hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Európai részvénytársaság: határon átnyúló tevékenysegek egy cégben

  • dr. Marosi Andrea

Lassan négy éve, 2004. október 8-tól Magyarországon, a többi EU tagállamhoz hasonlóan, a vállalkozások egy része számára elehetőség van olyan gazdasági társasági forma választására, amelyik igazán európai, és nem az egyes tagállamok jogrendszerében gyökeredzik. Miért jó ez és mit kell tudni róla? Mik az alapítás főbb szabályai és mikor érdemes ilyet alapítani? Cikkünkből megtudhatja.

hirdetés
hirdetés

Az új társasági forma az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea - SE), közel harminc éves jogalkotói munka eredményeként jött létre. A hetvenes években számos tagállam erősen akadályozta, illetve korlátozni akarta ennek a társasági formának a bevezetését, - a jogszabálytervezet jó néhány változtatáson ment keresztül az Európai Unióban, - végül a XXI. század elején megszületett az Európai Részvénytársaságról szóló európai uniós rendelet, illetve a munkavállalók részvételéről szóló irányelv.

Ez a két jogszabály - a megfelelő nemzeti (tagállami) szabályokkal együtt - egy időben lépett hatályba minden EU-tagállamban. Meglehetősen komplex - európai uniós és tagállami - szabályrendszeren keresztül teremt a vállalatok számára választási lehetőséget abban, hogy a tevékenységüket a tagállami keretek között elérhető társasági formában, vagy pedig az új, Európai Részvénytársaság keretei között kívánják-e folytatni.

Az Európai Részvénytársasági forma (SE) a fentiek alapján tehát egy olyan uniós vállalkozási forma, amely megvalósítja a vállalkozások mobilitását az Európai Unió tagállamainak keretén belül, melynek elınyeit elsősorban az unió területén működő,regionális terjeszkedési stratégiát folytató vállalkozások aknázhatják ki leginkább.

Az Európai Részvénytársaság biztosítja a lehetőséget, hogy a különböző tagállamokban már működő társaságok határokon átnyúló struktúrává szerveződjenek, tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák.

Melyek az alapítás főbb szabályai?
• bármely tagállamban alapítható,
• a székhely szerinti ország cégbírósága jegyzi be a vállalkozást,
• holdingtársaság már meglévő társaságok egyesülésével jön létre,
• alapítható közösen létrehozott leánycégként is,
• jegyzett tőke minimuma 120 000 euró (kb. 30 millió forint)

Mely esetekben érdemes Európai Holding Társaságot alapítani?
• ha a cégcsoportnak már létezik több tagországban cége
• a cégcsoport egységes működését / vezetését biztosító módszerek bevezetését célozzák meg a tagvállalatok
• adókoordináció és tervezés lehetőségével szeretnének élni
• egyszerűbb áfa-szabályok alkalmazása a több tagországban működő cég esetén az egy társaságban koncentráltság miatt

A vállalkozási forma az európai identitáson és semlegességen túl számos előnyt tartogat akár adózás szempontjából is a határon átívelő tevékenységek számára. 

A következőkben néhány példát sorolunk fel, hogy mely esetekben és hol érdemes egy magyarországi befektetőnek, vállalkozónak európai részvénytársaságot alapítania.
• Néhány tagországban lehetőséget biztosít az adórendszer a más tagországokban keletkezett fiókcégek nyereségének / veszteségének beszámítására (pl. Ausztria). Amennyiben az üzleti tevékenység beindításakor az egyes országokban lévő fiókok veszteséges mőködésére lehet számítani, célszerű olyan országban székhelyet választani, ahol ez a veszteség betudható.
• A licensz, know-how, kamat a legtöbb esetben a székhely szerinti országban adózik, így ha a vállalkozás rendelkezik ilyen bevételekkel, olyan országot célszerű székhelyként választani, ahol az ilyen jövedelmek után fizetendő adó (az ún. withholding tax) 0 százalék.
• Az Európai Részvénytársaság a bejegyzés helye szerinti adóilletőséggel bír, tehát alapvetően abban a tagállamban adózik, ahol a székhely található. A kettős
adózás elkerüléséről szóló egyezményeket azonban fontos figyelembe venni, mivel a külföldi telephelynek betudható nyereség többnyire a fekvés helye szerinti államban adóztatható.

Ferencz Gyöngyi
VGD

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Színházbérlet megosztása több munkavállaló között

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X