Amennyben az APEH a hatályos jogszabályokhoz igazítaná az átminősítési módszerét, jogkövetőbb magatartásra bírhatná az adófizetőket. De pontosan mi az, amin kéne változtatnia?

Az adóhatóság - emlékeztet Angyal József egy korábbi esetre -  10 milliós bruttó bevételre 9,5 milliós szankciót állapított meg az ingó értékesítés átminősítése kapcsán. Amennyiben az APEH átminősítési módszerét a hatályos jogszabályokhoz igazítaná, ez az összeg körülbelül 3,5 millióra csökkenne. Egy ekkora szankciónak van visszatartó ereje, míg a 9,5 milliónak inkább megtorló jellege van, ami a szakértő szerint nem egy „szolgáltató adóhatóságra” vall.

Az adóhatóságnak tehát nem ártana pontosítania az internetes ingó értékesítésre kidolgozott központi módszertanát, miután az áfa- és a személyi jövedelemadó törvény eltérően határozza meg az üzletszerűség fogalmát - húzta alá Angyal József. Egy tevékenység az áfa törvény szerint lehet üzletszerű, míg az Szja törvény szerint nem minősül üzletszerűnek. Ha egy törvény egy fogalmat pontosan meghatároz, akkor attól eltérni egy másik törvényre hivatkozással nem lehet. A Tb törvényre hivatkozva például nem lehet az szja törvény szerinti minimálbér fogalmát másként értelmezni. Ugyanez a helyzet az üzletszerűség fogalmával is.

Amennyiben tehát a „magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként nincs lehetősége az adólevonásra, akkor a tevékenysége ingó értékesítés marad függetlenül az áfa szerinti minősítésétől. Emiatt az egészségügyi hozzájárulás felszámítása sem jogszerű. Ha az áfatörvény alapján az adóhatóság üzletszerűnek ítéli meg az szja szerint ingó értékesítési tevékenységet, akkor becsléssel áfa alapot határozhat meg, amelytől akkor térhet el a magánszemély, ha azt hitelt érdemlő adatokkal bizonyítja. Nem árt tudni, hogy a bizonyítási kötelezettség csak a becslés után fordul meg. Addig az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslési módszere valószínűsíti az áfaalapot.

A cikk itt folytatódik.