119 találat a(z) építményadó cimkére
Építményadó továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely áfás tevékenység. Most úgy döntött, hogy az építményadót is továbbszámlázza bérlőknek. Kérdésem lenne, hogy ez, mint mellékszolgáltatás, felveszi a főszolgáltatás, vagyis a bérlés áfáját, vagy mint építményadót, áfa hatályán kívüliként kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.
Fontos adóbefizetési határidő közeleg!
Cikk
Magánszemélyekre és a vállalkozásokra is vonatkoznak a holnapi határidők: szeptember 15-éig kell megfizetni a helyi adókat, illetve adóelőlegeket.
Ingatlan értékesítésekor építmény- és telekadó áthárítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha ingatlan adásvételekor a szerződő felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a birtokba adás napjától viseli az esetleges adókat (például építményadó, telekadó), akkor az eladónak milyen bizonylatot kell kiállítania a vevő részére az időarányos építmény- és telekadóról? 1. Az időarányos adók a vételár járulékos költségei lehetnek (áfaalap részét képezi): A számla kibocsátója a vételár végszámlájában az időarányos adók összegét is kiszámlázza a vevő felé, a vételár áfamértékével megegyezően (áfa-mentes/fordított áfás/egyenes áfás)? 2. Áfakörön kívüli tétel lesz: A vevő adásvételi szerződés, vagy az eladó díjbekérője alapján fizeti meg az időarányos adókat? Köszönöm, Szekeres Zsolt
Kapcsolt szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízóm ingatlant ad bérbe. Az ingatlan-hasznosításra áfaalanyiságot választott. Tevékenységének végzése helyén bevezette az önkormányzat az építményadót, amelyet a bérbevevővel egyeztetve a részére továbbhárít. Mivel az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik az építményadó, ezért azt kértem a megbízómtól, hogy azt is áfával növelve számlázza tovább. Kérem iránymutatását, hogy az építményadó továbbszámlázásakor helyes-e az, hogy áfával növelve hárítják át. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Adózás rendje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2014. évi építményadó bevallást (adatszolgáltatást) a bevallási határidő után adtuk be. A bevallás alapján kivetette az önkormányzat a fizetendő adót. Utána viszont egyszerűsitett ellenőrzést végzett a 2014. évi évi építményadó tekintetében, és az általa kivetett összegre még 50 százalékos adóbírságot is kivetett. Véleményem szerint ez az eljárás nem jogszerű, mivel a bevallás (igaz, hogy határidő után) még az ellenőrzés megkezdése előtt a rendelkezésükre állt, hiszen ez alapján tudták kivetni az a fizetendő adót. Az Art. szerint a bevallani elmulasztott, és adóhiánynak mínősűlő összeg után lehet adóbírságot kiszabni. Önök szerint?
Építményadó?
Kérdés
Dr. Kelemen László és Rácz Gábor "Bírságot fizethet, ha az ingatlan hasznosításakor nem figyel ezekre" szakértők cikkéhez kapcsolódó kérdésem: Azon magánszemélyek, akik a fentiek szerint az egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenységet végzik, és esetleg az adókötelezettségeiket nem megfelelően teljesítik, vagy nem akarnak az ehhez kapcsolódó adminisztrációs terhekkel foglalkozni, igénybe vehetnek közvetítő vállalkozást. Azaz a tevékenység továbbra is marad a szálláshely-szolgáltatás, de azt már nem a magánszemély, hanem a közvetítő vállalkozás végzi. A magánszemély és a közvetítő vállalkozás között ebben az esetben már megvalósul a fentiek szerinti ingatlan-bérbeadás esete. Ezáltal a magánszemély azon kívül, hogy jogkövető magatartást tanúsít, kedvezményesebben adózik, és nem kell az adminisztrációval sem foglalkoznia. Kérdés: ebben az esetben kell-e építményadót fizetni, és azt ki fizeti? Dr. Viszoki Gábor
Építmény- és telekadó kivetés
Kérdés
Társaságunk nonprofit gazdasági társaság. Társasági adó fizetési kötelezettsége eddig nem volt, amiről tájékoztatta a helyi önkormányzatokat. Az egyik önkormányzat az építmény- és telekadó tekintetében nyilatkozatunkat félreértve kivetésében mentesítette társaságunkat az építmény- és telekadó alól. Mi ezt nem vitattuk, hiszen véleményünk szerint a helyi adó törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat nagyobb kedvezményt nyújtson, mint amit jogszabály nevesít. Most arra hivatkozva, hogy a nyilatkozatunk "nem volt helytálló", ezért 2008-tól kéri a bevallások pótlását, és feltételezem, ki fogja vetni visszamenőlegesen az adót. Mi sosem nyilatkoztuk azt, hogy a mentesség megillet bennünket az építmény- és telekadóra is, csak azt nyilatkoztuk, hogy nem fizettünk a megelőző adóévben társasági adót. Az, hogy az önkormányzat a nyilatkozatunkat hogyan értelmezte, nem a mi felelősségünk. Mi olyan határozatot kaptunk évekig, hogy mentesít az önkormányzat a fizetési kötelezettség alól. Véleményünk szerint az Art. 127. § (2) bekezdése alapján csak a jövőre nézve áll jogában az önkormányzatnak adóját kivetni, visszamenőlegesen nem. Várjuk szíves véleményüket.,
Lakásbérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magántulajdonban lévő lakásom egy részét kiadtam vállalkozásoknak. Kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem a rezsicsökkentés, vagy csak az arányos része, illetve a helyi adónál ezt a bérbeadást be kell-e jelenteni? A kiadott részre magasabb építményadót kell-e fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi
