18 találat a(z) összeférhetetlenség cimkére

Összeférhetetlenség munkaviszony és vállalkozás között Kérdés

Egyéni vállalkozó és egyesület, számlázás Kérdés

Összeférhetetlenség-bejelentő védelmi rendszer működtetésénél Kérdés

Gyed melletti jogviszony mikor összeférhetetlen? Kérdés

Felügyelőbizottság: kötelező-e és összeférhetetlenség? Kérdés

Összeférhetetlenség – önkormányzat Kérdés

Sportegyesület és katás egyéni vállalkozás Kérdés

Felügyelőbizottság – összeférhetetlenség Kérdés

Könyvvizsgálat lejárta után könyvelés mikor vállalható Kérdés

Vezető munkakörű köztisztviselő összeférhetetlensége Kérdés

Pénztáros személyének összeférhetetlensége Kérdés

Egy kft. házipénztárából történő kifizetés a következőképpen történik: A munkavállalók/ügyvezető által kifizetett tételek (vásárlás/szolgáltatás igénybe vétel )ellenértékét a pénztáros számla ellenében részükre kifizeti, melyről kiadási pénztárbizonylat készül. A cégnél továbbá - utalványozó/ellenőr (ugyanazon személy), valamint annak helyettese és - pénztároshelyettes is ki van jelölve pénzkezelési szabályzatunkban. Kérdés: A cég kis méretéből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy például a pénztáros ad fel egy levelet. Mi a szabályos kifizetés a pénztárból ebben az esetben (pénztárbizonylaton: kiállító, utalványozó, pénzt átvevő személye)? Melyek az alapvető összeférhetetlenségi szabályok, melyeket a cég szabályos pénztárkezelése során a résztvevő személyeket illetően be kell tartani?

Üzemi tanács és összeférhetetlenség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. igen keveset ír arról, kiket nem lehet választani ÜT-tagnak. Ez egy viszonylag szűk kör, és logikus is, hogy miért nem választhatók. Léteznek még olyan munkakörök, melyek a gyakorlat vagy egyéb jogszabályok (esetleg Mt. háttérszabályai) alapján összeférhetetlennek számítanak az ÜT-tagsággal? Például az a munkavállaló, aki a vezérigazgató valamely munkatársa (szakmai titkár vagy személyi asszisztens), más vezetők (például jogi vezető beosztott jogtanácsosa, vagy compliance munkatársa, illetve a fentebb írt szakmai titkár vagy személyi asszisztens) hasonló munkatársai, tehát bármely olyan munkakör, mely nem gyakorol felettesi jogokat, de amelynek betöltőjétől nem várható el, hogy ha választani kell, a munkavállalók és ne a munkáltató érdekeit képviselje (vagy nem hihető)? És még lehet ilyen munkakör. Segítségét köszönöm.

Vezetők összeférhetetlenségének határai az Mt. és a Ptk. szerint Cikk

A hírekben időről időre felmerül vezető tisztségviselők összeférhetetlensége. Felkészült olvasónk a munka törvénykönyve és a polgári törvénykönyv szempontjából is feszegeti az összeférhetetlenség határait. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol kérdéseire.

Mt., Ptk. – vezető összeférhetetlensége Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Köztisztviselő lehet-e vállalkozó? Kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy egy egyéni vállalkozó, aki alkalmazottat foglalkoztat, és ő főállásban elhelyezkedne az önkormányzathoz köztisztviselőként, ezt megteheti-e? A jegyző, mivel egyéni vállalkozó, azt mondta, hogy összeférhetetlen, de még meggondolja, hogy felveszi-e a hölgyet a hivatalhoz 40 órás munkaviszonyba. Azt tudom, hogy, ha a köztisztviselő valamilyen gazdasági társaság tulajdonosa, akkor azt be kell jelenteni a jegyzőnek, mint munkáltatónak, hogy hol, és milyen százalékban tulajdonos. De, hogy a társaságban lévő tulajdonjogát megtilthatnák, vagy a munkába állás feltétele lenne, hogy ne legyen sehol tulajdonrésze, arról nem tudok. Az egyéni vállalkozó is hasonló, mivel ő nem dolgozik a vállalkozásban folyamatosan, mert van alkalmazottja, aki ellátja a munkát a megállapodásuk alapján. Sajnos nem ismerem a jelenlegi jogszabályt erre az esetre vonatkozóan, főleg azt nem tudom, hogy mi van akkor, ha már vállalkozó; akkor fel sem vehetik, vagy, ha köztisztviselőként akar vállalkozó lenni, akkor ezt meg sem teheti? Éedekelne, hogy gazdasági társaságnál is ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e a köztisztviselőkre?