hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: nyugdíjpénztár, minimálbér, járulékok

  • adozona.hu

Ha 10 éve létesített önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságomat megszüntetem, és felveszem az összegyűlt összeget, mennyi adót kell utána fizetnem? Amennyiben minimálbért kapok és a nyugdíjamat is szeretném megkapni, milyen levonásokra számíthatok? Egyéni vállalkozói igazolványom van, de nincs bevételem, fizetnem kell akkor is a 4350 forint egészségügyi járulékot?

hirdetés
Ha 10 éve létesített önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságomat megszüntetem, és felveszem az összegyűlt összeget, mennyi adót kell utána fizetnem?
Amennyiben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét (azaz a tagsági jogviszony kezdetétől számított tíz évet) követően az ön részére történő kifizetést nem nyugdíjszolgáltatásként teljesíti, akkor ezzel összefüggésben önnek a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 28. § (8) bekezdése alapján adóköteles egyéb jövedelme keletkezik a következők szerint. 

A kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő második évtől kezdődően évente 10-10 százalékkal csökkentett része minősül egyéb jövedelemnek. Így a kötelező várakozási időszak leteltét követő tízedik évet követően kifizetett összegeket a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, vagyis a 21. évtől adómentes a kifizetés. 

Azonban a 2007. december 31-ét követően a nyugdíjpénztár által jóváírt tételek nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetése esetén az adóköteles rész csökkentése csak azokra az összegekre alkalmazható, amelyeknek a befizetésétől számítva a kifizetéséig már 10 év eltelt. A rendelkezés szerint elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni. 

Az előzőek alapján tehát, önnek egyéb jövedelem jogcímén keletkezik adókötelezettsége. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, vagyis utána az adótábla szerinti adót kell megfizetni.

Jelenleg egyén vállalkozó /egyszemélyes/ evás vagyok. Egy hónap múlva elérem a nyugdíjkorhatárt, és ezt szeretném is igénybe venni 45 év munkaviszony után. A vállalkozásomat kiegészítő tevékenységként szeretném tovább folytatni, az a kérdésem, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban? 
Amennyiben az egyéni vállalkozó részére nyugdíjat állapítanak meg, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. A változásról a 08T101E bejelentő és változás-bejelentő lapot kell benyújtani. A kiegészítő tevékenységet folytató eva adózó egyéni vállalkozó továbbiakban nem a 0858-as bevallás beadására kötelezett, hanem a „43-as” bevallást kell beadnia. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. 

Amennyiben Ön egyéni vállalkozását kiegészítő tevékenységként kívánja folytatni, az sem a személyi jövedelemadó, sem az egyszerűsített vállalkozói adó szempontjából nem jelent változást, vagyis továbbra is a bevétele 25 százalékát kell egyszerűsített vállalkozói adó címén bevallania és megfizetnie, és az adóév során a bevétele továbbra sem haladhatja meg a 25 millió forintot.

Amennyiben minimálbért kapok és a nyugdíjamat is szeretném megkapni, milyen levonásokra számíthatok?
Tényleg igaz-e, hogy minimálbérnél nem vonják össze a nyugdíjammal az adóalapot?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 3. § 72. pontja alapján a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. 

Ha a magánszemélynek kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén keletkezik jövedelme, adóbevallást nem kell benyújtania, amennyiben azonban a magánszemély egyéb összevont adóalapba tarozó jövedelmet is szerez (jelen esetben ilyen a munkaviszonyból származó jövedelem), akkor a szja-törvény 34. § (1) bekezdése értelmében az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni. 

Az előzőek alapján, tehát mind a munkabér mind a nyugdíj az összevont adóalap részét képezi, azonban amennyiben Önnek az adóévben az éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 millió 250 ezer forintot, akkor az adójóváírást teljes összegben érvényesítheti, abban az esetben, ha az éves összes jövedelme ezt az értékhatárt meghaladja, de nem éri el a 2 millió 762 ezer forintot, akkor Ön jogosult az adójóváírás csökkentett összegű igénybevételére. 

Amennyiben a nyugdíjas magánszemély munkaviszonyban áll, a járulékalapot képező jövedelme után (levele szerint a minimálbér után) 9,5 százalék nyugdíjjárulék, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Nyugdíjas vagyok, van munkaviszonyom, melyből vonják a törvény szerinti járulékokat. Van egyéni vállalkozói igazolványom, de nincs bevételem. Fizetnem kell akkor is a 4350,- Ft/hó egészségügyi járulékot, és ha igen, milyen kóddal és melyik számlára?
A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét. Kivét hiányában nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, de az egészségügyi szolgáltatási járulékot igen.
Mentesül az egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát szünetelteti. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot 124 kóddal az APEH Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára kell befizetni, a HU89-10032000-06056229-00000000 számlaszámra.

Ha fizető vendéglátó engedélyt kiváltom magánszemélyként (nincs más munkaviszonyom, nem vagyok nyugdíjas, jelenleg aktív korú, nem foglalkoztatottként rendszeres szociális segélyben részesülök, így az egészségbiztosítónál biztosított vagyok) milyen járulékokat (tb, nyugdíj) kell fizetnem?

Amennyiben a magánszemély adószám birtokában tételes átalányadózóként végzi a vendéglátó tevékenységet, biztosítási kötelezettség hiányában járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, azonban a magánszemély százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, amely a tételes átalányadó 20 százaléka.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Besorolás 2.

Bagdi Lajos

Adótanácsadás Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Katás cseden

Széles Imre

tb-szakértő

Tb – csekkes befizetés

Széles Imre

tb-szakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X