hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elkerülhető a 20 százalékos APEH-bírság

  • adozona.hu
3

Az évek óta egyre élesebben kritizált feltöltési szabállyal szemben hiába léptek fel idáig az érdekképviseleti szervezetek. A módszer, amely rendszerint a pontatlan találgatásra épít, legalább 20 százalékos mulasztási bírságot vont maga után, de a büntetés esetenként ennél sokkal súlyosabb is lehet. Hogyan kerülhető el a bírság kiszabása?

A szabályt kiötlő és azt kezdetek óta támogató Pénzügyminisztérium (PM), hogy csökkentse a növekvő felháborodást, korlátozó rendelkezést javasolt a jogalkotónak az előírás alkalmazására: a múlt évben 50 millió forint árbevételt alulmúló cégekre előbb a társasági adó, a tavalyi évtől pedig a különadó tekintetében adtak mentességet. A bírságolási fenyegetésből is igyekszik visszavenni az APEH, amely a PM utasítására, kedvezményt nyújt. Bár az államnak széles jogköre van az adóztatásra, az, hogy a tárgyévi adatokat a tárgyéven belül rendeli megbecsülni, az súrolja a jogbiztonság elvét. Az Alkotmánybíróság ennek ellenére furcsa gyakorlatot folytat a feltöltési kötelezettséggel kapcsolatban, mintha kifejezetten a szabály fenntartását támogatná. Egy 1998-as beadvány hiába támadta a korábbi társasági adó törvényben szereplő szakaszt, arról azért nem döntöttek, mert az érintett jogszabályt már hatályon kívül helyezték. A társasági adóról szóló új törvény kísértetiesen hasonló szakaszával kapcsolatban – egész véletlenül – nem sikerült az elmúlt évtizedben döntést hozni, talán itt is akkor várható egy elutasító határozat, amikor a jogszabályt egy újra cserélik.

Egy, a szabályokat betartó cég az önellenőrzés módszerét alkalmazta, ami véletlenül talált rá a feltöltési kötelezettség gyengéjére. A várható fizetendő adó fogalmát übereli az önellenőrzés intézménye, amire a Legfelsőbb Bíróság (LB) mutatott rá. Az ítéletben (Kfv.I.35.320/2006/5.) a bírói tanács kifejti, hogy az önellenőrzés esetén a megnövekedett adó feltöltési kötelezettsége alól is mentesít, hiszen az is csak egy adókötelezettség. Az önellenőrzést a feltöltési kötelezettség ellen lehet fordítani, úgyhogy a cégek elsőre csak a legszükségesebb társasági adót vallják be, éppen annyit, hogy adókedvezményeiket érvényesítsék, majd az önellenőrzés minden tekintetben védelmet nyújtó intézményének segítségével az immár helyes adatokra javítják ki a hibásan benyújtott társasági adó bevallást. A két bevallás akár pár perc különbséggel is eljuttatható az adóhatósághoz elektronikus úton, a kettő között eltelt időben tárhatná fel az APEH a különbséget, ami gyakorlatilag kizárt. A cégnek attól sem kell tartania, hogy az adóhatóság bosszút áll az önellenőrzést alkalmazó cégeken, hiszen ilyen törvényes indokkal ellenőrzési csoport nem választható ki, ráadásul annak jogszerűségének vitatása, vagy a retorzió érdekében való hivatali fellépés ellentétes lenne az LB ítéletében foglaltakkal.

Bár a könyvelők ódzkodnak a megoldás alkalmazásától, ha az ügyfelük, vagy munkáltatójuk nem tudta, vagy késve, vagy hiányosan teljesítette a feltöltési kötelezettséget 2009. december 21-én, akkor kár is reménykedniük: az APEH nem mérséklési bírságot se a válságra, se a nehéz gazdasági körülményekre tekintettel. A könyvelő borítékolhatja a fel nem töltött részre a 20%-os bírságot, és vélhetően az elbocsátását is, ha a teljes összegre elküldi a társasági adóbevallást. Az APEH ebben az első bevallásban szereplő adatot tekinti ugyanis a „várható fizetendő adó” összegének és ez alapján kalkulálja a fel nem töltött részre a bírságot. Az ügyfél vagy a főnök joggal lesz magán kívül, ha rájön arra, hogy a bírság elkerülhető lett volna.

