Közvélemény-kutatási eljárások, e-banking fejlesztések vagy különféle biztosítási modellek kialakítása is elég ahhoz, hogy kevesebb adót fizessen egy cég. Kevesen ismerik, még kevesebben használják ki a kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezményeket, pedig érdemes.

Közvélemény-kutatási eljárások, e-banking fejlesztések vagy különféle biztosítási modellek kialakítása is elég ahhoz, hogy kevesebb adót fizessen egy cég. Kevesen ismerik, még kevesebben használják ki a kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezményeket, pedig érdemes.Ahogy a médiában az új közvélemény-kutatási eljárások kialakítása,  a bank- és biztosítási szektorban az e-banking és a biztosítási modellek fejlesztése is K+F tevékenységnek minősül. A nemzetközi adatok szerint a bérköltség másfél százaléka minősül K+F kiadásnak ezekben az ágazatokban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különféle e-banking és biztosítási modell fejlesztése ennyi megtakarítást jelentenek a cégeknek - hangsúlyozta Kövesdy Attila hozzátéve Magyarországon ennél többet is spórolhatnak a cégek az említett szektorokban. Vannak olyan iparágak, ahol akár a teljes árbevétel 20 százalékát is elérheti a k+f tevékenységhez kapcsolódó elismert költségek aránya. A legmagasabb ez az arány az IT-szolgáltatások és a high-tech gyártás területén, de a telekommunikáció, a gyógyszeripar és a légiközlekedés iparágakban is eléri a 10 százalékot a Deloitte adatai szerint.

A kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő költségeiket több adónemben is leírhatják a magyar vállalkozások, ám a szakértő szerint gyakorlatban többségük nem él ezekkel a lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran a vállalatuk által végzett k+f tevékenység mértékéről sincs pontos képük.