hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A román vállalkozási szabályok és az adórendszer sajátosságai

  • adozona.hu

Milyen adónemekkel kell számolni az új uniós tagország, Románia esetében? Hogyan lehet társaságot alapítani a szomszédos országban? Külföldi vállalkozóként, adózóként mire kell odafigyelnünk?

hirdetés
hirdetés


Romániában az adórendszert az úgynevezett adóügyi törvény szabályozza. Ez a jogszabály 2003 óta, egységes szerkezetben tartalmazza a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, a természetes személyeket terhelő jövedelemadókat, elkülönítetten a mikrovállalkozások és a külföldi illetőségűek jövedelemadóját, a „hozzáadott érték adót” (magyarul az áfát), a különleges fogyasztási adókat, valamint a helyi adókat és illetékeket. A szabályozási struktúrából is látható a törekvés az átlátható és egységes szabályozási környezet megteremtésére. A törvény egy – a magyar struktúrához hasonló – rendkívül széttagolt, nehezen átlátható adójogi szabályrendszert váltott fel.

Adójogi alapelvek
- diszkriminációmentesség a belföldi és a külföldi illetőségű befektetők között,
- világos és egyértelmű szabályozás az adófizetők körére és a határidők betartására,
- méltányosság a magánszemélyekkel szemben,
- hátrányos visszaható hatály elkerülése.
A lezárult reformot jól szemlélteti, hogy az egységes törvénnyel egyidejűleg hatályon kívül helyeztek 17 jogszabályt és számos kapcsolódó végrehajtási rendeletet. A román adójogi szabályozás jelentős lépést tett az euróalapú szabályozásra. A fix összegű limitösszegeket a jogszabály szinte kivétel nélkül „euró–lej egyenértékesben” határozza meg.

Jövedelemadózás
A bérjövedelmek adóztatására szolgáló, a magyar rendszerhez hasonló sávosan progresszív adótáblát (amely ráadásul öt sávot tartalmazott) 2005-ben lineáris, 16 százalékos kulcsra változtatták Romániában. A változások előtt az alsó sávban 18, a felső sávban 40 százalékos adó terhelte a jövedelmet. Korábban az adóztatást az is nehezítette, hogy a jogszabály csak az évi adóelőlegre vonatkoztatva tartalmazott előírást, a havi tényleges adófizetést a közpénzügyi miniszter hatáskörébe utalta.

A 2005. évi jogszabály széles körben lehetőséget adott a vállalkozásoknak – a hazánkban csaknem teljesen megszüntetett – tételes átalányadózás (itt: jövedelemnormákon alapuló adózás) választására. A jövedelemnormákat azok alkalmazhatják, akiknek nincs alkalmazottjuk. Ebben az esetben a tevékenységükről nyilvántartást sem kell vezetniük.

Adókedvezmények
Adókedvezmény kevesebb van a román adórendszerben, mint Magyarországon. Figyelembe vehető kedvezmény jár az eltartottak után, a szakszervezeti díjakra, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakba fizetett összegek után.
A bérjövedelmek adóztatása a magyar rendszerhez hasonló eljárásrend szerint történik, az adót a munkáltató vonja le és fizeti be. Az adó alapja Romániában azonban nem a bruttó bérjövedelem, hanem annak a járulékokkal csökkentett része.

Külön szabályozza a jogszabály a javak használatának átengedéséből származó jövedelmet. Ebben az esetben – sajátos módon – megjelenik az eredményszemlélet, tehát az adóévre a megállapodás szerinti bérleti díj az adó alapja, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevétel csökkenthető 25 százalékos költségátalánnyal, így alakul ki az adóalap, amelyet az általános mértékű, 16 százalékos adókulcs terhel.

Forrás: AP

A befektetésekből származó jövedelem szintén adóztatás alá esik. Ennek keretében az adórendszerben elkülönítésre kerül az osztalékokból, a kamatokból, az értékpapírokból és a határidős valutaeladási-vásárlási műveletekből illetve felszámolásból/végelszámolásból származó jövedelem.

