A franciáknak legalább 41,5 fél évet kell dolgozniuk a nyugdíjért

Megosztás Tetszik

Franciaországban a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges járulékfizetés időtartama fél évvel megemelkedik - jelentette be kedden egy rádióinterjúban Xavier Bertrand munkaügyi miniszter. Az intézkedés az 1955 után születetteket érinti, akiknek ezentúl legalább 166 negyedév, azaz 41,5 év munkaviszony után jár majd a nyugdíj.

A jövő év elején hatályba lépő intézkedést az év vége előtt kiadásra kerülő rendeletben vezeti be a kormányzat.  
   
Az intézkedésről alig négy nappal azután döntött a francia kormány, hogy hatályba lépett a hatalmas tüntetések közepette tavaly elfogadott nyugdíjreform, amelynek legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár 2018-ig fokozatosan a jelenlegi 60-ról 62 évre emelkedik. Teljes összegű nyugdíjra jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41 év munkaviszonnyal vált volna jogosulttá a munkavállaló. Az új rendelet értelmében ez 41,5 év lesz a jelenleg 56 évnél fiatalabbak számára. 
   
A munkaügyi miniszter a rendelet útján történő intézkedést azzal a 2003-ban megszavazott törvény alkalmazásával indokolta, amely a járulékfizetés időtartamát 163 negyedében határozta meg az 1951-ben született generáció számára, 164-ben az 1952-eseknek és 165-ben az 1953-ban és azután születetteknek. A 41,5 évre való áttérés eredetileg csak az 1958 után születetteket érintette volna. A törvényben azonban az is szerepel, hogy a járulékfizetésnek a születéskor a 60 év felett várható élettartam függvényében kell változnia. "Ez az elv vezetett minket most arra, hogy 41-ről 41,5-re emeljük azt (2012-től) - hangsúlyozta Bertrand. Hozzátette: "Miután tovább élünk, logikus, hogy egy kicsit tovább is dolgozzunk".
   
A nyugdíjreformot kiegészítő újabb intézkedés értelmében tehát 62 éves nyugdíjkorhatár és 41,5 év járulékfizetés szükséges a teljes összegű nyugdíjhoz. 
   
Az ellenzéki szocialisták nevében a jövő évi elnökjelöltségre is pályázó Arnaud Montebourg a legnagyobb szakszervezeti tömörüléshez, a CGT-hez hasonlóan "igazságtalan reformnak" nevezte a nyugdíjakat érintő újabb intézkedést. A CGT szerint a döntés elsősorban az olyan munkavállalókat bünteti, akik rövidebb ideig vagy pedig részmunkaidőben dolgoztak.