adozona.hu
APEH-magyarázatok kettős céllal
//adozona.hu/archive/20070501_adorefor_apeh_magyarazatok
APEH-magyarázatok kettős céllal
Tetszik
Az adóreform életbeléptetésével gyökeresen megváltozott az adóhatósági magatartás. A beindított Adó- és Ellenőrzési Értesítő c. szaklapban (AEÉ) (mintegy közlönyszerűen) a gyakran felvetődő vagy más okból érdekes jogértelmezéseket az adóhivatal közzéteszi, mégpedig kettős céllal. Erről olvashatunk Vámosi-Nagy Szabolcs legújabb kommentárjában.
Az adóreform életbeléptetésével ezen a téren is gyökeresen megváltozott az adóhatósági magatartás. A beindított Adó- és Ellenőrzési Értesítő c. szaklapban (AEÉ) (mintegy közlönyszerűen) a gyakran felvetődő vagy más okból érdekes jogértelmezéseket az adóhivatal közzéteszi, mégpedig kettős céllal. A jogkövető magatartásra törekvő adózó tájékoztatására, másrészt a ma már tizennégyezernél több adóhivatali dolgozó számára a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében. Soha senki nem is gondolta, hogy ez jogszabály vagy más jogalkotási igényű intézkedés lenne.
2004. májusában egy ilyen tájékoztatást támadtak meg az Alkotmánybíróságnál azzal, hogy az alkotmánysértő. Nem a törvényt, amelyet gyakorlatilag megismételt az APEH adózási kérdésre készült tájékoztatójában, hanem a tájékoztatót. Az Alkotmánybíróság (AB) befogadta a beadványt, majd 2007. áprilisában (!) döntött. No, nem az alapkérdésről – jelesül: hogy a SULLINET szja kedvezményt igénybe veheti-e a nevelő szülő -, hanem arról, hogy a „tájékoztató kiadása alkotmányellenes, ahhoz joghatás nem fűződik.
” Ez utóbbival semmi gond, senki nem állította, hogy annak bármilyen joghatása lenne (340/B/2004.AB.határozat). Azt azonban vitatnám, hogy bármilyen esetjogi, értelmezési – a köznapi értelemben vett – tájékoztatási igényű közlemények kiadása alkotmányellenes lenne. Ezeket ugyanis reális igény kielégítése céljából adják ki, valamint az apparátus jogértelmezési gyakorlatának egységesítése céljából. Nem véletlen, hogy három alkotmánybíró különvéleménye kíséri a döntést, amelyek közül számomra dr. Bragyova András különvéleménye a legmeggyőzőbb.
És még valami: Más korábbi alkotmánybírósági döntések okán 2004. áprilisától ezek az értelmezések a következő címszót követően jelennek meg az AEÉ-ben: „Adózói kérdésekre adott válaszok ismertetése. Ezen szakmai vélemények nem minősülnek jogszabálynak, az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért alkalmazásuk az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező.”
Ha még így sem jó – kár, hogy az AB döntés erre nem is utalt – nagy baj lesz. Az adójog egyébként is kaotikus helyzetben van (idén már négyszer módosult például az szja törvény!), s ezekre a jogértelmezésekre igenis szükség van. Ráadásul az Adózás rendjéről szóló törvény tájékoztatási kötelezettséget ír elő az adóhatóságnak (Art.1§(5) bek.). Akkor ezt egyesével, minden adózónak írt levéllel fogja megtenni? Tavaly az ombudsman általános helyettese azért marasztalta el az adóhatóságot, mert az évközi 1-1 százalékos felajánlási törvény módosításáról úgymond nem adott ki széleskörben tájékoztatót (egyébként kiadott). Ha kiadja, akkor meg alkotmányellenes? Van sapkája vagy nincs sapkája?
Egyébként is kezd érdekesen alakulni az AB adóügyi ítélkezése, amelynél érdemes felfigyelni arra a körülményre, hogy a testület ezen a téren sohasem egységes, 3-4 különvélemény szinte mindig előfordul. Azért bízzunk abban, hogy a jogi hatás nélküli tájékoztatók kiadása nem sérti az Alkotmányt, viszont a mindennapokban fontos segítséget nyújtanak a jogban járatlanoknak, avagy a jogban kevésbé járatosoknak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
