hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változások az szja-törvényben: kire nem vonatkoznak?

  • dr. Marosi Andrea

A 2010-es személyi jövedelemadó törvényben és a TB (Eho) törvényben egy-egy teljesen új fogalmat vezettek be. Fontos, hogy bár ezek a fogalmak a teljes munkavállalói kört lefedik, a törvény rendelkezést csak az egyéni vállalkozói kivét összegére, illetve a társas vállalkozás személyes közreműködői díjára tartalmaz. Nem érinti a változás a veszteséges (nem képződik osztalékalap) vállalkozásokat, illetve azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek. Az alkalmazottak jövedelmét, járulékalapját sem érintik a törvény rendelkező részei. Mi a törvénymódosítás lényege?

hirdetés
hirdetés

Amennyiben a személyes közreműködői díj (egyéni, társas vállalkozó) nem éri el a piaci díjazást, akkor az osztalék terhére át kell csoportosítani a jövedelmet a piaci díjazás összegéig. Tehát, osztalék helyett a legalább a piaci díjazást kell elérnie a közreműködői díj aznak kell a  jövedelmet felvenni, illetve járulékot fizetni. Ha a vállalkozó év közben felvett személyes közreműködői díja nem éri el a piaci díjazást és így a különbözet járulékalapot sem képez, akkor évvégén a díj-kiegészítés után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozó nyereséges, de nem vesz fel osztalékot, akkor 27 százalék eho -t kell fizetni azután a díjkiegészítés után, amit osztalékként „meg lehetett volna állapítani”.

A jogalkotói szándék világosan látható: arra akarja kényszeríteni a személyesen közreműködő tagot, hogy nyeresége terhére magasabb jövedelmet számoljon el és így több szja –t és járulékot fizessen a törvény erejénél fogva. A jogalkotó feltételezése, hogy a vállalkozások személyesen közreműködő tulajdonosaik részére nem a piaci díjazásnak megfelelő jövedelmet fizetik. 

De miért is kellene a vállalkozónak piaci díjazású munka-jövedelmet felvennie? 

A vállalkozás célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A személyes közreműködés a társaság javára végzett hasznos munka, de általában a főtevékenység körében nem teljeskörű, mert nem biztos, hogy a személyes közreműködő napi nyolc órában végzi a főtevékenységet. A vállalkozó a személyes közreműködői díja mellett osztalékot is felvehet. A most elemzett törvénymódosítás a piacgazdaság elveivel ellentétes és biztosan nem válsághelyzetben kellene meglépni. A vállalkozó többek között személyes közreműködői díjának csökkentésével alkalmazkodhat a válsághoz. Próbálja nyereségét növelni a vállalkozás céljának megfelelően. A TB törvényben meglévő minimum járulékalap eddig is biztosította egy elvárt járulék befizetését akkor is, ha a személyes közreműködői díj felvételére nem került sor. A személyes közreműködői díj felvételére kötelezés az osztalékalap terhére, ellentétes a piacgazdaság elveivel.

A szabályok bár az arányos közteherviselést szolgálják, az ellenkező hatást érnek el, miután egy vállalkozói rétegre rákényszerítenek egy vélelmezett adóalapot. Igaz, hogy a törvény rafinált, hiszen az egészségügyi hozzájárulás nevű "rendszeridegen" adót alkalmazza, amely a kitűnő példája annak, hogy lehet az állam adóztatási jogkörét leleményesen kihasználni - hangsúlyozta Ruszin Zsolt, a magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ezért  szerintre kétséges, hogy a rendelkezés alkotmányellenes lesz, miután csak magyar lakóhellyel rendelkezőkre vonatkozik majd. Fontosabb,  mint mondta, hogy a szabály társas vállalkozók esetében könnyedén kijátszható, hiszen személyesen közreműködni nem kötelező. Helyette lehet a tag megbízott is. Ehhez módosítani kell a társasági szerződést, de azt nem kell ügyvéden keresztül a cégbíróságnak beküldeni, elég csak egyetlen oldalnyi, a többség döntését tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv.

