Az APEH válaszol: telekeladás, biztosítás, adókedvezmény
11524
Foglalkoztatási kedvezmény esetén hány évet kell vizsgálni visszamenőleg? Ha a telekeladásából származó bevételünket másik ingatlanba fektetjük akkor is kell adóznunk a vételi és eladási ár különbsége után, az illetékfizetéssel kapcsolatban kaphatunk kedvezményt? Ha mezőgazdasági őstermelő vagyok, de mellette van főállásom, akkor kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Életbiztosításomat lejárta előtt megszüntettem, a korábbi években igénybevett adókedvezményt a 2007-es adóbevallás alkalmával vissza kell fizetnem?
Foglalkoztatási kedvezmény esetén hány évet kell vizsgálni visszamenőleg? A 2007-es adóbevallás során például a 2002-ben és korábban igénybe vett kedvezményeket figyelembe kell-e venni?A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) szerinti kedvezményt első ízben a 2005-ös adóévi adóalap meghatározása során lehetett alkalmazni (korábban nem).
Ezt, az adózás előtti eredményt csökkentő tételt (pl. a 2007. adóévi adóbevallásban) az adóév első napján (pl. 2007. január 1-jén) mikrovállalkozásnak minősülő adózó – döntése szerint – akkor érvényesítheti, ha a foglalkoztatottainak az átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben (pl. 2006-ban) nem volt több 5 főnél, s az adózónak az adóév utolsó napján (pl. 2007. december 31-én) nem volt az APEH-nél vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.
Az e feltételeknek megfelelő mikrovállalkozás az adózás előtti eredményét a foglalkoztatottak átlagos létszámának előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatával csökkentheti. A csökkentő tétel számszerűsítésekor figyelembe kell venni a Tao. tv. 7. § (19) bekezdésében foglaltakat is.
A foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele esetén, annak támogatástartalma (a csökkentő tétel összegének 16 százaléka) – a Tao. tv. 7. § (20) bekezdése szerint – de minimis támogatásnak minősül, amelyet a bevallásban is jelölni kell.
Saját jogú nyugdíjas vagyok, és egyéni vállalkozóként szeretnék szerződéses kapcsolatban egy cégnél munkát végezni. Eva esetén tételesen milyen adókat, milyen mértékben kell fizetnem?
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó bejelentkezett az eva-törvény hatálya alá, akkor a bevétele 25 százalékát kell egyszerűsített vállalkozói adó címén bevallania és befizetnie. Emellett az eva alap 10 százaléka után 9.5 százalék nyugdíjjárulékot és a fix összegű 4 350 forint egészségügyi szolgáltatatási járulékot is meg kell fizetnie.
Amennyiben alkalmazottat is foglalkoztat, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége is van. A beadványból nem állapítható meg, hogy milyen tevékenységet folytat, így a 2008. évtől szóba jöhet - az áfatörvény 2008. évtől bevezetett új rendelkezése szerinti fordított adózás miatt - az áfa fizetési kötelezettség is.
Amennyiben a nyugdíja mellett más olyan jövedelme nincs mely után személyi jövedelemadót kell fizetnie, akkor az szja bevallást nem kell benyújtania.
Ha a telekeladásából származó bevételünket másik ingatlanba fektetjük (ami egy kis, új építésű lakás lenne), akkor is kell adóznunk a vételi és eladási ár különbsége után? Az illetékhivataltól kaphatunk kedvezményt, az említett probléma miatt?
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 17-19. §-ai módosítják a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 60-63. §-ait, melyek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adókötelezettségéről rendelkeznek. A módosított szabályokhoz átmeneti rendelkezések is kapcsolódnak, melyeket az említett törvény 468. § (8) és (9) bekezdései tartalmazzák.
A 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre a szja-törvény 2007. december 31-én hatályos 63. § (1)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély lakásszerzési kedvezményt érvényesít. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély 2007-ben szerzett ingatlanértékesítésből jövedelmet, az adót nem kell megfizetnie, illetve a megfizetett adót visszaigényelheti, ha a jövedelmet saját maga vagy közeli hozzátartozója részére a törvényben nevesített lakás célra fordítja a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül.
A 2008. január 1-jétől hatályos szja-törvény 63. § (2) és (3) bekezdései szerint, amennyiben a magánszemély 2007. december 31-ét követően szerez ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából jövedelmet, akkor e tekintetben lakásszerzési kedvezményt már nem érvényesíthet. Azonban az ilyen jogcímen szerzett jövedelem utáni adót nem kell megfizetni, illetve visszaigényelhető, amennyiben azt az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megszerzésére fordítja.