A módszernek (lásd részletesen a HVG (2008/50. számában) van egy, a pénzügyi-gazdasági válságban igencsak hasznos hozadéka. Az adóelőlegeket akár nullázni is lehet, amelynek elengedésében a válság ellenére az APEH és az önkormányzati adóhatóságok se jeleskedtek, nem egyszer a határidő elmulasztására hivatkozással nem mérsékelték az adóelőleget, hanem ráadásképpen inkasszálták is azt, pontosan tudván az adózó jelzéséből azt, hogy az összeg néhány hónap múlva akár vissza is járhat az adóelőleget befizetni képtelen cégnek, mert eredménye árbevétele jelentősen csökkent. Az akkor a fogukat összeszorító vállalati vezetők saját kezükbe vehetik az adóelőlegeik sorsát a társasági adó és a különadó tekintetében. Erre az fog keserű szájízzel gondolni, aki megpróbálta de nem sikerült egy adóelőleg csökkentését elérnie, és teljesen mindegy, hogy az adóhatóság mire hivatkozott, formai, vagy egyéb indokokra, tény, hogy a fölösleges adófizetés eleve bizalmi válsággal fenyegeti a könyvelőt, vagy az adóbevallásokért felelős szakembert.

Az adóelőlegek tömeges halasztása érzékenyen érintheti a költségvetést, ami talán végre kiélesíti a PM illetékeseinek hallását, hogy az MKOE által is javasolt alternatív előlegkiszabási és előleg-bevallási módszerekre tett javaslatokat végre meghallják és a feltöltési kötelezettséggel felhagyjanak. Az eddigi indoklás szerint a költségvetés bevétel adatait tekintve a kormány nem tudna lemondani a kiugró decemberi társasági adó és különadó bevételekről. Ha ez valóban így van, akkor nem lenne helyénvaló végignézni, ha az önellenőrzést választó cégek általi repedést a büdzsében a többi cég tátongó réssé feszítse…

Ruszin Zsolt
alelnök

Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
kocsis.tamas

TITSZTELT Fidesz-KDNP VÁLASZTOPOLGÁROK

A KÖBE VÉSETT MINIMALBÉR FEKETE VAKVÁGÁNY KEGYETLEN BECSAPÁS

. 4 KULCSOS ADÓ BEVEZETÉSE ELFOGADÁSA
MAGYARORSZÁG VÁLASZTOPOLGÁRAINAK
EGYENES BESZÉD NEM KELL 16% EGY KULCSOS ADÓ

Orbán Viktor, Matolcsy György, Lázár János, Kósa Lajos, Szíjjártó
Péter és Selmeczi Gabriella kegyetlenül és alattomosan becsap titeket.
Ti, akik rájuk szavaztatok 2010. április 25-én, a magyar
választópolgárok szavazatát kérték. Az emberek pártra szavaztak és nem
programra. Az igazságot írom nektek le.

