Mitől versenyképes az osztrák adórendszer?

Megosztás Tetszik

A sok hasonlóság ellenére az osztrák rendszer alapjaiban tér el a magyartól. Pontosan minek köszönheti Ausztria gazdasági versenyképességét?

Ausztria gazdasága az EU-n belül is mindig az élmezőnybe tartozott:  ez a bizonyíték arra, milyen egyszerű lépésekkel, változtatásokkal lehet egy hatékony és versenyképes adórendszer alapjait megteremteni.

Az osztrák adójog alapvetően az uniós szokásoknak megfelelően épül föl: a magánszemélyek jövedelemadót fizetnek, a cégek a nyereség után társasági adót. Természetesen ugyanúgy vonatkozik az áfa is minden természetes és jogi személyre, akik valamiféle gazdasági tevékenységet végeznek. Van még vagyon- és vagyonforgalmi adó, melyek a  magyar illetéknek felelnek meg, a magánszemélyeknek pedig nemcsak az Ausztriában, hanem a külföldön megszerzett jövedelmük is beleszámít az adóalapjukba: ezt nevezik korlátlan adókötelezettségnek.

Lényeges eltérés a magyar szabályozástól, hogy a magyar betéti (bt) vagy közkereseti (kkt)társaságnak megfelelő osztrák jogi személyi társaságok tagjai magánszemélyekként fizetnek jövedelemadót. Elsősorban azért, mert az ilyen cégeknek nincs kötelező alaptőke-minimumuk.

Jövedelemfajták

A jövedelmek fajtái – hasonlóan a német joghoz – a következők:

1. mezőgazdasági és erdőgazdasági jövedelem;
2. önálló munkából származó jövedelem;
3. vállalkozási tevékenységből származó jövedelem;
4. nem önálló munkából származó jövedelem;
5. tőkevagyonból származó jövedelem;
6. bérbeadásból, haszonbérbeadásból származó jövedelem;
7. egyéb jövedelem.

Az első három eset az osztrák szabályok szerint „vállalati jellegű” tevékenységre utal, és így is kell adóztatni, hiszen az ottani adójog különbséget tesz a cégvagyon (az első három jövedelemforráshoz tartozó tevékenységet végző vagyona), valamint a magánvagyon között (amelyből a második négy kategóriába tartozó jövedelem szerezhető csak meg) . Így például egy orvos autója lehet magán- vagy cégvagyon, attól függően, hogy a munkájához mint önálló tevékenységhez, vagy magánemberként használja. Igen fontos, hogy mi minősül cég-, illetve magánvagyonnak, hiszen a kettő közti mozgásnak adóvonzata van.

Jogi személyi társaság, mint például a bt (KG) is végezhet üzemi vagy  nem üzemi jellegű tevékenységet: ilyen például a vagyonkezelés, ami a bérbeadásból származó jövedelmek kategóriájába tartozik. 

A nyereség megállapítása a magyar szabályokhoz hasonlóan úgy történik, hogy a kettős könyvvitel szabályai szerint meghatározzák bevételeiket, költségeiket, és ezáltal az eredményt. A szabályozás ismeri a „veszteség-kiegyenlítés” módszerét, azaz megengedi, hogy a veszteségeket beszámítsák az adott időszaki nyereséggel szemben. Ennek azonban van egy korlátja: a szabályozás egy tevékenységen, egy jövedelemforráson belül csak e jövedelemforrás nyereségének 75 százalékáig engedi elszámolni az előző időszakból származó veszteséget (ez a veszteség-kiegyenlítési határ).

Elszámolható vállalkozási kiadások

- biztosítási járulék (beteg-, baleset-, nyugdíj- és segélypénztárak részére fizetett díj), 
- üzemi tanács alapjába fizetett díj a munkabér összegének három százalékáig, 
- vállalkozási vagyonból kutatási célokra fordított kiadás (maximum az éves nyereség tíz százaléka), 
- összeghatár nélkül minden olyan kiadás, amely továbbképzésre, átképzésre szolgál, illetve cégen belüli képzés esetén - úgy, hogy a képzés költsége nem haladja meg a 2000 eurót fejenként.

