adozona.hu
Stornó vagy helyesbítő számla: mikor, melyiket?
//adozona.hu/archive/20071213_helyesbito_sztorno_szamla_afa_bkv
Stornó vagy helyesbítő számla: mikor, melyiket?
Tetszik
Mi a különbség a stornó és a helyesbítő számla között? Kell-e a BKV jegyautomatának számlát adnia? Mit tehet a cég, ha 3 évvel ezelőtt rosszul számlát állított ki? Olvasói kérdésekre a Deloitte szakértője válaszolt.
A hatályos áfa törvény értelmében helyesbítő számlát akkor kell adni, ha az az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót az eladó utólag kívánja felszámítani és áthárítani. A helyesbítő számla adásakor figyelembe kell venni a kibocsátás napját, ha az adó alapjának csökkenése miatt szükséges, vagy a helyesbítés az áthárított adó összegét egyébként csökkenti. A helyesbítő számlát kapó azonban minden esetben - a helyesbítő számla kibocsátásnak napját tartalmazó - elszámolási időszakban kell figyelembe vennie a helyesbítő számlát.
Stornó számla kibocsátása abban az esetben képzelhető el, ha a teljesítés meghiúsul, vagy a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani, vagy a számítógéppel előállított számlát, elektronikus számlát műszaki hiba miatt újra elő kell állítani. A stornó számlát az eredeti, de rossz (most stornírozandó) számla teljesítési időpontjára visszamenőleg kell kibocsátani, tehát úgy kell elszámolni, mintha a hibát el sem követték volna.
Összességében tehát a különbség a helyesbítő és a stornó számla között az, hogy stornó számlát abban az esetben kell kibocsátani, ha a teljesítés meghiúsult (azaz a dokumentált gazdasági esemény nem történt meg, a papír róla mégis megszületett), vagy számítógéppel előállított számlát kell korrigálni. Helyesbítő számlát pedig abban az esetben kell kiállítani, ha a gazdasági esemény létrejött, de az áthárított adó összege, vagy az áthárított adó alapja módosult. Az előbbi esetben mind a vevőnek, mind az eladónak vissza kell nyúlnia az eredeti időszakra, az utóbbinál a vevő mindig a helyesbítő számla kikocsátásának adómegállapítási időszakában számolja el a módosítás egyenlegét, az eladónak pedig célszerű visszanyúlni az eredeti időszakra, ha korábban a költségvetés kárára tévedett (azaz a helyesbítés eredményeként a fizetendő adó utóbb nő).
A BKV-jegyautomatából vásároltam menetjegyet, de az automata nem adott se bizonylatot, se számlát a menetjegy vásárlásomról. Amennyire tudom, minden szolgáltatásnyújtásról számlát kell kiállítani, ezért nem értem, hogy az automata miért nem adott számlát.
A szabályos számla kelléke a vevő neve, címe rovatának kitöltése is, mely kezelőszemélyzet hiányában értelemszerűen nem hajtható végre. (Egyébként is, készpénzfizetés mellett csak akkor kell számlát adni, ha a vevő kifejezetten kéri. Ebben az esetben nincs kitől kérni sem.) A hatályos áfatörvény rendelkezései szerint nem kell nyugtát sem adni a kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás értékesítése esetén. Ezért bármely automatából történő termékértékesítés vagy regisztrált szolgáltatás - mint a BKV jegy vásárlás - igénybevétele esetén valóban nem kötelező bizonylatot, illetőleg számlát kiállítani. (A forgalom regisztrálására az automata ürítési jegyzőkönyve szolgál.)
Társaságunk 2007. novemberében észlelte, hogy egy 2004. augusztusában kibocsátott számláján rossz áfa tartalmat tüntetett fel, a normál adókulcs helyett 15 százalékos adókulcsot alkalmazott. Mit tehet a cégünk ilyen esetben? Akkoriban 25 százalék volt az áfa-kulcs, most viszont már olyan nincs.
A hatályos áfatörvény rendelkezései szerint helyesbítő számlát kell cégüknek adni, tekintettel arra, hogy az áthárított adó összege módosult. A számla címzettje a helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó időszak tekintetében benyújtandó áfa-bevallásában kell, hogy feltüntetesse a helyesbítési különbözetet. Az alkalmazandó adó mértéke azonban nem a most hatályos 20 százalék kell, hogy legyen, hanem a teljesítéskori 25 százalék (még akkor is, ha ma már valóban nincs 25 százalékos kulcs). Az áfa-bevallási nyomtatványokon azonban most is mind a levonható, mind a fizetendő adó részletezésénél külön soron kell ezeket a tételeket közölni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