Osztalékok esetén az osztalékadó 10 százalék, amelyet a kifizetést követő hó 25-ig, de legkésőbb december 31-ig kell megfizetni, az adót az osztalékot fizető jogi személy tartja vissza és fizeti be. A kamatjövedelem adókulcsa 1 százalék, amelyet szintén a kamatfizető von le, és teljesít az adóhatóság felé. Határidő ugyancsak a jóváírást követő hó 25. napja. Határidős valutaeladási-vásárlási műveletek és értékpapírok árfolyamnyeresége után szintén 1 százalékos adót kell fizetni. Végelszámolás és felszámolás esetén az adó alapja a tőkejuttatáson felül visszanyert bevétel, ami az osztalékok adójával egyezően, 10 százalékos kulccsal adózik.

A bérjövedelmek adóztatásakor csökkentő tételt jelentenek a kötelező járulékok. Ez indokolja, hogy a nyugdíjpénztárakból visszaáramló jövedelem – a nyugdíj – adóköteles. A nyugdíjjövedelmek meghatározásakor minden nyugdíjjövedelemből le kell vonni 9 millió lejt, amely nem visel adóterhet. Az ezt meghaladó kifizetés azonban az általános 16 százalékos kulcs szerint adózik.

A versenyzői díjakból és szerencsejátékokból származó jövedelmek esetén az egyazon napon megvalósuló, legfeljebb 8 milliós összeg nem visel adóterhet, az ezt meghaladó összegek a díjak esetén 16, a szerencsejátékok esetén 20 százalékos adókulccsal adóznak.

[[ Oldaltörés: Nyereségadó ]]

Románia az elmúlt években lépéseket tett a vállalkozási kedv serkentésére és a külföldi tőke becsalogatására. Ennek érdekében 2005-ben egységesítették az adókulcsokat. Ennek keretében a nyereségadó kulcsát a korábbi 25-ről 16 százalékra csökkentették, amely az új rendszerben ezáltal általános adókulccsá vált. Egyes adózókra (az éjjeli bárokra, klubokra, diszkotékákra, és sportfogadásokra) a jogszabály minimális adót ír elő, amely a bevétel 5 százaléka. A Román Nemzeti Bankra vonatkozó kulcs 80 százalék.

A nyereségadó tekintetében adózónak tekintjük
- a román jogi személyeket;
- Romániában állandó székhelyen keresztül tevékenykedő idegen jogi személyeket;
- Romániában jogi személyiség nélküli társulás keretében tevékenykedő részben idegen jogi személyeket és külföldi magánszemélyeket;
- Romániai ingatlanhányadot, illetve részjegyet értékesítő idegen jogi személyeket;
- a román jogi személyekkel társult belföldi magánszemélyeket.

Adóévnek Romániában is a naptári év számít. A nyereségadó számításához a bevételeket két csoportra osztjuk: adóköteles és nem adóköteles bevételekre. A nem adóköteles bevételek közé tartozik többek között a román jogi személyektől kapott osztalék, valamint az egyes jogszabályokban megjelölt nem adóköteles jövedelmek. Tehát hasonlóan Szlovákiához, Romániában sem kell egy magánszemély tulajdonosnak fizetnie adót az osztalék után. Az így számított bevételekből kell kivonni a levonható kiadásokat. Levonható kiadás minden a bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadás. Egyes kiadások levonhatósága azonban korlátozott. Így például a protokollkiadások, a szociális kiadások, a céltartalékok, az amortizáció stb. Nem vonhatók le a megfizetett nyereségadó és a hatósági pénzbüntetésekkel kapcsolatos kiadások, továbbá amihez nem áll rendelkezésre megfelelő bizonylat, vagy nem adóköteles bevétellel kapcsolatban merült fel. 

További érdekes szabályt tartalmaz a törvény a vállalkozások eladósodottságának csökkentésére: a kamatokat korlátozás nélkül csak akkor jogosultak levonni, ha a hosszú lejáratú kötelezettségek legfeljebb háromszorosát teszik ki a saját tőkének. Ellenkező esetben a kamatokat csak csökkentett összegben lehet a bevétellel szemben elszámolni. Az így kialakult adóalapot az általános 16 százalékos adó terheli.

A jogi személynek fizetett osztalék esetén 10 százalék osztalékot, mint adót kell visszatartani és befizetni, legkésőbb az osztalékfizetést követő hó 20-áig, de legkésőbb a megállapítás évében, december 31-éig. 