Építményadó továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk ingatlanokat ad bérbe (lakás, üzlethelyiség). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy az ingatlan után fizetett építményadót, biztosítási díjat a bérbeadó áthárítja a bérbevevőnek. Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján számlázza tovább az építményadót, biztosítási díjat a bérbevevőnek, mely osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését. Köszönettel: Schmidtkáné Hartai Angela
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nagy problémám van. Ebben szeretném a segítségét kérni. Kaptam egy levelet az önkormányzattól (Miskolc), hogy építményadó vonatkozásában 2009-2014 évekre vonatkozóan ellenőrizni fognak. Eddig nem fizettem adót és adóbevallást sem készítettem ez irányban. Mint már kiderítettem, tévesen feltételeztem azt, hogy az ingatlanban elhelyezkedő (egy helyrajzi szám alatt lévő) építményre (garázs) nem vonatkozik, illetve azt sem tudtam jól, hogy 16m2-től vethető ki az adó. Az egyik törvényben úgy olvastam, hogy az adóköteles garázs méret: 2,70/5,00 m, Az én garázsom 5,53/2,66 m. Soha nem üzemelt garázsként, autóm sincs (tudomásom szerint ez nem számít). Állítólag kérhető adómérséklés, fizetési könnyítés, sőt létezik olyan is, hogy adófelfüggesztés. Az utóbbival kapcsolatos törvényt nagy megdöbbenéssel olvastam. Ha jól értem azok a rokkantak vehetik igénybe, akik II. csoportba tartoznak, de csak akkor, ha egyedül élnek vagy aki velük él szintén rokkant. Én 2006-tól gyarapítom a rokkantak szerencsétlen táborát, de a velem élő két nagykorú, bár még tanuló gyermekem közül (hála Istennek) egyik sem rokkant. Jól értem én ezt? A másik döbbenetem az, ha élhetnék is ezzel a lehetőséggel, akkor is minek? A törvényből azt szűrtem le, hogy ha megszűnik ez a státusz akkor is ki kell fizetni az elmaradt adót, késedelmi kamattal együtt. Ha az eljárás előtt adóbevallást nyújtok be önrevízó gyanánt mentesülhetek a büntetés alól? Mihez van joga az ellenőrző hatósági személynek?
Magánszemély építményadó-kötelezettsége?
Kérdés
Kft. székhelye van bejegyezve a cégtulajdonosok lakásába, Budapesten, a VI. kerületben. Az önkormányzat felszólította az ingatlantulajdonos magánszemélyt az építményadó bevallására, mivel a rendeletük szerint építményadó-köteles az egész lakás, nemcsak az a szoba, ahol a cég a tevékenységét végzi, holott a cégtulajdonosok életvitelszerűen is ott élnek. Nem tartom korrektnek az egész lakásra megfizettetni az építményadót, mivel a lakás hasznos alapterülete 130 négyzetméter, a kft. által használt szoba alapterülete pedig 14 négyzetméter. Hogyan védhető ki a teljes lakásra vonatkozó építményadó-kötelezettség? Számomra még az sem világos, hogy a helyi adó törvény meghatározza az építményadó mértékének felső határát, ami négyzetméterenként 1 100 forint, közben a kerület a rendeletében 1 500 Ft/négyzetméter adót határoz meg. Hogyan írhatja felül a helyi önkormányzat rendelete a helyi adó törvényben az építményadóra meghatározott felső értékhatárt?
Építményadó, telekadó, kommunális adó: közeleg a fizetési határidő
Cikk
Szeptember 15-éig kell – főszabály szerint – megfizetni az építményadó, a telekadó és a magánszemély kommunális adója 2014. évi adóösszegének második adórészletét. Kit terhel a kötelezettség, ha például nyáron eladtuk a telket, vagy hogyan hogyan változik az adó mértéke, ha felépült rajta a családi ház? Összefoglaltuk az ingatlant terhelő, tárgyi helyi adók megállapításának néhány fontos mozzanatát.
Ingatlanadó: kinek kell megfizetni a társasházi teremgarázsok után?
Cikk
Ha egy önkormányzat bevezeti a településen az építményadót, akkor jellemzően mentesíti a magánszemélyek tulajdonában álló, lakhatás céljára szolgáló lakást. Gyakori azonban a nem lakás céljára szolgáló épületek, így például a garázsok, társasházi teremgarázsok utáni építményadó-fizetési kötelezettség. E cikk a társasházzá alakított épületekre vonatkozó sajátos építményadó szabályokat mutatja be, különös tekintettel a teremgarázsok utáni adókötelezettségre.
Helyi építmény- és telekadó
Kérdés
Tisztelt Címzett! A kérdésem a következő: tulajdonos-változás történt egy épület- és telekadó ügyben. 2013. novemberben történt az adás-vétel, a széljegy a tulajdonjog-bejegyzésre felkerül. A törvény szerint ilyenkor már a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni a következő évre 2014-re. A bemutatott szerződés szerint azonban eladó és vevő a szerződésben megállapodott arról, hogy a jegyzőkönyvileg birtokba adás napjától a vevő időarányosan fizeti csak meg az adót, mivel a tulajdonjog is csak ezután kerül bejegyzésre. Ki az adó alanya az adó megállapításakor 2014. évre? Válaszát köszönöm!
Építményadó, közterület-használati díj: kinek kell egyszerre fizetnie?
Cikk
Egy közterületen álló (helyrajzi számmal nem rendelkező, ideiglenes építésű, alappal rendelkező, téglafalú) üzlet után közterület-használati díjat, valamint építményadót is kell-e fizetni? – tette fel olvasónk a kérdést, amelyre Bartha Katalin okleveles adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
