Az MTV Ma reggel című műsorában néhány nappal ezelőtt Papp István APEH főosztályvezető cáfolta, hogy lenne valóságalapja annak, hogy az internetes ingó értékesítés után a törvényben foglalt adó akár tízszeresét is felszámítanák.

Itt elolvashatja azt a két határozatrészletet, amelyek hitelesen alátámasztják az Adózónán korábban megjelent írást. Idézet az APEH határozatból: „Adózó bevallása szerint tárgyévben (…) ingó értékesítésből 2.321.811 forint jövedelemben részesült. (…) A revízió szerint adózó tévesen szerepeltette ingó értékesítésként az elektronikus kereskedelemből származó bevételét, mivel az szja törvény 58.§ (8) bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kel alkalmazni.”

Tehát az APEH a bevallott ingó értékesítést átminősítette üzletszerűség címén. Az személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény pontosan meghatározza, hogy mi minősül üzletszerűnek szja vonatkozásában. Ezt a közzétett második határozat 7. oldalán olvashatjuk: „E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha (…) az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyként az adólevonási joga megnyílik.”

Ugyanezen határozat 6. oldalán az indoklás egyértelműen tartalmazza, hogy az imént idézett üzletszerűségi feltétel nem teljesül. „… megállapítottuk, hogy szabályszerűen adóalanyként történő bejelentkezésnek nem tett eleget, ezért az adózót adólevonási jog tárgyidőszakra nem illeti meg.”

Az idézett mondat alapján jogszerűtlen az ingó értékesítés átsorolása önálló tevékenységből származó jövedelemmé és ebből következően a 11 százalék eho felszámítása. Adószám hiányában gyakoriságtól és értékhatártól függetlenül az szja-törvény szempontjából nem teljesülnek az üzletszerűség feltételei.

Angyal József okleveles adószakértő