[[ Oldaltörés: MIkrovállalatok és külföldiek ]]

A mikrovállalat jövedelemadója

Ezt a lehetőséget nem választhatják:
- banktevékenységet végzők;
- biztosítók és viszontbiztosítók;
- szerencsejáték, sportfogadás, kaszinó;
- ha a tulajdonos jogi személyekben több mint 250 alkalmazott van.
A jogszabály meghatározza a mikrovállalatok kritériumait:
- a tevékenység anyagi javak gyártása, szolgáltatások végzése, és/vagy kereskedelem;
- 1-9 alkalmazottja van;
- Jövedelem nem haladja meg a 100 ezer euró lejegyenértékesét;
- a tulajdonosok között nincs állami, közintézményi, illetve helyi hatósági intézmény.

A mikrovállalat jövedelemadójának adóéve a naptári év, illetve amikor az adott jogi személy létezett. A mikrovállalat jövedelemadójának kiszámításakor a teljes, bármely forrásból származó bevételét számításba kell venni, amelyből le kell vonni néhány egyéb bevételt, így például a káreseményekhez kapcsolódó bevételeket, a céltartalék-feloldásokkal kapcsolatos bevételeket, az állami szubvenciókból származó jövedelmeket stb. Az így kiszámított adóalap után 1,5 százalékos adót kell fizetni. Ez hasonlatos a magyar eva-rendszerhez, csak itt nincsenek benne más adónemek (pl. áfa), mint nálunk.

Külföldiek adózása
A jogszabály külön rendelkezik a külföldi illetőségűek adófizetési kötelezettségéről. Eszerint adóköteles a belföldről kapott osztalék, a kamatok, járadékok és jutalékok, bérjövedelmek, versenyzési díjak, valamint a nyugdíjjövedelmek – figyelembe véve azok adóterhet nem viselő részét. Ennek megfelelően a külföldi illetőségűek lényegében a belföldiekkel azonosan adóznak a román területen szerzett jövedelmük után.

Amennyiben egy idegen jogi személy Romániában működésre engedélyezett képviseletet működtet, képviseleti adó címén 4000 eurónak megfelelő adót kell fizetnie, két egyenlő részletben, június 20-ig és december 20-ig. Bevallást is be kell erről nyújtani, február utolsó napjáig. Ide kell az oldaltörés!!! 

[[ Oldaltörés: Hozzáadott érték adó, különleges fogyasztási adó, helyi adók ]]

A hozzáadott érték adó
A hozzáadott érték adó szabályozásának egyik fő erőssége, hogy törekszik a piaci torzításmentességére, ennek érdekében a hozzáadott érték adó a közintézményeket is sújtja, ha piaci alapon is végzett tevékenységet fejtenek ki. Javak illetve szolgáltatások nyújtása esetén figyelembe kell venni azt az összeget, melyet a gazdálkodó a másik féltől megkapott, vagy a későbbiekben meg fog kapni, és ez lesz a fizetendő hozzáadott érték adó alapja.

Az általános adókulcs egy százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk, 19 százalékos. A kedvezményes adókulcs 9 százalékos, amelyet azonban csak kulturális szolgáltatások és termékek, valamint gyógyászati segédeszközökre, illetve a szállodai szolgáltatásra lehet igénybe venni.

Az így kialakult fizetendő adóból jogosult az adózó levonni a más adózó általi teljesítéssel kapcsolatban még csak előírt vagy már kifizetett hozzáadott érték adót. A levonási jog akkor kizárt, ha az protokollcélú dohány- és italbeszerzésekhez kapcsolódik. Az adóztatás időszaka főszabály szerint a naptári hónap, ennél ritkábban, negyedévente adhat bevallást, akinek az éves bevétele százezer euró alatt van. Éves adóbevallási gyakoriságra nincs mód.

Különleges fogyasztási adók
Különleges fogyasztási adók fizetendők a sör, a bor, az ezekből erjesztett italok, a köztestermékek és az etilalkohol, a dohánytermékek és az ásványi olajok után. A fizetendő adót tételesen tartalmazza a jogszabály, euró/mennyiségi egységben.

Helyi adók és illetékek
A román adórendszerben sokkal jelentősebb az adórendszer decentralizációja. Ez a területi közigazgatási egységek költségvetési bevételein könnyen lemérhető.