A mai nap, 2010. december 02. az MSZOSZ és MSZP baloldal azon van,
azon volt, hogy a legszegényebbeken segítsen. Ahogy Mesterházy Attila
és Lendvai Ildikó is többször említette a médiában. 2010. december
01.-én az alap minimálbér 60.236.- Ft. Az egykulcsos 16 %-os adónak
köszönhetően, amit Orbán Viktor és barátai a FIDESZ-KDNP
bevezettetett, egy vakvágányra vezet titeket. Mint említettem,
háromféle minimálbér van, az egyik 60.236.- Ft nettó, ennek a bruttója
73.400.- Ft, a szakmunkás bérről azért nem beszélek most, mert arról
majd beszél más. Mindent megpróbáltunk megtenni, az MSZOSZ és a
baloldal MSZP, hogy a legalsóbb minimálbér 60.236.- Ft nettó 68.062.-
Ft legyen legalább. A 16 %-os egykulcsos adónak köszönhetően a
60.236.- Ft-os minimálbér 58.735.- Ft és az emeléssel együtt 2010.
december 02. lesz 60.200.- Ft nettó. Az igazsághoz az is
hozzátartozik, hogy a munkaadók Demján Sándor és még 9 munkaadó
szervezet elnöke úgy együttműködtek Orbán Viktor miniszterelnökkel,
hogy ez még véletlenül sem sikerülhessen, hogy a 68.062.- Ft nettó
minimálbér nektek összejöhessen, akik Orbán Viktorra és a Fidesz
Kdnp-re szavaztatok. Ez a hála, ez a jutalmatok. Nem felháborító? hogy
akik Orbán Viktort és a Fidesz Kdnp-t hatalomra juttatták, azokat
csapják be a legjobban. Tájékoztatom azokat a fideszes
választópolgárokat, akik még mindig azt hiszik, hogy amit Orbán Viktor
ígért nekik, hogy kolbászból lesz a kerítés, és nekem se hisznek,
2011. februárban és márciusban meglátják, hogy mi az igazság, akkor
már késő lesz, hogy a minimálbérért tegyenek valamit, mert a munkaadók
9 elnöke beleértve Demján Sándort is, aláírták a megállapodást a mai
nap folyamán. Amennyiben a minimálbér megállapodástól, amit a
munkaadók és munkavállalók javasoltak, 2010. december 02.-án nem
történt volna megegyezés, Orbán Viktor és a Fidesz KDNP mostantól,
automatikusan 58.300.- Ft-ra beállította volna a minimálbért. Ez
zsarolás, félrevezetés és visszaélés a hatalommal. Nem erre kapott
meghatalmazást Orbán Viktor és a Fidesz KDNP. Ezért mindenkit 2010.
december 4-én .11 órakor a Roosevelt téri demonstrációra várunk, aki
nem ért vele egyet.

Kocsis Tamás

Budapest, 2010. december 02.

