adozona.hu
Mit ne tegyen az eladósodott vállalkozó?
//adozona.hu/archive/20080428_apeh_tartozas_fiktiv_fantom
Mit ne tegyen az eladósodott vállalkozó?
Tetszik
Adóhatósági ellenőrzés alanya és büntetőügy szereplője is lehet az a kisvállalkozó, aki úgy szeretne megszabadulni tartozásaitól és a tartozásokat felhalomozó cégtől, hogy azt eladja. A vevők gyakran fantomizálódnak, de előtte még fiktív számlákkal is üzletelnek, a vállalkozó köztartozásai pedig az adás - vétel ellenére megmaradnak. Mire kell odafigyelni? Dr. Marosi Andrea, az Adózóna szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Valamennyi társas vállalkozás üzletrésze, vagyoni betéte - jogszabály vagy szerződés ellenkező rendelkezése hiányában - forgalomképes, így átruházható. Az átruházás esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az átruházásához írásbeli szerződést kell kötni.
A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész, vagyoni betét megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az átruházási szerződésben nemcsak a névértéket, hanem tényleges vételi árat is meg kell jelölni. A kialkudott vételár képezi a személyi jövedelemadó alapját, melynek a megállapítása az árfolyamnyereségből származó jövedelem szerint adózik.
Amennyiben a vételár nem szerepel a szerződésben, vagy az adóhatóság szerint nem valós forgalmi érték lett megjelölve az adóhatóság becsléssel állapítja meg annak értékét. (itt máris felmerülhet: adóhiány esetén az adócsalás büntető törvényi állásának megvalósítása)
A gyakorlatban az üzletrész átvevői általában több társaságot vesznek meg, ugyanis így éri meg őket a helyszínre szállítani, a jogügyletet megkötni. Ennek az a következménye , hogy a továbbiakban a vevők eltűnnek. A cégbejegyzésen kívül - melyet az eljáró ügyvéd intéz - más cselekmény a társasággal nem történik. Azaz a társaság fantomizálódik, székhelyén nem található, az ügyvezető eltűnt. Ez esetben máris megjelenik annak a veszélye, hogy bűncselekményt elkövettünk el: gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása címén.
Az elkövetési magatartás a közreműködést jelent a cselekményekben. A törvény első fordulata szerint ugyanis az a vezető beosztású személy aki közreműködik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ el.
A következő veszélyforrás, hogy társaság számlatömbjét a továbbiakban fiktív számlák kibocsátására használják fel. Ezért keresik előszeretettel a hosszú évek óta működő társaságokat. Az is előfordulhat, hogy visszadátumozzák a számlákat (negyed éves áfa bevallónál), ilyenkor az eladót csalással vádolhatják, s csak nehezen bizonyítható, hogy a fiktív számlakibocsátásokhoz semmi köze nem volt, az már a társaság eladása után történt.
A nyomozó hatóság sokszor csak az eladót találja meg, így neki kell tisztáznia magát.
Az ilyen cégeladásoknál nem tájékoztatják az eladót, hogy az adás-vétel pillanatáig fennálló köztartozásaiért való felelőssége megmarad. Így a mögöttes felelősség szabálya alapján az üzletrészt, vagyoni betétet eladó személyes vagyonával továbbra is felel. Ez általában akkor derül ki ha megkapja mögöttes kötelezésről szóló adóhatósági határozatot, és a végrehajtók megjelennek a lakásán.Az eladott társaság ellen , mivel tartozásait nem fizeti általában felszámolási eljárás indul, és megint felmerül az adósi felelősség.
A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt a felszámolási eljárást lefolytató bíróságtól keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet volt vezetői a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben - a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezését követően - ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amikor a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet esedékességkor nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Amennyiben többen, közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
Ha az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó összegű tartozást halmozott fel, a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tagnak az adós gazdálkodó szervezet ki nem egyenlített kötelezettségeiért való korlátlan felelőssége megállapítását.
Többször előfordul a büntető törvénykönyv szerinti közokirat-hamisítás bűncselekményének elkövetése. Ez általában akkor következik be, ha a vevő több társaságot vett meg és egyikben fiktív számla kiállításával csalást követtek el. Ilyenkor a nyomozóhatóság a vevőnk összes társaságát megvizsgálja. Ennek kapcsán - habár a csalásban részt nem vett az eladó - felmerülhet, hogy az üzletrész átruházást fiktív cégeladásnak tekintik és az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményével vádolják meg az eladót. A hatóságok szerint az átruházással valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában működik közre a megtévesztett eladó.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
