47 találat a(z) adóteher cimkére
Kedvezményezett eszközátruházás szabályai Cikk
A kedvezményezett eszközátruházás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) által szabályozott jogügylet, melynek lényege az üzletág átruházásából fakadó adóterhek csökkentése.
Így látja Varga Mihály a magyarországi adórendszert Cikk
Európa egyik legnagyobb adócsökkentését és gazdaságfehérítését hajtotta végre Magyarország – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Adót növelne, kedvezményeket vonna meg, különadót vezetne be, csökkentené az üdülési utalványra jogosultak körét a román kormány Cikk
Közvitára bocsátotta a román kormány ma a költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetendő adóügyi intézkedések tervezetét: a Ciolacu-kabinet forgalmi adót vetne ki a bankokra és a nagyvállalatokra, az úgynevezett mikrovállalkozásokra, valamint részlegesen megszüntetné több ágazat adókedvezményeit.
Megbízási díj utólagos kifizetése: amikor fejtörést okozhat az adó- és járulékkötelezettség megállapítása Cikk
Gyakran fordul elő, hogy munkaviszonytól eltérő jogviszonyokban (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony) a kifizetésre nem havonta, hanem utólag kerül sor.
Nőtt a GDP-arányos adóbevétel az OECD tagországokban 2021-ben Cikk
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között 2021-ben a GDP-arányos adóbevétel a mexikói 16,7 százaléktól a dániai 46,9 százalékig terjedt. Tavaly az OECD-országokban az adóteher az előző évihez képest 0,6 százalékponttal, 34,1 százalékra emelkedett, ami a második legnagyobb növekedés 1990 óta – jelentette be szerdán a szervezet.
Ellenzi a Bankszövetség az újabb extra adók kivetését Cikk
A 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez – írja a Bankszövetség a honlapján közzétett sajtóközleményében.
Egészségpénztári befizetések visszafizetése Kérdés
Forgalom utáni ajándék Kérdés
Egyszerűsített végelszámolás Kérdés
Üzleti ajándék Kérdés
BKIK: javaslatcsomag a kata átalakítására Cikk
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői több mint 6000 fővárosi vállalkozás véleményére alapozva elkészítették a 7+1 pontból álló javaslatcsomagjukat a kisadózók tételes adója (kata) átalakítására – közölte a köztestület szerdán az MTI-vel.
Veszélyhelyzet miatti munkáltatói kölcsön adókötelezettsége Cikk
Egy kft. a megrendelések visszaesése miatt csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni dolgozóit. Hogy a kieső bér ne okozzon gondot a családoknak, a veszélyhelyzet miatt egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt a munkáltató a dolgozóknak. Milyen adókötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a magánszemélynek, ha nem tudja visszafizetni a kölcsönt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Bérkiegészítés (háziorvosi szakdolgozó) II. Kérdés
Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát a hasonló címmel feltett kérdésemre. Engedje meg, hogy visszakérdezzek, mert nem volt egyértelmű a válasza. Kérdésem a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozott, és nem a munkavállalótól (bruttó bérből) levont adókra, járulékokra. Helyes-e tehát az a gyakorlat, hogy a szakdolgozó bérlapján a bruttó 20 000 forint helyett bruttó 16 807 forint bérkiegészítés van feltüntetve, és ebből kerülnek levonásra az adók és az egyéni járulékok? (16 807 forint számítása: 20 000 forintból levonva a 16 807 forint után 17,5%, azaz 2941 forint szociális hozzájárulási adót és az 1,5%, azaz 252 forint szakképzési hozzájárulást) Másként fogalmazva: tartalmazza-e a 20 000 forint a munkáltató adóterheit is? Előre is megköszönöm kielégítő válaszát!
Jöhet a 9 százalékos szja, de többet érne az adminisztráció-csökkentés Cikk
Több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet a személyi jövedelemadó kulcsa, de ez nem elegendő a kisvállalkozások segítéséhez: az adminisztratív könnyítések önmagukban is felérnének egy adócsökkentéssel - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a novekedes.hu-nak adott interjújában.
Kft. által elengedett bérleti díj egyéni ügyvéd javára Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném szakértő segítségüket: Egy kft. irodaingatlant ad bérbe (áfásan) egy egyéni ügyvédnek. A bérbeadó kft. és a bérlő ügyvéd között nincs kapcsoltság. A bérbeadó egy havi bérleti díj megfizetését elengedi a bérlőnek (azon oknál fogva, hogy a klíma több hónapon keresztül működésképtelen volt a bérleményben stb.). A bérlő úgy gondolja, hogy ilyen esetben az adott egy havi bérleti díj nem számlázható ki részére és ezzel le van tudva. A kft. pedig úgy gondolja, hogy a bérleti díjat ki kell számlázni és a pénzügyi teljesítésre vonatkozóan fog adni egy nyilatkozatot, miszerint a számlán szereplő követelését a vevő felé elengedni. A tao-törvény szerint: a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összegével az elengedő vállalkozónál növelni kell az adózás előtti eredményt, kivéve ha - a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy - az adózó olyan magánszemélynek nem minősülő külföldi vagy belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Kérdés: 1.) Magánszemély javára történő elengedésnek minősül-e, az egyébként egyes jogszabályok szerint egyéni vállalkozónak minősülő, de nem egyéni vállalkozó egyéni ügyvéd javára történő számla ellenérték megfizetésének elengedése? 2.) Ha elméletileg magánszemély „ez az egyéni ügyvéd, a kft.-t ezen vevő javára elengedett követelés okán terheli-e a személlyel kapcsolatban valamilyen adózási ( eho, szja-előleg levonási) kötelezettség?