A reprezentációs és egyéb költségeket Ausztriában is kizárják a vállalkozási kiadásokból, de ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy például egy éttermi vendéglátás kimondottan reklámcélt szolgál (vagy üzleti érdekből történt), akkor a költség 50 százaléka levonható.

Az amortizációs költségeket illetően általában megengedő az osztrák adójog, legtöbbször nincs egységesen alkalmazott előírás a leírás mértékére. Néhány általánosan elismert mérték:

- gépek és gyártósorok 10–20%
- irodai gép, berendezés 20–25%
- új személyautó 12,5%
- épületek vállalkozónál 3%; bankbiztosítónál 2,5; egyéb épületnél 2%.

Hasonlóan a magyar szabályozáshoz, a 400 euró alatti eszközöket egy összegben le lehet írni. Az adótételek sávosan progresszívak, hasonlóan, mint nálunk, csak a nulla kulcson kívül még négy sáv van: 21, 31, 41 és 50 százalékos. Az adózónak van egy általános adócsökkentő tétele, ez 1264 euró, amely attól függ, hogy egyedül kereső, gyereket nevelő, munkavállalói vagy nyugdíjas-kedvezményre jogosult-e. Ez az egységes kedvezmény 36 ezer euró jövedelemösszeg felett megszűnik.

Különlegességek az osztrák adójogban

Az osztrák adójog ismeri, sőt külön törvényben szabályozza az újonnan indult vállalkozások támogatását. A kedvezmény csak a vállalkozási jellegű tevékenységekre vonatkozik (első három jövedelemkategória), amelyek mentesítést kapnak az alapítással összefüggő állami, bírósági illetékek és adók alól (bejegyzési illeték, ingatlanvásárlási adó, tőkeforgalmi adó stb.) . Ezek mellett további kedvezmény számukra, hogy 12 hónapon keresztül mentesülnek bizonyos bérekkel kapcsolatos járulékok megfizetése alól.

A magánszemélyek esetében bizonyos rendkívüli jövedelmeknél egy mérsékelt, úgynevezett félkulcsos adótétel érvényes, vagyis ezek a jövedelmek az éves összes jövedelemre eső átlagos adóteher fele mértékével adóznak. Ilyen jövedelem például az üzletrész -értékesítésből, a nyílt vagy rejtett osztalékból, a szabadalmi oltalom vagy találmány eladásából származó bevétel.

A nem Ausztriában, hanem külföldön megszerzett részesedés vagy üzletrész eladásából származó nyereség után nem kell Ausztriában adót fizetni. Amennyiben egy magyar állampolgár Ausztriában alapít egy kft-t (GmbH), és ez hozza létre majd a magyar céget, a későbbiekben az osztrák cég úgy értékesítheti a magyar cég üzletrészét, hogy az elért nyereség adómentesen kivehető.

Társasági adó: mintha 19 százalék lenne

A nyereség után a vállalkozások 25 százalék társasági adót fizetnek, viszont az adóalap-növelő, illetve -csökkentő tételek miatt az ottani vállalkozások adóalapja lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. Ezért a ténylegesen megfizetett adó annyi, mintha csak 19 százalék lenne az adókulcs.

Ezek az adóalanyok Ausztriában minimáladót is fizetnek, a törvényes minimáltőke 5 százaléka után (rt: 3500 euró, kft: 1750 euró), ez a minimáladó azonban a következő időszakok társasági adókötelezettségével szemben időbeli korlát nélkül elszámolható. Ebben különbözik a magyar elvárt adó az osztrák minimáladó szabályozásától.
Az osztrák társasági adóban egyedinek számít a fiskális unió, azaz a konszolidált adózás. Ez azt jelenti, hogy ha alá- fölérendelt viszonyban van több társaság, akkor eredményük együttesen adózik. 

Ez pénzügyileg, gazdaságilag úgy lehetséges, hogy az alárendelt társaságnak nincs lehetősége saját döntésre, hanem létezik a két társaság között egy úgynevezett eredményátadási megállapodás. Ennek alapján az alárendelt társaság adójogi nyereségét vagy veszteségét a fölérendelt társaság adóalapjába számítják be. Ezzel a módszerrel nincs szükség manipulációkra, nincs szükség veszteséges vállalkozások megvásárlására és beolvasztására, hiszen maga a szabályozás teremti meg a jogi lehetőséget a gyakorlati megvalósítására.