Béren kívüli juttatás: összegek és szempontok

Megosztás Tetszik

Mekkora összegben adható cafeteria? A távozó munkavállalótól visszakérhető a kiadott béren kívüli juttatás? Milyen szempontok alapján célszerű átalakítani a cafeteria-rendszert? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, a Sodexo válaszol.

Munkavállalónknak éves bérletet adtunk, de időközben távozik a cégtől. Ezt vissza lehet kérni? És a felmondási időre jár neki? Kiköthetjük a cafeteria-szabályzatban, hogy felmondási időre már nem jár béren kívüli juttatás?

Azoknál a cégeknél, ahol cafeteria-rendszer működik, ott a szabályzatban kell rögzíteni a jogosultságokat, ide értve a be- és kilépés esetét is. Általános piaci tapasztalat, hogy a korrekt elszámolás érdekében a kiadott juttatást az eltöltött idővel arányosan szokták elszámolni, és a fizetésből levonni. Amennyiben a cafeteria-szabályzat nem rendelkezik erről, vagy a juttatást nem cafeteria-rendszerben kapta a munkavállaló, akkor figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyvét. Eszerint „a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet”.

Szeretnénk átalakítani a cafeteria-rendszerünket a cégnél, de nincs pénzünk tanácsadókra, és amúgy is kis cég vagyunk. Tudnak tanácsot adni, hogy melyek azok a szempontok, amelyekkel a cég és a munkavállaló is a legjobban jár?

A cafeteria rendszert érdemes a dolgozók egyéni preferenciái szerint kialakítani, és olyan juttatásokat kínálni, amely illeszkedik életmódjukhoz. Például az idősebb kollégák jobban értékelik a nyugdíjpénztári hozzájárulást, mint az internet utalványt, ezzel ellentétben egy fiatal alkalmazott számára komoly segítséget jelenthet például a helyi bérlet szolgáltatás.

A munkáltatónak nincs könnyű dolga, ha alkalmazottai különböző korúak és anyagi helyzetük is jelentősen eltér egymástól. Ekkor ugyanis a legnehezebb összeegyeztetni az igényeket. Legcélszerűbb, ha a munkáltató csak a béren kívüli juttatásokra személyenként elkölthető költségkeretet határozza meg, illetve a választható juttatások listáját állítja össze, és a dolgozó maga alakítja ki a legoptimálisabb juttatási csomagot.

A munkáltató szempontjából pedig figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat. Az idei évben a béren kívüli juttatásokat három kategóriába soroljuk: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek. A kedvezményes adózású juttatásokat 25 százalék adó, míg a normál adózású elemeket 97,89 % adó sújtja. A kedvezményes körbe tartozik a melegétel utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk és a pénztári befizetések. Normál adózású körbe került például a hidegétkezési utalvány, az ajándék utalvány vagy a kultúra utalvány. A munkáltató alapvetően három féle lehetőség közül választhat. Az első, hogy nem növeli a költségeket az előző évihez képest, és a dolgozó nettó juttatása az adó összegével csökken.

A másik lehetőség, hogy megtartja nettó értéken az eddigi juttatást, és az adó összegének megfelelően, vagy akár afelett is növeli a költségeket, vagy pedig csökkenti a költségkeretet, és ezzel a cafeteria mértékét.

Mekkora összegben adhatok cafeteriát a munkavállalómnak?

A cafeteria mértékének nincsen maximalizált értéke, azonban a cafeteria rendszerben egyes elemeknek már igen. A béren kívüli juttatásokat jelenleg három kategóriába sorolhatók: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek.

Adómentes az internet utalvány, amely számla ellenében korlátlan mértékben adható. A kedvezményes adózású elemek közül a melegétel utalvány értékhatára 18 000 forint havonta, az iskolakezdési támogatás pedig évente 22 050 forint értékben adható. A normál adózású elemek a 97,89 százalékos adó megfizetése mellett korlátlan mértékben adható.