Megvalósul-e a jogalkotó célja?

Az új fogalom a személyi jövedelemadó törvényben. „A tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”. A Tb-törvényben a minimum járulékalap fogalma változott az egyéni vállalkozói kivétnél, illetve a személyes közreműködés díjánál azok piaci díjazására. (munkavállalók minimum-járulékalap fogalma nem változott!)  „A tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”. A megfogalmazásban jól látszik a jogalkotó bizonytalansága. Háromféleképpen (tevékenységre jellemző kereset; tevékenység piaci értéke; piaci viszonyoknak megfelelő díjazás) is megpróbálja megfogalmazni, hogy mennyi díjazást kellene felvenni a vállalkozónak, illetve mekkora legyen a minimum-járulékalap. A módosító indítványok megszavazása után még volt egy törvényi vélelem a „főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”-ra. Ezt a jogalkotó kihúzta a végszavazás előtt a fogalom magyarázatból „fogalom pontosítás”-ra hivatkozva. 

A változtatás indokolt volt. A jogalkotó észlelte, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett adatok országos statisztikai átlagértékek, ezért nem tekinthetők piaci díjazásnak. A zárószavazás után egy furcsa helyzet állt elő. A törvény még csak vélelmet sem tartalmaz a „piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”-ra. A pénzügyminiszter kijelentése, miszerint az adóhatóság utólag közzéteszi majd a piaci díjazást, nem járható út. A piaci ár fogalma ugyanis csak termékre és szolgáltatásra alkalmazható. A tevékenységre jellemző piaci díjazás fogalma azonnal értelmét veszti, amikor személyhez próbáljuk kötni.  Például egy fodrász főtevékenység statisztikai átlagértékét meg lehet határozni, de a magánszemély képzettségét, nyelvtudását, gyakorlatát figyelembe véve a piaci díjazást csak és kizárólag az egyéni vállalkozó illetve a társas vállalkozás tudja meghatározni saját személyes képességeit értékelve. Az adóhatóság nem rendelkezhet a magánszemély „értékelésével”, így a piaci díjazást sem tudja megállapítani. Ezzel a jogalkotó is tisztában van, ezért tartalmazza azt a törvény, hogy az egyéni vállalkozó az adóbevallásában maga állapítja meg a „kivét-kiegészítés” összegét, a társas vállalkozásnak a „személyes közreműködői díj-kiegészítés” összegéről tárgyévet követően január 31-ig kell igazolást kiadni a személyesen közreműködőnek.

Sok hűhó semmiért!

A leírtak alapján egy placebo hatású törvénymódosítás készült. Lesz, aki megijed és megpróbálja meghatározni saját piaci értékét (placebo-hatás). Általában az egyéni vállalkozónak illetve a társas vállalkozó személyes közreműködőjének célszerű a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködői díj összegét „piaci díjazásnak” feltüntetni. Az adóhatóság érdemben ezt nem vitathatja, mivel a törvény vélelmet nem állít fel. A „piaci díjazás” fogalmát a jogalkotó egyáltalán nem, illetve olyan túlzottan tágan határozta meg, hogy a vállalkozók szinte teljes egészében saját belátásuk szerint hozhatnak döntést. Ha az adóhatóság törvényi felhatalmazás nélkül vélelmet állíthatna fel, ez ugyanúgy megnyitná az utat a szubjektív jogalkalmazás előtt, mint amikor a jogalkotó nem közérthetően fogalmazza meg a jogszabályt. Mindenesetre érdemes lenne a jogalkotónak elgondolkodni azon, hogy járható út-e a pongyolán meghatározott fogalom (adójogi tényállás) adóhatóság általi tartalom kitöltése? A pénzügyminiszter ugyanis ezt nyilatkozta az ingatlanadó forgalmi értékével illetve a tevékenység piaci díjazásával kapcsolatosan is: „rövidesen az APEH egyedi tájékoztatással, tartalommal tölti fel a törvényi fogalmakat”. 

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X