Az adóalap-kiegészítés, a minimálbér emelése és a cafetéria megadóztatása három olyan változás 2010-ben, amely nemcsak a dolgozók megélhetését befolyásolja, hanem a cégek működésére is hatással van. Számítási példák, szakértői vélemények.

Az idei évben 71 500 forintról 73 500 forintra emelkedett a minimálbér és 89 500 forintra duzzadt a garantált bérminimum összege. A több néha kevesebb, már ami az adózást és a járulékfizetést illeti: az olyan társadalombiztosítási kötelezettségeknél ugyanis, mint a minimumjárulék-fizetés, illetve a biztosítási kötelezettség elbírálása csak februártól kell a 73 500 forintot alapul venni.  Január hónapra még a december 1-jén hatályos minimálbérrel, tehát a 71 500 forinttal számolunk - olvasható a jogszabályban. A magasabb minimálbér után ráadásul kevesebb személyi jövedelemadót (szja) is kell fizetni, igaz, csak munkaviszonyban - hangsúlyozta lapunknak Angyal József okleveles adószakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az adójóváírás miatt 70 ezer forint jövedelemig nem kell adózni (tavaly ez az összeg még 63 ezer forint volt).

Lényeges változás, hogy az szja számításánál 2010-től figyelembe kell vennünk az adóalap-kiegészítést, ami jelentősen átírja a jövedelem utáni adózási szabályokat - figyelmeztet Angyal József. Az idei minimálbérrel számolva ugyanis éves szinten 882 ezer forintos éves jövedelem után tavaly még 18 százalékot (158 760 Ft) adóztunk volna, 2010-ben pedig már az adóalap-kiegészítéssel együtt 1 120 140 forint adóalap után 17 százalékos adót (190 424 forint) fizetünk, vagyis  31 664 forinttal többet, mint 2009-ben kellett volna ugyanekkora jövedelem mellett. Jól járnak viszont, akik munkaviszonyban keresnek a minimálbérnek megfelelő összeget: ők - az adójóváírás következtében - ugyanis idén 13 456 forinttal kevesebbet adót fizetnek, mint 2009-ben ugyanekkora összeg után.

A cikk folytatását olvassa el a hvg.hu-n.