A bevételek között adó és illetékjellegű tételek egyaránt megjelennek. Előbbire példa az épületadó, a telekadó és a látványossági adó. Ez utóbbi adó a művészeti, sport és egyéb szórakoztatási tevékenység szervezése esetén fizetendő. Illetékek fizetendők szállítóeszközök, bizonyítványok, szállodák stb. esetén.

Az épületadó alapját a szerkezettől és a közművesítettségtől függően megállapított négyzetméterár alapján kell kiszámítani. (A legmagasabb kategória négyzetméterárát 5,3 millió lejben határozták meg.) Az így kialakult értéket fel kell szorozni a helység és az azon belüli övezetnek megfelelően. Ezen túlmenően korrigálni kell az értéket az épület kora alapján. Az így kialakult érték után magánszemélyeknek évi 0,1 százalékos az adó falusi épületek, illetve 0,2 százalékos városi épületek után. Jogi személyek esetén évi 0,5–1,0 százalék között alakul az adó a helyi döntéshozók döntése szerint. Az adót négy részletben kell megfizetni.

A telekadó hasonlóan adózik, mégpedig a telek területe alapján, amelyet belterületen a helység rangja és az azon belüli fekvési övezete, nem építési telek esetén a mezőgazdasági művelési ág szerint is súlyozni kell. Külterületen az adó egységesen tízezer lej hektáronként.

[[ Oldaltörés: Társasági formák ]]

Minimális jegyzett tőke
A minimális jegyzett tőke a román társasági jogban is megjelenik. Ez részvénytársaság és betéti részvénytársaság esetén 25 millió lej, kft.esetén kétmillió lej, meghatározott továbbá – a magyar rendszerhez hasonlóan – az egy üzletrész legkisebb értéke, amely legkevesebb 100 ezer lej lehet. Az alaptőkét pénzbeli, és természetbeni hozzájárulással is lehet teljesíteni. Érdekesség, hogy a természetbeni hozzájárulás bizonyos esetekben követelés is lehet, amelyért azonban az azt szolgáltató tag felelősséggel tartozik, és meg nem fizetése esetén kamatostul kell teljesítenie a vállalkozás felé.
A román társasági törvény egyben szabályozza a társasági formákat, a társaságalapítást, a vállalkozások működésére vonatkozó szabályokat, valamint az átalakulás és a megszűnés szabályait, viszont – a magyar szabályozástól eltérően – ez a törvény tartalmazza a kapcsolódó bűncselekményeket is. A törvény definiálja a közkereseti társaságot, az egyszerű betéti társaságot, a részvénytársaságot, a betéti részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot. A korlátlan felelősség a közkereseti társaság tagjaira, valamint az egyszerű betéti társaság és a betéti részvénytársaság beltagjaira áll fenn.

A társaság alapítására az alapítóokmány szolgál, amellyel az aláírástól számított 15 napon belül kérelmezik az alapítók vagy ügyvezetők a cégjegyzékbe történő bejegyzést. Ehhez csatolni kell:
- a befizetések igazolására szolgáló dokumentumokat;
- bejelentett székhelyet és a cégnevet;
- a nem vagyoni betét szolgáltatására vonatkozó iratokat;
- az alapítók és a felügyelő bizottsági tagok nyilatkozatát, hogy megfelelnek a törvény előírásainak.

A társaság működése során az ügyvezetőknek széleskörű jogosítványaik vannak. Főszabály szerint minden művelet végrehajtására joguk van, az alapító okiratban azonban ezt külön megjelöléssel lehet korlátozni.

A román cégjog erősebb kikötéseket tartalmaz a vállalkozások által tett egyes nyilatkozatokra vonatkozóan, kötelezően előírva azon minden lényeges alapadat feltüntetését: elnevezés, jogi forma, székhely és bejegyzési szám.

A cégformák lényegében hasonlatosak a magyar cégjoghoz. Egyetlen eltérő cégforma létezik, a betéti részvénytársaság, amelyre főszabály szerint a részvénytársaságra vonatkozó előírások vonatkoznak, viszont a tagok között – a betéti társaságokhoz hasonlóan – megkülönböztetjük a bel- és kültagokat, az ügyvezető pedig személyes felelőssége miatt beltaggá válik, korlátlan felelősséggel. 

Polyák Imre
NYME-KTK













Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Színházbérlet megosztása több munkavállaló között

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 június
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X