A szja-törvény 2008. január 1-jétől hatályos 63. § (7) bekezdésében foglalt méltányossági rendelkezés szerint az állami adóhatság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem utáni adót mérsékelheti, vagy elengedheti. Ennek érdekében írásbeli kérelmet kell benyújtani az APEH illetékes regionális igazgatóságához, amelyben indokolja meg – az előzőekben ismertetett szempontok alapján -, hogy milyen okból kéri az adó elengedését, vagy mérséklését.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján lakástulajdon vásárlása esetén akkor, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Megjegyezzük, hogy e bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(Az is előfordulhat, hogy a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, ilyenkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.)
Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
Az Itv. 102. § (1) bekezdésének f) pontja megmagyarázza a „lakástulajdon” – Itv. szerinti – fogalmát. Eszerint lakástulajdonnak minősül a „lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.”
Az előzőekre tekintettel tehát elmondható, hogy amennyiben a magánszemély telektulajdonát értékesíti és egy (új építésű) lakástulajdont vásárol, akkor ebben az esetben nem alkalmazható az Itv. 21. § (5) bekezdésében megfogalmazott szabály, mivel azt csak lakástulajdonok viszonylatában lehet figyelembe venni.
Mi mezőgazdasági kistermelők vagyunk, de nem főállásban. Ha van valakinek főállása (mg-i őstermelésen kívül) akkor kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
Amennyiben a bevétel a 4 millió forintot meghaladja és a kistermelő nem választott átalányadózást, akkor a személyi jövedelemadó-előleg alapjául szolgáló összeg után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
Nem vonatkozik ez a mentesítő szabály a munkaviszony melletti mezőgazdasági őstermelőre, mivel őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás, így az őstermelői jövedelmet nem terheli járulék. Járulékfizetés hiányában meg kell fizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Életbiztosításomat lejárta előtt megszüntettem. A korábbi években igénybevett adókedvezményt a 2007-es adóbevallás alkalmával vissza kell fizetnem?
A szja-törvény alapján a biztosítási kedvezmény jogcímén levont összeget 20 százalékkal növelten kell arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amely adóévben a magánszemély a rendelkezési jogát (jelen esetben a biztosítás megszüntetése minősül a rendelkezési jog gyakorlásának) a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.
Visszafizetési kötelezettség nem terheli azt a levont összeget, amelynek a levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.
Ez azt jelenti, hogy ha Ön 2007-ben szüntette meg a biztosítási jogviszonyát, csak a 2004-re, 2005-re, illetve 2006-ra érvényesített adókedvezményt kell 20 százalékkal növelten visszafizetnie, a korábbi években igénybe vett adókedvezményeket már nem.
Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.
Válasszon csomagajánlataink közül:
Ha előfizetőnk, lépjen be!
12 hónapos Adózóna előfizetés
9 990 Ft+áfa HVG Klubkártyával 7 490 Forint + áfa
Mit tartalmaz a csomag?
Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:
- » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
- » Jogesetek, bírósági iránymutatások
- » Törvényjavaslatok és azok indokolása
- » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
- » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
- » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
- » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
- » Jogszabályok szakértői kommentárjai
- » HVG Klubkártyával 7 490 Forint + áfa
2 hétig ingyen
12 hónapos Adózóna előfizetés
2012-es HVG ADÓ különszám
11 990 Ft+áfa
Mit tartalmaz a csomag?
Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:
- » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
- » Jogesetek, bírósági iránymutatások
- » Törvényjavaslatok és azok indokolása
- » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
- » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
- » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
- » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
- » Jogszabályok szakértői kommentárjai
- » 2012-es HVG ADÓ különszám
2 hétig ingyen
12 hónapos Adózóna előfizetés
2012-es HVG TB különszám
11 990 Ft+áfa
Mit tartalmaz a csomag?
Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:
- » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
- » Jogesetek, bírósági iránymutatások
- » Törvényjavaslatok és azok indokolása
- » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
- » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
- » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
- » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
- » Jogszabályok szakértői kommentárjai
- » 2012-es HVG TB különszám
2 hétig ingyen
12 hónapos Adózóna előfizetés
2012-es HVG ADÓ különszám
2012-es HVG TB különszám
14 490 Ft+áfa
Mit tartalmaz a csomag?
Az előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:
- » Online jogtárszolgáltatás a következő jogterületeken:adójog; számviteli szabályok; társasági jog; munkajog; vámjog; devizajog; társadalombiztosítási jog
- » Jogesetek, bírósági iránymutatások
- » Törvényjavaslatok és azok indokolása
- » SZAKMA számviteli kérdés-válasz adatbázis
- » Adó- és Ellenőrzési Értesítő kérdései és válaszai (2010-ig)
- » Adó- és Vám Értesítő kérdései és válaszai (2011-től)
- » Adózással kapcsolatos hasznos, praktikus cikkek
- » Jogszabályok szakértői kommentárjai
- » 2012-es HVG TB különszám
- » 2012-es HVG ADÓ különszám
2 hétig ingyen