fenntartó lehet. Az alapítvány közvetlen kezelésében nem állhat óvoda. Az alapítvány hosszú évek óta ebben a formában működött, és eddig egyetlen ellenőrzés sem tárta fel ezt a hiányosságot. Így minden óvodai dolgozó az alapítványhoz van bejelentve, nem pedig az újonnal létrejött (külön adószámmal rendelkező) tagintézményhez. A MÁK elvárása, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezzék a dolgozók jogviszonyát, vagyis hogy átkerüljenek az újonnan létrehozott óvodába. Ilyen esetben a munkáltatónak kell felmondani, hogy megszűnjön a jogviszonyuk az alapítvány adószáma alatt? Itt is érvényes a felmondási idő? Van lehetőség közös megegyezésre vagy bármilyen más megoldásra? Az alapítvány a fenntartó lesz a továbbiakban, így talán jogfolytonos lesz a dolgozók jogviszonya? Végül is nem is történik felmondás, csak átkerül a fenntartó adószáma alól az összes dolgozó a fenntartó működtetésében lévő (de más adószámú) óvodába. Válaszukat előre is köszönjük.
Alapítványok egyesülése: döntések, tervek és feladatok lépésről lépésre
Cikk
Alapítvány megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. A jogutódlással való megszűnés az alapítványok esetében egyesülést jelent más alapítvánnyal, alapítványokkal. Ismertetjük, milyen feladatai vannak az alapítványoknak az egyesülés során.
Önkéntes utazási bérlet térítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: alapítvány önkénteseket foglalkoztat, regisztrálva van mint fogadó szervezet. Az egyik önkéntes nyugdíjas, rendszeresen önkénteskedik, heti 3-5 napot. Szerződése írásba van foglalva, költségeit megtéríti az alapítvány. Helyi közlekedési bérlettel jár az önkéntes munka végzésének helyszínére. Nyugdíjas bérlete van, számlát csak az ő nevére adnak. Ez esetben meg lehet-e téríteni részére a bérlet árát adómentesen? Ha jegyet venne, az a duplájába kerülne az alapítványnak. Várom megtisztelő válaszukat! Köszönöm.
Alapítványi személygépkocsi cégautóadója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alapítványnak – központi idegrendszer sérülése miatt mozgássérült gyermekek konduktori tevékenységének támogatására a gyermekek szállítása céljából 2005-ben vásárolt – személygépkocsi után kell-e fizetnie cégautóadót? Köszönettel: Előfizető
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
