Meg kell ismernünk saját anyagi helyzetünket, a vagyonunkkal kapcsolatos kockázatokat. Az ismert az APEH statisztikáiból, hogy a megállapítások 70 százalékban elmarasztalják az adózókat és az átlagos értékű adómegállapítás 5,6 millió forint. Milyen esetben nem kell tartania az adózónak a vagyonosodási vizsgálattól? Csak abban az esetben, ha az elévülési időn belüli adóbevallásai és annak alátámasztására szolgáló dokumentumai is hitelesen bizonyítják adózott bevételeit és ezek nagysága minden időszakban biztonsággal fedezetet nyújtott kiadásaira. 

A törvény szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásaival arányban van az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Tehát van forrása az ingatlanokra, személygépkocsikra, a társas vállalkozásoknak nyújtott vagyoni betétre, tagi kölcsönre, utazásra, életviteli kiadásokra, gyermekek taníttatására, másoknak adott kölcsönre. 

 Eszközök a felkészüléshez:

- Meg kell ismernie az adózónak, melyek a vagyonosodási vizsgálatok kiválasztási szempontjai,
- Mi és milyen mértékű az adóvizsgálati veszély a számára, 
- Milyen szankciók adódhatnak forráshiány esetén (adóbírság, késedelmi pótlék)
- Össze kell állítania vagy állíttatnia- évenkénti bontásban az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat,
- Biztosítani kell időt a feldolgozásra, számba kell vennie- mindazon tényeket, melyek kikérdezésre kerülhetnek a nyilatkozat folyamán (egy alapos felkészülés átlag 2 hónapot vesz igénybe)
 - Mi van-- abban az esetben, ha a vagyont kell menteni.
 - Adózói belső-- ügyekkel teljes részletességgel egy idegen személy foglakozik,
 - Megismerheti a saját legféltettebb titkainkat akár hat-nyolc-- évre visszamenőleg is.

A felkészüléshez biztosítani szükséges kellő időt a régi anyagok, dokumentumok teljeskörűvé tételére, s kellő időt kell hagyni a bizonylatok beszerzésére, azok másolatára, a könyvelőre, valamint a szakértő igénybevételére. A vizsgálat alatt pedig a képviselőre, a teljeskörű és állandó képviseletre, illetékek lerovására. A képviselet hiányában pótolni kell az adózó kiesett munkaidejét.

 Információk kiválasztáshoz

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok áttekintése alapján már vélelmezi a forráshiányt –fenntartva annak lehetőségét, hogy a magánszemély igazolni tudja vagyongyarapodását, - és hogy jogszerűen nem fizetett adót, a gyarapodását megalapozó jövedelem után.

• Tagi hitelre vonatkozó adat, (50%)
• Kapcsolódó vizsgálat ( 20%)
• Adózóval kapcsolatos bejelentések (12%)
• Tartósan veszteséges egyéni vállalkozók, ( 8%)
• Központi elrendelés,
• Minimálbéren lévők,
• Más hatóság jelzése,
• Nagy értékű ingatlan vásárlása
• Nagy értékű személygépjármű, légi jármű, vízi közlekedési eszköz vásárlása,
• Adóalanyi hierarchia térkép,
• Kontroll információk elemzése,
• Egyéb ok (pl. nagy értékű külföldi utazás)

Az utólagos személyi jövedelemadó vizsgálat keretében végrehajtandó vagyongyarapodási vizsgálat két fő szakaszból áll:

1. Az adóhatóság felkészülése az ellenőrzésre:
• az ellenőrzésre történő kiválasztás, az adatbázisok szűrése,  adózó megismerése
• a kapott adatok elemzése, a vizsgálati program összeállítása,
• a megbízólevél kiállítása,
• az adózó kiértesítése, az írásbeli nyilatkozat megküldése. Adózó megismerése

2. Ellenőrzés:
• értesítés (idézés) átvétele, a megbízólevél átadása és átvételének igazoltatása,
• a tényállás tisztázása,

 

- nyilatkozattétel,        

- adózó megismerése 

- adatgyűjtés,

-  kapcsolódó vizsgálat lefolytatása,

- nemzetközi megkeresések,

- a bizonyítás egyéb eszközeinek igénybevétele,

- a vizsgálati eredmények értékelése,

- a feltárt adatok bizonyító erejének vizsgálata,

- az elemzés realizálása mérlegmódszerrel,  

- a megállapítások írásba foglalása
 

Látható, hogy nem csak a felkészülés során, de az ellenőrzési szakaszban is folytatják a tudatos adatgyűjtést, megteszik a szükséges eljárási intézkedéseket. Vagyis nyilatkoztatják az adózót, lefolytatják a kapcsolódó vizsgálatokat, nemzetközi megkereséseket, majd a vizsgálati eredményeket, a szerzett információkat értékelik. Végül a megállapításaikat írásba foglalják. Mindez az ellenőrzési feladatok hatékony, célratörő ellátását szolgálja.
Az adóhatóság legalább öt alkalommal foglalkozott az üggyel, mialatt az adózók legfeljebb csak mérgelődtek és húzták az időt. A gyakorlat általában az, hogy adózók csak akkor kérnek segítséget hozzáértő személyektől, ha jegyzőköny illetve a határozat számukra nagyon kedvezőtlen.