A román vállalkozási szabályok és az adórendszer sajátosságai
Milyen adónemekkel kell számolni az új uniós tagország, Románia esetében? Hogyan lehet társaságot alapítani a szomszédos országban? Külföldi vállalkozóként, adózóként mire kell odafigyelnünk?
Romániában az adórendszert az úgynevezett adóügyi törvény szabályozza. Ez a jogszabály 2003 óta, egységes szerkezetben tartalmazza a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, a természetes személyeket terhelő jövedelemadókat, elkülönítetten a mikrovállalkozások és a külföldi illetőségűek jövedelemadóját, a „hozzáadott érték adót” (magyarul az áfát), a különleges fogyasztási adókat, valamint a helyi adókat és illetékeket. A szabályozási struktúrából is látható a törekvés az átlátható és egységes szabályozási környezet megteremtésére. A törvény egy – a magyar struktúrához hasonló – rendkívül széttagolt, nehezen átlátható adójogi szabályrendszert váltott fel.
| Adójogi alapelvek |
| - diszkriminációmentesség a belföldi és a külföldi illetőségű befektetők között, - világos és egyértelmű szabályozás az adófizetők körére és a határidők betartására, - méltányosság a magánszemélyekkel szemben, - hátrányos visszaható hatály elkerülése. |
Jövedelemadózás
A bérjövedelmek adóztatására szolgáló, a magyar rendszerhez hasonló sávosan progresszív adótáblát (amely ráadásul öt sávot tartalmazott) 2005-ben lineáris, 16 százalékos kulcsra változtatták Romániában. A változások előtt az alsó sávban 18, a felső sávban 40 százalékos adó terhelte a jövedelmet. Korábban az adóztatást az is nehezítette, hogy a jogszabály csak az évi adóelőlegre vonatkoztatva tartalmazott előírást, a havi tényleges adófizetést a közpénzügyi miniszter hatáskörébe utalta.
A 2005. évi jogszabály széles körben lehetőséget adott a vállalkozásoknak – a hazánkban csaknem teljesen megszüntetett – tételes átalányadózás (itt: jövedelemnormákon alapuló adózás) választására. A jövedelemnormákat azok alkalmazhatják, akiknek nincs alkalmazottjuk. Ebben az esetben a tevékenységükről nyilvántartást sem kell vezetniük.
| Adókedvezmények |
| Adókedvezmény kevesebb van a román adórendszerben, mint Magyarországon. Figyelembe vehető kedvezmény jár az eltartottak után, a szakszervezeti díjakra, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakba fizetett összegek után. |
Külön szabályozza a jogszabály a javak használatának átengedéséből származó jövedelmet. Ebben az esetben – sajátos módon – megjelenik az eredményszemlélet, tehát az adóévre a megállapodás szerinti bérleti díj az adó alapja, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevétel csökkenthető 25 százalékos költségátalánnyal, így alakul ki az adóalap, amelyet az általános mértékű, 16 százalékos adókulcs terhel.
A befektetésekből származó jövedelem szintén adóztatás alá esik. Ennek keretében az adórendszerben elkülönítésre kerül az osztalékokból, a kamatokból, az értékpapírokból és a határidős valutaeladási-vásárlási műveletekből illetve felszámolásból/végelszámolásból származó jövedelem.
Osztalékok esetén az osztalékadó 10 százalék, amelyet a kifizetést követő hó 25-ig, de legkésőbb december 31-ig kell megfizetni, az adót az osztalékot fizető jogi személy tartja vissza és fizeti be. A kamatjövedelem adókulcsa 1 százalék, amelyet szintén a kamatfizető von le, és teljesít az adóhatóság felé. Határidő ugyancsak a jóváírást követő hó 25. napja. Határidős valutaeladási-vásárlási műveletek és értékpapírok árfolyamnyeresége után szintén 1 százalékos adót kell fizetni. Végelszámolás és felszámolás esetén az adó alapja a tőkejuttatáson felül visszanyert bevétel, ami az osztalékok adójával egyezően, 10 százalékos kulccsal adózik.
A bérjövedelmek adóztatásakor csökkentő tételt jelentenek a kötelező járulékok. Ez indokolja, hogy a nyugdíjpénztárakból visszaáramló jövedelem – a nyugdíj – adóköteles. A nyugdíjjövedelmek meghatározásakor minden nyugdíjjövedelemből le kell vonni 9 millió lejt, amely nem visel adóterhet. Az ezt meghaladó kifizetés azonban az általános 16 százalékos kulcs szerint adózik.
A versenyzői díjakból és szerencsejátékokból származó jövedelmek esetén az egyazon napon megvalósuló, legfeljebb 8 milliós összeg nem visel adóterhet, az ezt meghaladó összegek a díjak esetén 16, a szerencsejátékok esetén 20 százalékos adókulccsal adóznak.