kocsis.tamas

Dredd bíró
LÁZÁR JÁNOS -FIDESZ-KDNP

Tisztelt Lázár jános frakcióvezető úr! Azzal a kéréssel fordulok
Önhöz, hogy a Fidesz-KDNP az Ön javaslata szerint 2005-ig rendeletét,
ami azt tartalmazza, hogy az előző MSZP-s kormány Bajnay-Gyurcsány
kormány 2011 év januártól ne kelljen visszafizetni a 98 %-os
különadót. Szekeres Imre MSZP-s képviselő általa átgondolt
alapítványoknak szeretné felajánlani saját részét, a Gyurcsány-kormány
miniszterei, államtitkárai és akiket még a 98 %-os.külön adó érinti őket,
odaadhassák az általuk kiválasztott családoknak, alapítványoknak.
Lázár János úr javaslatára mivel a Fidesz-KDNP kormány 2010. november
11. jelenlegi állása szerint be szeretné szedni és ezért a
Fidesz-KDNP-s családok, baloldali MSZP-s családok és független
választópolgárok és alapítványok elesnének ettől a pénztől. Kérdezem,
hogy 2010. április 25-én, mikor a Fidesz-KDNP kormány hatalomra
került, akkor miért nem jöttek elő ezzel a gondolattal, vagy miért nem
jöttek elő ezzel a javaslattal. Miért kellett ilyen hosszú ideig várni
vele? Talán a szociális programjuk hiánya miatt? A munkahely teremtési
program nem csak munkahelyből áll, hanem pénzből is. Azért dolgozik a
Fidesz.-KDNP választó polgárok és csak kisebb része a munka
szeretetéért. Sajnos manapság mindenki pénzből él. Ha valaki nem
fizeti lakbérét, utcára kerülhet, akár több gyerekes családok is, ez a
Fidesznek a családprogramja, kérdezem. Ha gáztartozását nem fizeti
télen megfagyhat lakásában. Ha villanyszámláját nem fizeti, a nagymama
ágyneműjét és a gyerek ruháit sem tudja mosni a család. Az a lényeg,
hogy a család egybemaradjon, a családokat nem lehet Magyarországon
szétszakítani, és az MSZP családprogramja a legszegényebb emberekre is
kiterjed és senkit ne hagyjunk magára. Nagyon fontos dolog Soltész
Miklós KDNP.-s államtitkár az ápolási díjról tett nyilatkozatot a Hír
TV-ben, hogy csak 22.800 Ft-os ápolási díjat 10 %-kal emeli a
Fidesz-KDNP kormány, ami 2.280.- Ft. Ismételten arra kérem a
Fidesz-KDNP kormányt, hogy ismerje el az otthon ápolási díjat 8 órás
fő munkaidőnek és a minimálbér, ami 60.236.- FT szintjére való
felemelést 2/3-dal szaazzák meg a parlamentben. A legalsóbb
minimálbér, ami 60.236 Ft, nettó 75.000 Ft-ra emelje fel a kormány.
Lázár János Fidesz frakcióvezető úr a képviselők, a miniszterek,
államtitkárok, 98 %-os adójukat be kell fizetni a Fidesz-KDNP
kormánynak, akkor ezek a családok mind elesnek attól, amit
felajánlanának nekik. Kiváncsi leszek, hogy hányan fognak panasszal
fordulni Lázár János képviselő úrhoz, mert az utcára kerültek télen a
lakbérüket, gázukat fizetni nem tudták és kikapcsolták a gázt,
villanyt a szolgáltatók. Előzzük meg a bajt. Orbán Viktor
miniszterelnököt tisztelettel arra kérem, ahogy említette, itt az idő,
rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok. Mindenki
választhat, demokráciában élünk. Ha a kormány nem tud segíteni
anyagilag a családokon, akkor legalább akik segítenének, azokat ne
akadályozzák. Mindenki véleménye számít, a hajléktalanoké,
családosoké, 1-10 gyermekes családanyák, családapák, alapítványok, a
keresztény Magyarország nevében kérem, vonja vissza javaslatát. Nem
tudom, látta-e Lázár János frakcióvezető úr a Schindler listáját, című
filmet, amikor a főszereplő azt mondta, mennyi életet menthetett volna
meg, ha kocsiját is eladta volna, és még sírt is. Ha nem nyújtom a
maximumot a választó polgárokért, én bizony lemondanék, mert esküm is
arra kötelez. 2011-től a Fidesz-KDNP kormány elmondása szerint egy
számjegyű lehet a gázár emelés. Annyit jelenthet, hogy 2010. november
9-én 1 m3 gáz 128 Ft az egy számjegyű emelés 9 %-os lehet, 128 Ft + 12
forint összeadva 140 Ft lehet + a gázművek minden gázfogyasztónak úgy
tudom, 800 Ft kezelési költséget számít fel egy hónapban egyszer.
Kérdezem, ez brutálisan sok. Fidesz-KDNP kormány azt mondta, jövőre
emelhetik a gáz árát, igazat mond, 2011. január 1-től miért emelnék
2010. december 15-től az igazi fűtési szezon kezdődik, 2011
januárjában folyik be az első nagyobb gázár fizetés az állam
kasszájába. Azt kevesen hiszik el, hogy majd csak 2011. novemberben
lesz gázár emelés. Lázár János frakcióvezető úr remélem, átgondolja
javaslatomat. Amennyiben levelemben kért dolgokat teljesíteni nem áll
módjában, Orbán Viktor miniszterelnök urat arra kérem, bírja jobb
belátásra Lázár Jánost, hogy az ország legszegényebb rétegei is
rendezni tudják közüzemi tartozásaikat.

Tisztelettel, köszönettel: Kocsis Tamás

dr Ván Lajos

Tisztelt Elnök úr! Kedves Zsolt!
Irodánk a Ván Iroda Kft. 10 éve gyakoroljuk, amikor arra szükség volt a fenti gyakorlatot és eddig nem okozott összeütközést az APEH-el Van egy más gondunk, ha megengeded elmondom:
Visszaigénylés áfában és az APEH az ART 46§./3/ bekre hivatkozva elutasítja a kiutalást,fellebbezünk és a II.fok nekünk ad igazat és megsemmisíti a határozatot. Az I. fok nem "nyugszik" és újra hoz az első fokú megsemmisítő határozat után 45 nappal egy "új" határozatot szintén az ART 46.§.(3) -ra hivatkozva nem utal. Lehet egy ügyre amelyet az államigazgatás másodfokon, mint törvénytelent megsemmisít újra indítani az eljárást ugyanarra a jogszabályra hivatkozással, amire már egyszer az megbukott? Köszönöm a szíves válaszodat: dr Ván Lajos

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink